Nyugdíjas munkaviszonyban Kérdés
T.Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy az 1908-as nyomtatványon kell-e jelenteni és ha kell, hogyan a nyugdijas munkavállalót, ha csak 15 százalék szja-t fizet. Köszönöm
T.Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy az 1908-as nyomtatványon kell-e jelenteni és ha kell, hogyan a nyugdijas munkavállalót, ha csak 15 százalék szja-t fizet. Köszönöm
Kérdésem a következő. Aktív korú (nem nyugdíjas) társas vállalkozó a cég ügyvezetője és egyben személyesen közreműködő is. Az ügyvezetést a társasági szerződés szerint munkaviszonyban látja el. A munkaszerződés szerint az ügyvezetésen kívül a személyi közreműködésre is kiterjed a megbízatása. A munkaszerződés heti 20 órára szól. Hogyan értelmezendő ez esetben a társas vállalkozók kötelező járulékfizetése szabály? Mint említettem, nem nyugdíjas, és máshol sem rendelkezik semmilyen jogviszonnyal.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi a kérdésünk: adott egy kétszemélyes kft, az egyik tag az ügyvezető, a társasági szerződés szerint munkaviszonyban. Az ügyvezető csak és kizárólag az ügyvezetést látja el a cégben. Nincs máshol biztosítási jogviszonya. Akkor ebben a .ft-ben mindenképpen 8 órás munkaviszonyban kell lennie? Egyenlőre még most indul a cég, nem igazán van napi 8 órás feladat és a 8 órás járulék is megterhelő lenne. Van-e lehetőség arra, hogy ezt az ügyvezetést munkaviszonyban csak napi 2 órában vagy 4 órában lássa el? Ha nincs, akkor megoldás lehet-e az, hogy a társasági szerződést módosítják arra, hogy az ügyvezetés megbízási jogviszonyban legyen? Vagy legyen inkább egyszemélyes kft. és a másik tag mint részmunkaidős alkalmazott ügyvezető lássa el az ügyvezetést? Köszönjük szépen a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Idén januárban szűnt meg a munkaviszonyom, irodai adminisztrációt végeztem. A volt munkáltatóm elnyert egy pályázatot és visszahívtak projektmenedzsernek, amit katás egyéni vállalkozóként szeretnék végezni. Van egy főállásom gyed mellett. Van-e veszélye annak, ha katásként a volt munkáltatómmal kötök szerződést egy teljesen más jellegű munkára? Köszönettel.
Jogosult marad-e a csedre, gyedre a cég megbízási jogviszonyban lévő, munkaviszonnyal is rendelkező ügyvezetője, ha díjazást nem vesz fel és személyesen nem működik közre a cégben? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.
Tisztelt szakértő! A kérdésem az volna, hogy ha valaki munkaviszonyban dolgozik valahol, egy időben lehet-e szociális szövetkezet tagja és elnöke? Ha nem, akkor melyik jogszabályi helyen lehet ennek utánaolvasni? Köszönöm a segítségét!
Kedves Szakértő! Művészeti alapítvány által létrehozott táncelőadásokban résztvevő táncosok katásként számlát adnak az alapítványnak. Igaz, a szerződésben szerepelnek azok a kritériumok, amelyek a katatörvény szerint kizárják a munkaviszonyt, de mégis úgy gondolom, hogy ebben az esetben ez nem elegendő, mivel a próbák időpontja, helyszíne, az előadások időpontjai mind fixek, tehát ilyen formában utasítják az alapítvány illetékesei a táncosokat, és nem a saját eszközeiket használják, csak személyesen tudják elvégezni a munkát. Szerintem bármi van a szerződésben, a valóságban ezt könnyen munkaviszonynak vagy megbízási jogviszonynak fogják minősíteni. Nem tudom, hogy a művészeti tevékenység más megítélés alá esik-e, ebben a tekintetben a katatörvény nem rendelkezik, ha jól tudom. Ebben kérnék szakmai véleményt!
Tisztelt Szakértők! Az alábbi egyedi esetben kérném szíves segítségüket, mivel sehol nem találok róla semmilyen tájékoztatást. Adott egy munkavállaló, aki a szabadságvesztését tölti, és most egy évre reintegrációs őrizetbe helyezték. Tehát lábpereccel elhagyhatta a fegyházat, otthon van a családjával, és mellette dolgozhat is, napi 8 órában. Szeretne is újra munkába állni a munkahelyén, de nem tudom, hogy a jogviszonyát ebben az esetben hogyan rendezzem, hogy minden rendben legyen? Hiszen még a börtönbüntetése nem telt le. Hogyan tudom visszatenni így munkaviszonyba, ha egyúttal még a büntetés-végrehajtási jogviszonya is fennáll? És állítólag valamilyen támogatást is kaphat utána a munkáltatója, de erre sem találok semmi információt. Kérnék szépen eligazítást, hogyan kell eljárni ebben az esetben! Előre is köszönöm a segítségüket!
Szerintem, ha egy nyugdijas két helyen pl. 15-15 órás munkaviszonnyal rendelkezik, akkor – a tulajdonlási feltételektől függetlenül – csak szja-t fizet a felvett "bér" után. Vagy tévedek? mihajlov@acenet.hu
Tisztelt Szakértő! Fenti címszó alatt, 2019.01.11-én olvastam válaszát. Azt szeretném kérdezni, alkalmazható-e ez a jogviszony oktatói feladatok ellátására, nyugdíjas esetén, kihasználva az új kedvező szabályokat? Az induló-megszűnő csoportok változó óraszámigényének kielégítésére a munkaidőkeret alkalmazásán túl tud-e javasolni valamilyen megoldást a túlóra/állásidő fizetésének elkerülésére? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Jelenleg több munkaviszonyom van, mindhárom gazdasági társaságban, ahol munkaviszonyban vagyok, tulajdonos is vagyok. Az utóbbi két évben a munkaviszonyból származó jövedelmem meghaladta a havi 1 millió, évi 12 millió forintot. Január 1-jétől táppénzen vagyok (mindhárom munkaviszonyomban 15 nap betegszabadság után). A kérdésem az lenne, hogy mennyi lesz a táppénz összegének az alapja az alábbi esetben. Most kb. 1 hétig saját kérésemre keresőképes leszek, a táppénzről keresőképesnek "kiír" a háziorvos. Ez alatt az 1 hét alatt mindhárom társaságnál megszüntetem az alkalmazotti jogviszonyomat, és a következő naptól, mint társas vállalkozó veszek ki havi 400 ezer forint jövedelmet (jelenleg folyik az egészségkárosodásom mértékének megállapítása). Március 1-jétől ismét táppénzen leszek (először kórház), aminek időtartama várhatóan az év végéig fog tartani. Szeretném megkérdezni, hogy a táppénzem megállapításánál hátrányba kerülök-e, ha ez alatt az egy hét alatt társas vállalkozóvá válok? Kevesebb lesz-e a táppénzem összege, ha társas vállalkozó leszek a "következő" táppénzes időszakomban? Erre azért is gondoltam, mivel véleményem szerint, ha az alkalmazotti munkaviszonyom megszűnik, akkor a várhatóan közel 1 évig tartó táppénzes időszakomra mint munkáltatónak a gazdasági társaságomnak nem kell a táppénz 1/3-ának megfelelő összeget táppénz-hozzájárulásként fizetni.
Sokszor problémát okoz annak eldöntése, hogy a gazdasági társaság tagja társas vállalkozónak minősül-e vagy sem. Az alábbi cikkben bemutatjuk azt az öt kérdést, amelyet egymást követően fel kell tenni ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, hogy létrejött-e a társas vállalkozói jogviszony a gazdasági társaságon belül.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. személyesen közreműködő, nem ügyvezető nyugdíjas tagjának foglalkoztatásában kérném a segítségüket. Ha a nyugdíjas tag személyesen közreműködik, akkor a kifizetett jövedelme után 10 százalékos nyugdíjjárulékot, 15 százalékos szja-t és 7500 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni? Ha ugyanezen nyugdíjas tagot munkaviszonyban foglalkoztatjuk ugyanezen tevékenységre, akkor csak 15 százalékos szja-t kell vonni tőle, egyéb fizetendő nincs utána? Köszönettel.
Kiva szerint adózó vállalkozás egyik tagja nem működik személyesen közre a vállalkozásban (heti 36 órát elérő munkaviszonya van), a másik tag pedig társas vállalkozóként dolgozik a vállalkozásban. 2019-ben osztalékot kívánnak felvenni. Ebben az esetben hogyan adóznak a tagok?
Betéti társaság egyedüli beltagja és egyben egyedüli ügyvezetője és munkáltatói jogok gyakorlója végezheti-e az ügyvezetői és személyesen közreműködői tevékenységét munkaviszonyban? Ez esetben ki a szerződése aláírója, mint munkáltató? A kültag személyes közreműködésre nem kötelezett.
dr. Kéri Ádám
ügyvéd, compliance szakértő
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől