Az adóalapot nullára vittük, de még van maradvány a negatív pénzforgalmi eredményből és a beruházás összegéből. Kérdés, hogy a maradványokat tovább lehet-e vinni, és azokat a későbbi év(ek)ben felhasználni?
Cégünk 36 hónapos tartós bérleti szerződés keretében bérelt gépjárművet. A bérleti szerződés lejártát követően a bérbeadónak visszaadtuk az autót, melyet a tulajdonos értékesített, a tartós bérleti szerződés alapján kalkulált árnál magasabb értéken, a különbözetet 5,5 millió forintot a bérbeadó cégünk bankszámlájára utalta. Kérdésem: hogyan kell könyvelni az alábbi, a bérleti szerződés lezárása miatti elszámolás során a bérbeadó által még számlázott tételeket? – Az autó bérleti szerződésben kalkulált maradványértékének cégünk által még fizetendő árfolyamkülönbözete 500 ezer forint. – A havi bérleti díjak ki nem számlázott cégünk által még fizetendő árfolyamkülönbözete 1 millió forint. – Szervizszolgáltatás költségének a cégünk által még fizetendő különbözete 50 ezer forint, – Az autó eladási ára és a kalkulált, könyv szerinti maradványérték különbözete 5,5 millió forint, cégünk bankszámláján jóváírásra is került.
A cég tulajdonában lévő személygépkocsi káresemény következtében jelentős kárt szenvedett, az autó értékének a 60 százalékát meghaladó összegű a szerviz számlája. A kérdésem két részből áll, az első: a számlán alkatrészköltség és szerelési díj is szerepel, az áfatartalom milyen részben vonható le, ha levonható? A második kérdésem inkább számviteli: a kapott számlát, a káreseményt, valamint a biztosító kártérítését hogyan kell könyvelni, hogy minden a helyére kerüljön? Az autó a nyilvántartásban maradványértéken szerepel, a káresemény utáni értéket nem meghaladó nyilvántartási összeggel. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő ! A társaság 13 millió forint vételárú személygépkocsit nyílt végű pénzügyi lízinggel birtokba vett. A birtokbaadási bizonylaton 8,8 millió forint nettó érték szerepel. Kezdő részlet 4,4 millió forint + áfa volt. A fizetési ütemezésből ismert adat még a 24 hónap alatt fizetendő áfa, a kamat és a maradványérték is. 1. kérdés: A tőke összege 448 számlán könyvelésre került. Kell-e a futamidő alatt fizetendő áfát is könyvelni (T 368-K 448)? 2. kérdés: A fizetési ütemezésben meghatározott maradványérték 1,7 millió forint. A gépkocsi értékcsökkenésekor ezt az összeget kell maradványértékként megadni, vagy ettől eltérhetünk? Köszönöm
Tisztelt Adószakértő! Tárgyi eszközre kötöttünk lízingszerződést. Könyveinkben aktiváltuk, és utána elszámoltuk az értékcsökkenést. Az eszköz tulajdonjoga a lízingbe adóé. Egy idő után nem tudtuk fizetni a törlesztést, a lízingbe adó visszavette az eszközt, térítés nélkül. Kérdésem: az eszköz értékét kivezettem a könyveimből (1 számla), de mit csináljak a maradványértékkel? Hiszen bevételem nincs, de alapesetben a maradványérték rendkívüli értékcsökkenésként megjelenik (861), ami csökkenti az eredményszámítás adóalapját (számviteli), ugyanakkor ez növeli a taobevalláskor az adóalapot, adó szerinti értékcsökkenés már nincs, mivel az már NULLA az esetünkben. Ilyen esetben el kell-e számolnom rendkívüli értékcsökkenést, mivel az eszközt térítés nélkül visszadtam a lízingbe adó cégnek, bevételem nincs, viszont van ráfordításom? Tisztelettel: Alajos
Tisztelt Szakértő! 2014. januárban a munkáltató 270 ezer forint értékben számítógépet vásárolt a munkavállalónak otthoni használatra. A munkavállaló kilép 2016. 01. 04 napján. A gépet nem tudja visszaadni. Keletkezik-e közteherkötelezettsége időarányosan a munkáltatónak, vagy maradványértéken leszámlázza a gépet a dolgozónak? Köszönettel: Németh József
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, ha nagyértékű tárgyi eszközt vásárol, akkor kell-e maradványértéket hagyni? Például egy tehergépkocsi értéke a megfelelő értékcsökkenéskulcs alkalmazásával a leírás végén lehet-e nulla? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kérdésre feltett válasz szerint a nyílt végű, maradványértékes pénzügyi lízinget beruházásként kell elszámolni, és a könyvekben tárgyi eszközként felvezetni (T 1 Befejezetlen beruházások – K 4 Hosszú lejáratú kötelezettségek T 1 Üzemi/egyéb berendezések, gépek, járművek – K 1 Befejezetlen beruházások (aktiválás) T 4 Hosszú lejáratú kötelezettségek – K 4 Rövid lejáratú kötelezettségek (törlesztés) T 4 Levonható áfa – K 4 Rövid lejáratú kötelezettségek (levonható áfa elszámolása – ha van) T 4 Rövid lejáratú kötelezettségek – K 3 Elszámolási betétszámla/Pénztár (lízingdíj fizetése) T 8 Fizetett kamatok – K 3 Elszámolási betétszámla/Pénztár (kamat elszámolása)). Milyen bizonylat alapján történik a gépjármű tárgyieszköz-nyilvántartásból történő kivezetése, ha a futamidő végén a vállalkozás nem vásárolja meg maradványértéken a gépjárművet? Válaszát köszönöm. B. K.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. egy 5 100 000 forint plusz áfa értékű személygépjárműre maradványértékes nyílt végű pénzügyi lízinget szeretne kötni. Maradványérték: 615 000 forint. A kezdő részlet 2 600 000 forint plusz áfa. A magánhasználatot kiszámlázzák. Melyek az adott ügylet kontírozási tételei, és milyen összeggel? Válaszát előre köszönöm. B.K.
Szeretném megkérdezni, ha egy kft. vásárol egy ingatlant, hogyan kell üzembe helyezni és értékcsökkenteni? Adott egy telek, ház és melléképület. Jól gondolom, hogy értékbecsléssel meg kell határozni, hogy a vételárból mennyi az értéke a teleknek (ezt nem értékcsökkentjük), a háznak és a melléképületnek? A maradványértéket általában hány százalékban állapítjuk meg? Előre is köszönöm a válaszukat.
Egy társaság által nyílt végű lízingszerződés alapján lízingelt személygépkocsit – a szerződés lejárta után – nem a társaság, hanem annak ügyvezetője magánszemélyként kívánja megvásárolni. A lízingbeadónak adott nyilatkozaton a társaság őt jelöli ki vevőnek, és a lízingbeadó neki számlázza a 30 ezer forintos maradványértéket. Ebben az esetben milyen adók, járulékok terhelik a lízingbevevőt, illetve a kijelölt magánszemély vásárlót? Várom szíves válaszát!
Az áfatörvény 2012. január 1-jétől kezdődően nem korlátozza az adóalanyok adólevonási jogát a személygépkocsi bérbevétele vagy nyílt végű lízingjének vonatkozásában. Ez azt jeletni, hogy az adóalanyra a bérleti vagy lízingdíjban áthárított áfa az általános szabályok szerint helyezhető levonásba. Cikkünkben részletezzük a vonatkozó előírásokat.
Tisztelt Szakértő! A Tao-törvény 1. sz. melléklet 5. pontja szerint a számvitelről szóló törvényben megállapított terv szerinti értékcsökkenés érvényesíthető az e/ pont legfeljebb 200 ezer forint bekerülési értékű tárgyi eszközök esetében. Kérdésem ezzel kapcsolatban: Ha van egy 200 ezer forint bruttó értékű tárgyi eszköz, aminek a maradványértéke 40 ezer forint, így a számvitelben 160 ezer forint után számolom az értékcsökkenést, akkor ebben az esetben a törvény szerint a 200 ezer forint vagy a 160 ezer forint után kell számolni értékcsökkenést ? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság eszköz beszerzéséhez kapott támogatást, amit halasztott bevételként elhatároltam. A feloldást az elszámolt értékcsökkenési leírással arányosan könyvelném, de nem tudom, hogy, ha maradványérték is van megállapítva, akkor az arányt mihez kell viszonyítani. Az értékcsökkenés összegét az eszköz bekerülési értéke mínusz a maradványértékhez viszonyítom, vagy az értékcsökkenés összegét a teljes bekerülési értékhez? Mert az utóbbi esetben az elhatárolt támogatás nem fut ki nullára, csak, ha egyszer ki lesz vezetve az eszköz. Legyen szíves példával levezetni az elhatárolás feloldásának mértékét, ha az eszközt nem írjuk le nullára az évek során, mert maradványértéket állapítottunk meg. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Bodnár Ildikó
Az értékcsökkenés szabályos könyvelésével nullára leíródott tárgyi eszközök piaci értéke még igen magas (fejlett eszközök). Szeretnénk maradványértéken tartani. A maradványértéket hogyan kell könyvelni? Helyesen értelmezem, hogy az elszámolt értékcsökkenés csökkenthető a maradvány értékkel?
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték