27216 találat a(z) munkajog cimkére

1945.01.04.

15/1945. ME rendelet Jogszabályok és jogi tartalmak

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által Debrecenben 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás és az 1939. II. tc. 141. §-ában foglalt, a kivételes hatalomról szóló rendelkezés alapján az ideiglenes nemzeti kormány addig is, amig a felállítandó népbiróságok minden népellenes cselekmény elkövetőjét és a háborus bűnösöket felelősségre vonják, fontos közérdekből a közalkalmazottak igazolása tárgyában a következőket rendeli el:
Minden tényleges szolgálatban álló vagy tényleges szolgálat telje...

1945.01.04.

17/1945. ME rendelet Jogszabályok és jogi tartalmak

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által Debrecenben 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján az ideiglenes nemzeti kormány a következőket rendeli:
A 15/1945. ME rendelet 2. §-ában megjelölt közalkalmazott köteles esküt, vagy ha az eskütétel meggyőződésével ellenkezik, fogadalmat tenni.
Nem köteles esküt (fogadalmat) tenni az a közalkalmazott, aki hivatalát (szolgálatát) az érvényben lévő rendeletek értelmében eskü (fogadalom) letétele nélkül látta el.
A bírák eskütétele tárgyá...

1900.01.01.

645/B/1999. AB határozat Jogszabályok és jogi tartalmak

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 173. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Az Alkotmánybíróság a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 1999. augusztus 16-ig hatályban volt 170. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és me...

1900.01.01.

107/2004. Számviteli kérdés Jogszabályok és jogi tartalmak

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 97. §-ának (2) bekezdése szerint a munkavállaló részére az utolsó munkában töltött napon a munkabérét, valamint egyéb járandóságait ki kell fizetni. Ez a kötelezettség vonatkozik többek között a felmentési időre járó munkabérre és vonatkozik a végkielégítés összegére is.
Ugyanakkor a tényleges pénzügyi kifizetés időpontjától (amely gyakorlatilag mind a két megjelölt jogcímen történő kifizetésnél megelőzi az esedékesség időpontját, és ame...

1900.01.01.

1932. évi XIX. törvénycikk Jogszabályok és jogi tartalmak

Az 1928. évben Genfben tartott nemzetközi Munkaügyi egyetemes Értekezlet által a legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó eljárások tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény az ország törvényei közé iktattatik.
Az 1. §-ban említett nemzetközi egyezménynek francia eredeti szövege és hivatalos magyar fordítása a következő:
Egyezménytervezet a legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó eljárások tárgyában
A Nemzetek Szövetsége nemzetközi Munkaügyi Szervezetének a ...

1900.01.01.

1993. évi LXXVI. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

A Magyar Köztársaságban a társadalmi folyamatokhoz, az információs társadalom és a nemzetgazdaság követelményeihez, a munkaerőpiac igényeihez és az Európai Unió közösségi vívmányaihoz igazodó rugalmas és differenciált, a gazdaság dinamikus fejlődését segítő szakképzési rendszer működésének biztosítása, a pályakezdéshez és a folyamatos foglalkoztatáshoz szükséges szakképesítés(ek)nek az esélyegyenlőségen alapuló megszerzése, valamint az Alkotmányban meghatározott tanuláshoz való jog érvényesül...

1900.01.01.

1989. évi VII. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

A dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására - az e törvényben meghatározott feltételek szerint - megilleti a sztrájk joga.
A sztrájkban való részvétel önkéntes, az abban való részvételre, illetve az attól való tartózkodásra senki nem kényszeríthető. A jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozókkal szemben a munkabeszüntetés befejezését célzó kényszerítő eszközökkel nem lehet fellépni.
A sztrájkjog gyakorlása során a munkáltatóknak és a munkavállalóknak együtt kell működni. A szt...

1900.01.01.

13/1994. Számviteli kérdés Jogszabályok és jogi tartalmak

Az átlagkereset számításának alapjául szolgáló munkabért, s így a munkabér prémium elemét sem lehet részvény formában folyósítani a következők miatt:
A munkabért ugyanis - a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában (a részvényre vonatkozóan ma nincs ilyen!) - a magyar törvényes pénznemben, azaz forintban kell megállapítani és kifizetni. Azt utalvány vagy más formában fizetni tilos. A Munka Törvénykönyve kivételként csak a természetben történő fizetési lehetőséget említi. Természetbeni munkab...