A nyugdíj előtt állók közül sokan szeretnék ellenőrizni, hogy korábbi biztosítási jogviszonyuk szerepel-e a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban. Utóbbi megismerésére több lehetőség is van. Az erre irányuló kérelmek elbírálására a kérelmező lakóhelye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatalok, illetve ezen hivatalok kerületi/járási hivatalai rendelkeznek hatáskörrel.
T. Szakértő! 1957. január 3-ai születésű férfi nyugdíjba menne, 2 év kedvezménye van. 2019. márciustól táppénzes állományba került, folyamatosan, nem lehet tudni meddig tart. Beleszámít-e a szolgálati időbe a táppénzes időszak, nyugdíjba mehet-e 2020. január 3-a után? Válaszukat köszönöm: Üdv: Kálmánné
A nővérem vezető állású közalkalmazott. 2019. január 30-án betöltötte a 64. életévét. 2018 december végével írásban kérte a nyugdíjazását, amire feletteseitől választ nem kapott. Végül utólag, március elején jelentette be a "nyugdíjintézetnek" 2019. január 30-ával esedékesen a nyugdíjba meneteli szándékát. A fentiekkel összefüggésben januártól sem bért, sem nyugdíjat nem kap. Utólag mire lesz jogosult ? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 2019. szeptember 3-án lesz meg a 40 évem a nők kedvezményes nyugdíjához. A munkáltató azt mondta, hogy lehet közös megegyezéssel vagy felmentési idővel kérni a jogviszony megszüntetését. A felmentési idő 2 hónap köztisztviselőknek, ebből szeptember 4-étől 1 hónap szabadság, 1 hónap tényleges felmentés. Ezzel november 5-étől mehetek nyugdíjba. Előre nem lehet igénybe venni a felmentési időt, hogy szeptember 4-ével menjek nyugdíjba, és már július 4-étől vegyem ki az egy hónap szabit, és augusztus 4-étől az egy hónap felmentést? Kérdésem még az is, hogy ha két hónap felmentési idő van, akkor miért kell az egyik során a szabit igénybe vennem? Miért nem lehet az tényleges két hónap felmentési idő, és az egy hónap szabit kiadni előtte vagy kifizetnék? Válaszát előre is köszönöm!
1954. 04. 06-án született nőnek nincs meg a 20 éves munkaviszonya (kb 8 éve van). Jelenleg őstermelő, de mivel őstermelőként a bevétel alapján fizet járulékot, alig van szolgálati ideje. 64 éves elmúlt már. Milyen ellátásokra jogosult? Őstermelőként kell-e fizetnie járulékot?
Tisztelt Szakértő! Milyen adót, járulékokat vonjon a havi jövedelmek után egy lakásszövetkezet az alábbi esetekben: – megbízási szerződéssel rendelkező két fő lakásszövetkezeti igazgatósági tag után, mindketten havi bruttó 30 ezer forint megbízási díjat kapnak a szövetkezettől, és mindketten folyósítást kapnak a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól, egyikük szolgálati járandóságot kap, másikuk pedig korhatár előtti ellátást; – munkaszerződéssel rendelkező (4 órás alkalmazotti munkaviszonyban) igazgatósági tag rokkantsági ellátásban (és saját jogú korrekcióban) részesül, 2012-ben kapott rehabilitációs kártyát a NAV-tól, 2016. 09. hóban pedig saját jogú nyugdíjas lett. Milyen adó és járulék vonandó a nyugdíjazás előtt és után? Válaszukat köszönöm!
Alkotmányellenesnek minősítette a lengyel legfelsőbb bíróság közgyűlése mai határozatában az igazságügyi reform keretében elfogadott – egyebek között a tagok korábban történő nyugdíjazását lehetővé tevő – jogszabályokat.
Kft. két tulajdonosa a kft. két ügyvezetője is. Az egyik ügyvezető nyugdijas, aki nem vesz részt a tevékenységben. A másik ügyvezető irányítja a kft. tevékenységét (a társasági szerződésben is meghatározott) munkaviszonyban. A kft. nyugdijas ügyvezetője a tulajdonrészét eladná, amit a kft. visszavásárolna. A kft. másik ügyvezetője, aki munkaviszonyos, a 2017. évben a nők 40 éves munkaviszonya alapján szeretné igénybe venni a nyugdíjazást. Kérdésem, hogy az esetleges visszavásárlás után hogyan alakul az ő munkaviszonya, esetleg célszerű lenne megvárni a 40 éves szolgálati idő elérését? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelt Szakértő Azzal a kérdéssel fordulunk Önhöz, hogy szíveskedjen választ adni az alábbi kérdésünkre. Közalkalmazott 2016. január 1-jétől 8 hónapos felmentési idejét tölti, amiből 4 hónapot le kell dolgoznia, a 4. hónap április 30-án jár le. A közalkalmazottnak van adószáma mellékfoglalkozásban, 2016. május 1-jétől egy egyesületnek fog a munkájáról számlát adni a felmentési ideje alatt. Nyugdíjasként a katára szeretne bejelentkezni. A felmentési idő kezdetétől, vagy a nyugdíjazási idő kezdetétől lehet-e katás? Válaszát előre is köszönjük. Könyvelde Bt. Liker Judit
Sinka Júlia válaszából készült, 2016. 03. 05-i cikkben "Meddig kell járnunk az irodát ellepő papírhegyek között?" elsősorban a pénzügyi iratok megőrzésével foglalkozik. Véleményem szerint külön kell választani a személyi anyagot, melynek őrzési ideje leegyszerűsítve egy emberöltő. Teljesen más az úgynevezett pénzügyi anyag megőrzési ideje. A cikk elsősorban erről szól, esetleg megtévesztve az olvasót, aki úgy is gondolhatja, 8 év után minden kidobható. Nyugdíjazásnál a személyi anyag a releváns, mi legyen a személyi anyagban, mely jogszabályok vonatkoznak rá – szívesen olvasnék erről egy szakértői cikket.
Van-e kötelező nyugdíjazási felmentési idő a versenyszférában?
Nem állhatnak biztosítási jogviszonyban a nevelőszülők sem azon a napon, amikortól kezdődően megállapítják részükre az öregségi nyugdíjat. Fontos változás ugyanakkor, hogy nem kell megváltoztatni a nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek gondozási helyét amiatt, hogy szünetel a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony.
A nyugdíjkorhatárhoz közelítő munkavállalók esetében rendre felmerülő kérdés, hogy a nyugdíjazáskor, illetve azt megelőzően mit tehetnek és mit nem a munkáltatók, hogyan lehet megszüntetni a dolgozók munkaviszonyát. Cikkünkben összefoglaltuk a fontosabb tudnivalókat.
Férfi munkavállaló 1952.07.06-án született, azaz 2015. január 06-ától lehetne öregségi nyugdíjas. A munkavállalónak 118 000 forint a havi bruttó jövedelme. Hogyan kell eljárni abban az esetben a munkáltatónak, ha férfi dolgozóját a 62. év betöltésekor nyugdíjaztatni szeretné? Milyen költségekkel járna ez a munkáltatónak? (A 62,5 év betöltéséig ki kell fizetnie a 118 000 forint után a járulékokat, viszont szja-t nem kell fizetni?) Hogyan kell eljárni? Fel kell neki mondani?
A korengedményes nyugdíjazásról a 181/1996. (XII. 6.) korm. rendelet tartalmazott rendelkezéseket. Eredetileg a korengedményes nyugdíjazásra legkésőbb 2009. december 31. napjáig lett volna lehetőség. A kormány azonban rendeletet alkotott a korengedményes nyugdíj egy évvel történő meghosszabbításáról [283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet]. Ekkor (2010. január 1-jétől) bevezették az úgynevezett visszafoglalkoztatási tilalmat. Aki tehát ezt megelőzően ment el korengedményes nyugdíjba, arra a tiltás nem vonatkozik. Mit jelent a visszafoglalkoztatási tilalom?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték