Egy konferenciaszervező kft. pénzeszközt ad át egy egészségügyi alapítványnak. A kft. a tao-t nem csökkenti az átadott pénzzel, nem számolja el ráfordításként. Az alapítványnak milyen bevételnek minősül az átvett pénzeszköz? Ezt a pénzt a cél szerinti tevékenység finanszírozására szeretné fordítani. Választ előre is köszönöm.
Ügyfelem (egy kft.) kölcsönt nyújtott egy másik kft.-nek (belföldi, nem kapcsolt jogviszonyban álló vállalkozás), a kölcsönökre elhatárolta a szerződés alapján ott megjelölt időarányos kamatokat is évente. A kölcsönök rövidlejáratúak. Van olyan, amelynek a fizetési határideje már 365 napon túli, van, amelyiké még ezt nem lépte túl. A társaság nem számolt el még a fenti követelésekre értékvesztést. Amennyiben a hitelező az adóssal történt megegyezés alapján elengedi a kölcsön- és a kamatkövetelését is, a hitelező számviteli nyilvántartásában ezzel kapcsolatosan elszámolt rendkívüli ráfordítás összegével kell-e a társasági adó alapját növelni, illetve milyen összeggel? A társasági adó törvény 8. paragrafusa alapján a nem kapcsolt vállalkozásnak nyújtott, nem behajthatatlan követelés nem adóalap-növelő tétel lenne. A behajthatatlanságról semmilyen dokumentáció nem áll rendelkezésre, az adós kft. nem áll felszámolási eljárás alatt. A 365 napon túli követelések 20 százalékával, mint "behajthatatlannak minősülő" elszámolt értékvesztés hiányában kell-e növelni a társasági adó alapját? A problémát még fokozza, hogy egyes szakmai vélemények a követelés elengedést végleges pénzeszköz-átadásnak minősítik. Ez a követelés-elengedés tekinthető-e jogilag végleges pénzeszköz-átadásnak? A hitelezőnek kell-e rendelkeznie az adósnak a társasági adó 3. számú melléklet A fejezet 13. pontjában előírt nyilatkozatával? Ha nincs nyilatkozata a hitelezőnek, a társasági adó alapját növelni kell-e?
Tisztelt Szakértő! Adott "A" Kft., amely 2014. április 10-én 5 000 e forintot adott át végleges pénzeszköz-átadásként "B" Kft. részére egyéb jogcímen. "B" Kft. ezen dátummal adott részére nyilatkozatot, hogy várhatóan a kapott támogatás nélkül az adózás előtti eredménye nem lesz negatív. "B" Kft. most év végén úgy döntött, hogy él a látványcsapat-sport támogatás adókedvezményi lehetőséggel, ezért adott 2014. december 15-én 2 000 e forintot erre a célra. "B" társaság 2014. évi adózás előtti eredménye az alábbiak szerint alakul: – kapott támogatás (rendkívüli bevétel): 5 000 eFt – adott látványcsapat-sport támogatás (rendkívüli ráfordítás): - 2 000 eFt – egyéb tevékenységekből eredő adózás előtti eredménye: + 1 000 eFt Tehát a 2014. évi adózás előtti eredménye: 4 000 eFt. Kérdésünk: ebben az esetben jól értelmezzük-e a társasági adó törvényt és a 2010.07.15-én kiadott NAV-állásfoglalást, amely alapján "B" Kft. nem adhat "A" Kft.-nek nyilatkozatot arról, hogy a kapott támogatás nélkül nem lenne az adózás előtti eredménye negatív, mivel a fenti számok alapján - 1 000 eFt lenne az eredménye? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! A betéti társaságnak kötelezettségei rendezésére sürgősen pénzre volna szüksége, a tulajdonosok végleges pénzeszköz-átadást határoztak el, ezt taggyűlési jegyzőkönyvben rögzítették (a pénz teljes összegét, a befizetés tulajdoni részarány szerinti kötelezettséget). Kérdésünk: 1. Hogyan kell elszámolni a végleges pénzátadást? Lehet-e a taggyűlési határozat alapján „tőketartalékot” növelni, amely egyben a korábbi évek veszteségének fedezete lenne? 2. A pénzbefizetés megtörténhet-e a taggyűlési határozat időpontjában? Fáradozásukat köszönjük, sürgős válaszra lenne szükségünk.
Ha egy kft visszafizetési kötelezettség nélkül pénzeszközt ad át egy szövetkezetnek, a pénzeszköz átadásáról írásbeli megállapodás születik, hiszen a felek ez alapján tudják az átadást/átvételt könyvelni. Kell-e illetéket fizetni a pénzeszközátadás után?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték