Tisztelt Szakértő! Házaspár családi ház építését tervezi. A házban 3 lakás kerül kialakításra, 1 darab 80 nm-es és 2 darab 60 nm-es. Megfelel-e ez az ingatlan (ház, lakások) kizárólag a méretezés szempontjait figyelembe véve az 5 százalékos áfa feltételeinek? Köszönettel. Vágner Emília
Építési vállalkozásként tevékenykedő ügyfelünk egy lakóingatlan (családi ház) fő kivitelezőjeként (generálkivitelezőként) az adott építési beruházás kivitelezését a megrendelővel/építtetővel kötött vállalkozási szerződés alapján végezné úgy, hogy a megvalósításban közreműködő szakkivitelezők alvállalkozóként kapcsolódnának hozzá/alá. A főkivitelező hozza majd létre a lakóingatlant a 2018-as naptári év során a megrendelő/építtető magánszemély tulajdonában lévő telken. Véleményünk szerint az elkészülő egylakásos lakóingatlannál – amelynek az összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert – alkalmazható lesz az 5 százalékos kedvezményes adómérték (áfatörvény 10. § d) és 3. számú melléklet I. rész 51. pont alapján) A következő kérdésekben kérnénk ezúton a szakmai állásfoglalásukat: – A leírtak alapján ügyfelünk (fő kivitelező) alkalmazhatja-e az elkészült lakóingatlan értékesítésénél az áfatörvény 5 százalékos kedvezményes adómértékét? – A leírtak alapján ügyfelünk (fő kivitelező) részére az értékesítendő lakóingatlan megvalósításában közreműködő szakkivitelezők, alvállalkozók számláit – akár az építőanyag, akár szolgáltatás esetében – a fordított áfás szabályok szerint lehet-e majd kiállítani (az áfatörvény 142. § a) és b) pontja szerint)? – Nincsen-e az ügyletnél bármilyen összeférhetetlenség vagy speciális szabály, ha a megrendelő/építtető magánszemély egyben a fő kivitelező cég (ügyfelünk) ügyvezetője és 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa is?
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter InfoRádiónak adott novemberi interjúja alapján nem várható, hogy 2019. december 31-ét követően sor kerülne az újépítésű lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5 százalékos áfakulcs meghosszabbítására. A kedvezményes lakásáfa megszűnése azonban a vállalkozói szektorban is komoly negatív hatással járhat. Az intézkedés gazdasági hatásait dr. Bacskó László ügyvéd, a Bacskó Ügyvédi Iroda vezetője, a Vállalkozók Fóruma szakértője elemezte.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ingatlanforgalmazással foglalkozik. Kivitelezőtől vásárol lakásokat 5 százalékos áfával (tehát megfelel a következő paramétereknek: – első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagy – első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év; – többlakásos lakóház esetén az egyes lakások hasznos alapterülete nem haladhatja meg a 150 négyzetmétert, – egylakásos lakóingatlan esetében a hasznos alapterület a 300 négyzetmétert nem haladhatja meg). A vásárolt lakásba bútorokat (beépített, illetve nem beépített), szekrényeket, TV-t stb. vásárol, így értékesíti az ingatlant magánszemélyek részére. Ha ez az értékesítés szintén megfelel a korábbiakban említett paramétereknek, eladhatja-e magánszemély részére 5 százalékos áfakulcs felszámításával a lakásokat? Kerülhet-e a számlára a bútorozott ingatlan értékesítése egy tételben, vagy meg kell azt bontani? Válaszukat előre is köszönöm.
Már meglévő családi házam födémszigetelését, falszigetelését, valamint nyílászárók cseréjét szeretném megrendelni egy vállalkozónál. A vállalkozó venne meg minden anyagot, amit beépít a szigeteléskor, és megveszi a nyílászárókat is.Ebben az esetben mennyi áfát számít fel, amikor nekem kiszámlázza az anyagokat, illetve a munkadíjat? Erre vonatkozik-e az 5 százalékos áfakulcs?
Alanyi adómentes kft. értékesíteni szeretné a tulajdonában levő irodaházat. Az ingatlant vagy magánszemély vagy társaság venné meg. Ilyen esetben hogy viselkedik az áfa?
Tisztelt Szakértő! Korábban e témában feltett kérdéseim mellett az alábbi gyakorlati problémák merültek fel, melyekre kérem szíves válaszát. Ön azt írta válaszában, hogy az 5%-os áfakulcs egyik feltétele, hogy az ingatlan első rendeltetésszerű használata még nem történt meg, vagy megtörtént, de az engedély jogerőssé válásától még nem telt el két év. Továbbá két hatósági iratot említ meg: – hatósági engedély, – használatbavétel tudomásulvételi eljárás. 1. Akkor is 5%-os áfakulcs alá tartozónak minősül a lakóingatlan, lakás, ha az alábbi dokumentumot kapja meg az építtető: hatósági bizonyítvány egyszerűsített bejelentéssel épített épület esetén? 2. Akkor is 5%-os áfakulcs alá tartozónak minősül az ingatlan, ha funkcióváltás következtében válik lakássá, lakóingatlanná (például munkásszállóból vagy üzlethelyiségből lesz lakás, vagy lakóingatlan rendeltetésű ingatlan)? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Tisztelt Szakértők! Építési vállalkozásunk vásárolt 27%-os áfával egy építési telket, amin ebben az évben felépít egy új építésű házat (megfelelnek a paraméterei az 5%-os áfakritériumnak), és azt magánszemélynek eladja. Kérdéseink: – Levonható-e a vásárláskori 27% áfa? – A teljes kivitelezésre (tehát telekkel együtt a ház építése, illetve értékesítése) alkalmazhat-e 5%-os áfát? Ha van garázs, egyéb melléképület, arra tudjuk, hogy csak 27%-ot lehet. – Fel kell-e valahol tüntetni értékesítéskor, hogy mekkora értéket képvisel a telek, vagy sem (tehát kötelező-e megbontani, hogy mekkora a telek és mekkora a ház értéke)? –A társaságunkat terheli-e vagyonszerzési illeték, vagy sem (van-e mentesség, hiszen házat épít a telekre)? A későbbi magánszemély vásárlót sem terheli, mivel ő komplett családi házat vásárol tőlünk telekkel? Köszönettel: Szentesi Péter Virtus Kft.
Tisztelt Szakértő! Milyen áfakulccsal kell az új építésű lakóingatlan végszámláját kiállítani, ha korábban, 2015-ben több 27 százalékos áfatartalmú előlegszámlára történt már részfizetés? Az adásvételi szerződés bruttó összegben határozza meg a lakás árát. Üdvözlettel köszönöm válaszát.
Ügyfelünk 2015. évben üdülőkomplexum építésébe kezdett. Időközben az építési engedély módosítását kezdeményezték az építésügyi hatóságnál. A kérelem eredményeként a hivatal az ingatlanok 60 százalékát átminősítette lakássá, a 40 százalék továbbra is üdülő funkcióban épül. Az építkezés előrehaladtával a megépült ingatlanok egy részére előszerződést kötött a cég a vevőjelöltekkel. Az előszerződésben bruttó vételárat fogalmaztak meg, melyből már történtek előlegfizetések az ütemezés szerint. Az előlegek befizetéséről a cég az aktuális építési engedély alapján, az üdülőkre vonatkozó 27 százalékos áfát magában foglaló előlegszámlákat bocsátott ki. Az építési engedély 2016. október 20-án módosult, mely alapján az ingatlanok jelentős része lakásként fog megépülni, melyekre már csak 5 százalék az áfamérték Mi a helyes eljárásrend ebben az esetben? Mi lesz a 27 százalékos mértékű beszedett áfával, amit természetesen már befizettek a költségvetésbe? Úgy gondoljuk, mivel megváltozott a szerződés tárgya, ezért felbontjuk a szerződéseket, és új szerződéseket írunk lakásépítésre. A kibocsátott előlegszámlákat lesztornózzuk, és a módosított építési engedély jogerőre emelkedésének napjával – mint teljesítési időponttal – új előlegszámlát bocsátunk ki, már a lakásokra vonatkozó 5 százalékos áfatartalommal. A sztornózás és új számlák kibocsátása miatt keletkező áfatöbbletet pedig visszaigényeljük a NAV-tól. Jó-e az elgondolásunk, esetleg van-e más megoldás a problémánkra? Köszönöm válaszát! Berki Zoltán
Meglévő házra tetőtérbeépítéssel, építési engedély birtokában új lakás létesítése 5 százalékos áfakulcsú értékesítésnek minősül-e?
Tisztelt Szakértő! Új lakás értékesítésekor a fővállalkozó 5 százalékos áfa felszámításával állítja ki a számlát a megrendelő felé. Kérdés, hogy a kivitelezésben részt vevő építési alvállalkozók a számlájukban 27 százalékos áfát számíthatnak fel a fővállalkozónak?
Tisztelt Szakértő! Kérem, legyen szíves az alábbi ügyben állást foglalni. Egy kft. többlakásos ingatlanokat értékesít, a lakások alapterülete a terasszal együtt meghaladja a 150 négyzetmétert, például terasszal együtt 160 négyzetméter az ingatlan. Ez esetben hány százalékos áfamértékkel kell számlázni? Köszönettel: Tóth Mária
Az áfatörvény július közepétől hatályos módosítására hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhatóság legfrissebb tájékoztatójában.
Lakások, társasházak esetén az áfatörvény 3. számú melléklete szerinti értékhatár megállapításánál az alábbi kérdések merültek fel: 1.) Az összes hasznos alapterület számításánál figyelembe kell-e venni a loggia, a terasz, az erkély, illetve a tornác területét? 2.) Egylakásos lakóház építésénél a pinceszinti helyiség a lakóingatlan része-e, és beleszámítandó-e a hasznos alapterületbe figyelembe véve azt, hogy igen gyakran a kazán és a mosóhelyiség is ezen a szinten kerül elhelyezésre? 3.) Társasház esetében, ahol a lakástól függetlenül, nem a lakáson belül elhelyezkedő tárolók értékesítése is történik, azoknak az értékesítésekor 5 vagy 27 százalékos adómértéket kell-e alkalmazni? Válaszukat köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték