adozona.hu
107/2004. Számviteli kérdés
107/2004. Számviteli kérdés
199/2010/Szt. 32. § (1) bek./ISZ

- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 97. §-ának (2) bekezdése szerint a munkavállaló részére az utolsó munkában töltött napon a munkabérét, valamint egyéb járandóságait ki kell fizetni. Ez a kötelezettség vonatkozik többek között a felmentési időre járó munkabérre és vonatkozik a végkielégítés összegére is.
Ugyanakkor a tényleges pénzügyi kifizetés időpontjától (amely gyakorlatilag mind a két megjelölt jogcímen történő kifizetésnél megelőzi az esedékesség időpontját, és ame...
Ugyanakkor a tényleges pénzügyi kifizetés időpontjától (amely gyakorlatilag mind a két megjelölt jogcímen történő kifizetésnél megelőzi az esedékesség időpontját, és amely kifizetéseket közvetlenül meghatározza az a tény, hogy a munkavállalót milyen mértékben mentették fel a munkavégzés alól) a számviteli költségelszámolás időpontja, illetve időszaka eltér (illetve eltérhet).
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) előírásának is megfelelő, a gyakorlatban általánosan is alkalmazott eljárás szerint a felmentési időre járó, előre kifizetett munkabért a felmentési időszak alatt - alkalmazva az időbeli elhatárolást - időarányosan, míg a végkielégítés előre kifizetett összegét - szintén alkalmazva az időbeli elhatárolást - a munkaviszony megszüntetésekor indokolt elszámolni.
A leírtak mellett ugyanakkor a számviteli törvény 41. §-ának (1) bekezdésére is szükséges hivatkozni, amely éppen a kérdéses jövőbeni kifizetésekre (a kifizetések költségkénti elszámolására) ír elő egyfajta fedezetképzést a céltartalékképzés intézményének alkalmazásával. A számviteli törvény 41. §-ának (1) bekezdése szerinti céltartalékot akkor kell képezni, amikor az elbocsátások, leépítések szükségessége, illetve konkrét végrehajtási rendje ismertté válik.
[2000. évi C. törvény 32. § (1) bek., 41. § (1) bek.]