Milliárdokat hagynak veszni a pénztártagok, pedig kis odafigyeléssel megkaphatnák a személyi jövedelem adójukból (szja) a 150-280 ezer forintos visszatérítést – hívta fel a figyelmet az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) az MTI-nek csütörtökön küldött közleményében a május 22-ei szja-bevallási határidő közeledtével.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak az 1993. évi XCVI. törvény (Öpt.) és a 281/2001. kormányrendelet alapján úgynevezett tagi kölcsönt nyújthatnak a pénztártagok részére. Vonatkozik-e ezekre a kölcsönökre a 47/2020. kormányrendelet alapján meghirdetett fizetési moratórium? Ha igen, érinti-e azokat lejárt tagi kölcsön tartozással rendelkező pénztártagokat a fizetési moratórium, akiket már felszólított a pénztár a tartozás rendezése? Ha igen, hogyan? Az egyéni számla terhére levonásba helyezheti a pénztár a tartozás összegét? 47/2020. kormányrendeletben szereplő fogyasztási hitelnek minősül-e az önkéntes nyugdíjpénztárak által nyújtott tagi kölcsön?
A célzott önsegélyező támogatás és a munkáltatótól kapott egészségpénztári hozzájárulás után is igényelhetnek-e 20 százalékos adó-visszatérítést a pénztártagok 2019. január 01-jétől? – kérdezte az Adózóna olvasója. Surányi Imréné adószakértő válaszában kiemelte, hogy két különböző juttatásról van szó.
Az OTP Nyugdíjpénztárhoz 2017 első felében 17 százalékkal többen csatlakoztak, mint a tavalyi év azonos időszakában. Az új belépők egyértelműen a hosszútávú, kis összegű, de folyamatos megtakarítások mellett tették le a voksukat, a legtöbben 45 év alattiak és jellemzően 5-10 ezer forint közötti havi tagdíjfizetést vállalnak.
Az önkéntes pénztárak, illetve tagjaik (a tagok egy csoportja) nemcsak munkáltatói hozzájárulást, hanem támogatói adományokat is kaphatnak. Utóbbiak adószabályai eltérnek az előbbiekétől. Hogyan kell elszámolnia annak, aki adja a támogatói adományt, illetve milyen közterheket kell fizetnie és milyen kedvezményeket érvényesíthet az, aki kapja? Összefoglaltuk.
A PSZÁF korábbi vizsgálataiban érintett pénztárak és vagyonkezelőik közös döntése nyomán újabb, mintegy negyedmilliárd forintnyi többletköltség került vissza az önkéntes pénztári tagok számlájára. Emlékezetes: a 2010-ben indult felügyeleti fellépés nyomán négy magánnyugdíjpénztár tavalyig mintegy ötmilliárd forint indokolatlanul felszámított befektetési költséget írt jóvá a pénztártagoknak, írja a vg.hu.
Három törvény is született 2011-ben a magánnyugdíj-pénztártagok életét befolyásolta. Lássuk, hogyan alakul a magánnyugdíj-pénztártagok további sorsa, illetve hogyan alakulnak a velük kapcsolatos foglalkoztatói kötelezettségek az elfogadott 2012. évtől hatályos adó- és járulék-módosítások ismeretében.
Az adóhatóság egyes szakértői olyan tájékoztatást adnak, hogy szükséges lehet a magánnyugdíj-pénztári rendszerből visszatérők esetén a foglalkoztatói bejelentés módosítása. Ez nagyjából 2,9 millió bejelentést igényelne. A központi hivatal még nem alakította ki az álláspontját, de az érdekvédelmi szervezetek máris tiltakoznak az adminisztrációs teher miatt.
Segítene a magánnyugdíjkasszák idősebb tagjain, ha az Országgyűlés újra kaput nyitna az állami nyugdíjrendszerbe. A pénztártagok érdekeit védő hozamgarancia ellen több pénztár kezelője is berzenkedik.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték