15 találat a(z) nyugdíjas beltag cimkére

Ügyvezető egyszerűsített foglalkoztatásban Kérdés

Egyszerűsített végelszámolás Kérdés

Kata – nyugdíjas beltag Kérdés

Közreműködői díj Kérdés

Katas bt. nyugdíjas beltagjának járulékfizetése Kérdés

Iparűzési adó kivában – nyugdíjas tag Kérdés

Kata Kérdés

Tisztelt Adózóna! Van egy bt., melynek beltagja nyugdíjas, és egy alkalmazott, aki 4 órás munkaviszonyban dolgozik. Szeretne bejelentkezni a kata hatálya alá. Pontosan milyen fizetési kötelezettségei lesznek?

Megbízási szerződés bevallása 08-ason Kérdés

Tisztelt Szakértő! Bt. végelszámolója a nyugdíjas beltag, aki megbízási jogviszonyban végzi a végelszámolói feladatokat. Mivel a végelszámolás záró időpontja nem ismert, lehet-e a megbízási díjat egy összegben kifizetni a végelszámolás befejezése előtt, illetve lehet-e a megbízási díjat és annak járulékait egy alkalommal bevallani a 08-as bevallásban? Köszönettel: Szabó Lászlóné

Egészségügyi szolgáltatási járulék Kérdés

Tisztelt Szakértő! Betéti társaság nyugdíjas, kiegészítő tevékenységet végző beltagja más vállalkozásban teljes munkaidőben (heti 36 órát meghaladó) munkaviszonyban tevékenykedik. Kérdésem, hogy ebben az esetben a betéti társaságnak meg kell-e fizetni a beltagja után az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Másik kérdésem, hogy a személyes közreműködést egyáltalán nem végző nyugdíjas kültag esetén kell-e fizetni egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Nyugdíjas bt.-beltag spórolna az egészségügyi járulékon Cikk

Hogyan lehet minimalizálni egy nem működő bt. nyugdíjas beltagja után fizetendő járulékokat? – kérdezte olvasónk. dr. Radics Zsuzsanna, társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.

A nyugdíjas bt.-beltag meddig lehet keresőképtelen? Kérdés

Ha nyugdíjas bt.-beltag az egészsége megromlása miatt véglegesen beteg, meddig lehet keresőképtelen? A táppénz egyébként sem jár a nyugdíjasnak.

Nyugdíjas bt.-beltag egészségügyi járuléka Kérdés

A bt. nem működik, az alaptevékenységét (bolti kiskereskedelem) nem folytatja így a bt. beltagja a közreműködést nem tudja végezni, csak a képviseleti feladatokat (aláírás, banki utalás) látja el . A nyugdíjas beltag jövedelmet nem vesz ki, nem is tudna miből, mert bevételszerző tevékenység nincs. Az egészségbiztosítási járulékot sem igen tudja már fizetni, a már említett okok miatt, ezért kérdésem az, hogy milyen módosítást kell a társasági szerződésben elvégezni (milyen szövegkörnyezet legyen), hogy a egészségbiztosítási járulékot ne kelljen fizetnie? Például havi egyórás munkaviszonyban, és ez mindent (képviselet, közreműködés stb.) magába foglalna?

Többes biztosítási jogviszony nyugdíj mellett Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem egy kicsit összetett. Jelenleg bt.-ben kültag vagyok, és személyesen is közreműködök, korábban munkaviszonyban. Nyugdíjba mentem és változtatni szeretném a tagi jogviszonyt, én lennék a beltag, mint nyugdijas, de ugyanúgy személyes közreműködésem is lenne. Bt. mellett egyszemélyes kft. tulajdonosa, illetve ügyvezetője lettem, az ügyvezetői feladatot munkaviszonyban is végezhetem. Kérdésem arra vonatkozik, hogyan lenne a legoptimálisabb a járulékok fizetése, kell-e mindkét helyen fizetni, mivel ténylegesen is közreműködök a munkában? A kft.-ben nincs alkalmazott. Következő kérdésem a katás időszak alatti értékesítésre vonatkozik. A bt.-nek van egy ingatlan a tulajdonában, amit majd szeretnénk a cégből kivásárolni. Amennyiben a bt. katás lenne, elfogadható-e az ingatlan két évben 50-50 százalékos értékesítése, hogy az értékhatár alatt legyen a bevétel? Nagyon köszönöm előre is a válaszukat.

Egyéni vállalkozó lehet-e bt. kültagja? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Katás bt. esetén, ha a kültag egyéni vállalkozó, és a bt.-ben ő a munkavégzésre kötelezett, ha kisadózónak bejelentjük, akkor 25 000 forint tételes adót kell-e fizetni utána? A bt. beltagja nyugdíjas, milyen járulékot kell fizetni utána?

Egyszeri segély nyugdíjasoknak Cikk

Egyszeri segély engedélyezhető a nyugellátásban (öregségi nyugdíj, rehabilitációs járadék, özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátás) részesülő személy részére, ha olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti és a havi jövedelme (nyugellátás és egyéb jövedelem) nem haladja meg a 70 ezer forintot, ha a kérelmező közeli hozzátartozójával közös háztartásban él, illetve a 80 ezer forintot, ha a kérelmező egyedül él.