Tisztelt Szakértő! Két cég kompenzálással egyenlíti ki a számláit. Az első kompenzáló levél végén szerepel a különbözeti összeg. A következő hónapban ismét kompenzálásra kerül sor a két cég között. Kérdésem: az első kompenzáló levél végén lévő maradványösszeget ellentételezheti-e a második kompenzáló levélen, vagy el kell utalni bankon keresztül? Előre is köszönöm válaszát.
Társaságunk új tehergépjárműveket szeretne vásárolni egy kereskedő cégtől. A vásárlás előtt ugyanennek a kereskedő cégnek értékesítettük használt tehergépjárműveink egy részét. Az eladó cég előlegszámlát szeretne kibocsátani társaságunk részére. Az előlegszámla pénzügyi teljesítése kompenzálással történne. A kereskedő cég felé fennálló tartozásunkat – előlegszámlából adódóan – és a követelésünket – tehergépkocsi-értékesítésből adódóan – kompenzáljuk. Mivel az általuk kibocsátott előlegszámla összege kevesebb, mint a követelésünk fele, a kompenzálás alapján társaságunknak nem kellene utalnia az előlegszámla összegét, hanem a kereskedő cég utalná nekünk a fennmaradó különbözetet. Elfogadható-e a fenti kompenzálás az előlegszámla pénzügyi teljesítéseként, visszaigényelhető-e az áfa az előlegszámlából? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Véleményét szeretném kérni a következő kérdésben: Lemondhat-e a munkavállaló a szabályzatban rögzített béren kívüli juttatásról, ha kap egyéb juttatást, mely olyan, vagy jobb helyzetbe hozza, mintha megkapná a szabályzatban rögzített béren kívüli juttatást? Példa: a munkáltató szabályzatában szerepelnek nevesített, választható béren kívüli juttatások, melyre minden munkavállaló egyforma keretösszegig jogosult. A munkavállaló lemond a szabályzatban foglaltakról, cserébe kap egyéb, a szabályzatban nem nevesített támogatást (tanulmányok és/vagy kamatmentes munkáltatói kölcsönt és/vagy üdülési támogatást stb.). Kétféle módja lenne. 1. Lemond határozatlan időre, cserébe határozatlan időre biztosítja neki a munkáltató a csak az adott munkavállalónak járó juttatás(oka)t. 2. A munkavállaló határozott időre mond le a szabályzatban foglaltakról, utána rá nézve "visszaáll" a szabályzat hatálya? Bár egyszerűbbnek tűnhet a szabályzat módosítása, Ön szerint fentebbi eset jogszerű lehet-e? Nem jelent-e indokolatlan megkülönböztetést más munkavállalókhoz képest? Ha jobban jár, mint más munkavállaló, érvelhet-e a munkáltató azzal, hogy a bértárgyalásokra tekintettel alakult így (például nem léphetett át bérsávot, és így kompenzált, vagy maga a munkavállaló kért juttatásokat)? Segítségét köszönöm! Tisztelettel.
Ügyfelem társasági tulajdonnal rendelkezett és a tulajdonrésze 25 százalék felett volt, ezért az őstermelői tevékenységben az értékesítést alanyi adómentesen tehette meg, kompenzációra nem volt jogosult. Október 1-jével a tulajdonrésze lecsökken 20 százalékra. Őstermelőként 15 napon belül kérheti-e a kompenzáció lehetőségét? A tulajdonváltozás miatti kompenzációs jogosultságát csak 2017. január 1-jével kérheti újra?
Egy MLM-es cég felépítésén dolgozik az egyik általunk könyvelt cég. A kérdéseink a következőek lennének: 1. vevő: nem szándékozik vállalkozóként dolgozni, csak, és kizárólag saját fogyasztásra vásárol az általunk könyvelt cég termékeiből. A cég által mindenki számára egyformán elérhető kedvezményeket ad a vásárlóinak a megvásárolt termékek bruttó értékének valamilyen százalékában. A kedvezményt rögtön vásárlás után leszámlázza a kft. (jóváíró számlát készít róla), viszont ezt a kedvezményt a vevő csak a következő vásárlásnál számíthatja be, kompenzálhatja. Helyes-e ez így? Nem gond-e, hogy a jóváíró számla akár hónapok eltelte után íródik jóvá pénzügyileg, a következő vásárláskor? 2. vevő: amennyiben a magánszemély nemcsak vásárol a kft.-től, hanem marketing-tevékenységet is folytat, más magánszemélyeket beszervez vevőként, illetve szervezőként dolgozik, ebben az esetben a magánszemélynek milyen időponttal kell vállalkozóvá válnia? Elegendő csak akkor kiváltania a vállalkozói igazolványát, amikor már olyan összeg kiszámlázására van lehetősége, amikor megéri vállalkozóvá válnia (akár egy év múlva, 2016-ban)? A kft. esetében okoz-e gondot, hogy egyösszegben számlázzák le felé a vállalkozói jutalékot, és ez esetlegesen két különböző adóévet érint (2015-2016)? A vállalkozói szerződés ebben az esetben hogyan készüljön el, milyen dátummal? Amennyiben mégis úgy dönt, hogy magánszemélyként érvényesíti a kedvezményt, és nem válik vállalkozóvá, akkor mit tud tenni a kft.? Visszamenőlegesen a jóváíró számlákat milyen dátumokkal készítse el?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozás és egy cég egymással szemben fennálló tartozásait beszámítja, és a számlák különbözetét a még tartozó fél decemberben kifizeti. A számlák decemberi teljesítésűek, januári fizetési határidejűek. A kompenzációról szóló levél decemberi, a másik fél visszaigazolása januári dátumú. A kompenzált számlák kifizetési ideje december vagy január? Másik kérdés: egyéni vállalkozás leszállított áruit nem fizetik ki. A teljesítés keltétől melyik havi áfabevallásban kell szerepeltetni fizetendő áfá? Köszönettel.
A pénztárgépek cseréjével, a támogatás mértékével, a változást szabályozó rendelettel kapcsolatban számos kérdés van még az érintettek fejében. Folyamatosan frissülő cikkünkben a témában megjelent híreket, cikkeket gyűjtjük.
Jövedelempótlékot igényelhetnének a jövőben a terhességi gyermekágyi segélyben, illetve gyermekgondozási díjban részesülők a kormány tervei szerint. A kompenzáció azonban nem mindenkinek járna. Az előterjesztés szerint csaknem 80 ezer szülő van, aki az adójóváírás eltörlése miatt kevesebb juttatást kap kézhez, mint tavaly.
A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak május 15-ig pótlólag leadhatják munkáltatójuknak igénylésüket a januárban életbe lépett adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló kompenzációra - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték