A hazai kis- és középvállalkozások hitellehetőségeinek bővítését célzó új programot jelentett be Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kkv-k fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára és Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatója – közölte az NGM pénteken, tájékoztatott az MTI.
2025 első napjától egy új kereskedelmi és fogyasztóvédelmi hatóság jön létre, a Nébih több feladata is átkerül oda – mondta el Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter arról is beszélt, hogy sokkal üdvözítőbb magatartás, ha egy kereskedő nem panaszkodik – írja a hvg.hu.
A kis- és középvállalkozások (kkv) innovációját támogató program indul 181 milliárd forint keretösszeggel a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) Pluszban, amely idén és jövőre pályázható – jelentette be Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára a TV2 Mokka című műsorában.
2028-ig mintegy 17 ezer hazai kis- és középvállalkozás kaphat összesen 600 milliárd forintnyi hitelt a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által most, az InvestEU program keretében elindított közel 400 milliárd forint keretösszegű garanciavállalás segítségével. A közvetlen uniós viszontgaranciával igényelhető termék elsőként a CIB Bank, az MBH Bank és az Oberbank ügyfelei számára lesz elérhető – jelentették be egy mai sajtótájékoztatón. Az új garancialehetőségnek nagy szerepe lehet az idén visszaesést mutató kkv-hitelezés megtámogatásában – írja a portfolio.hu.
A magyar kkv-k jelentős részének teljesítménye még mindig nagyon gyenge a digitális transzformációban, a Digiméter idei kutatása is a magyar kkv-szektor lemaradására hívja fel a figyelmet digitális érettséget illetően – tudatta a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szerdán az MTI-vel.
Több mint száz vállalat írta alá a mesterséges intelligenciáról szóló, augusztus elsején érvénybe lépett uniós paktum vállalásait a megbízható és biztonságos mesterséges intelligencia-fejlesztés előmozdítása érdekében.
A program 2024. október 21-től indul, és 2025. december 30-ig nyújt lehetőséget a kölcsönkérelmek beadására. A program célja a hazai vállalkozások versenyképességének növelése technológiai korszerűsítésen keresztül, lehetővé téve a legmodernebb megoldások bevezetését – áll a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) honlapján.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) 2024-ben megújítja partnerségét a Euronext tőzsdecsoporthoz tartozó Elite-tel, hogy a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) továbbra is elérhessék az Elite által kínált egyedülálló páneurópai közösséget, korszerű vállalatfejlesztési képzéseket és egyedi finanszírozási megoldásokat – közölte a BÉT az MTI-vel szerdán.
Sulyok Tamás köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára szeptember 15-i hatállyal államtitkárrá nevezte ki Szabados Richárdot, aki a nemzetgazdasági miniszter irányításával a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztése mellett a technológiáért fog felelni – jelentette be szerdán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Megkezdte őszi munkáját a Gazdasági Kabinet, melynek első ülésén a Kabinet tagjai áttekintették a globális és európai gazdasági folyamatokat, különös tekintettel a magyar gazdaság helyzetére. A Kabinet megállapította: a magyar gazdaság dinamikus növekedéséhez "békeköltségvetésre" van szükség, amely részeként kiemelten kell támogatni a magyar családokat, a vidéki fiatalokat és a hazai kis- és középvállalkozásokat.
Az Európai Bizottság korábban jelezte, hogy a tapasztalatok tükrében felülvizsgálja a 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) rendelkezéseit abból a szempontból, hogy szükséges-e az eltelt 6 év tapasztalatai alapján azok valamilyen irányú módosítása. Habár úgy tűnt, hogy ez a közeljövőben meg fog valósulni, az EU Bizottság 2028-ig mégsem fogja végrehajtani. A részleteket az alábbiakban mutatjuk be.
Egy magyarországi kft. tulajdonosa egy külföldi cég, ez pedig egy külföldi állam tulajdonában áll. A magyarországi cég 2026-tól lenne középvállalkozás, 2020-ban alakult, de 2020–2023-ban nem volt bevétele. Egybe kell-e számítani az anya- és a leányvállalatok adatait a cégméret besorolásakor? Kötelezett-e a cég innovációs járulék fizetésére, és ha igen, akkor mikortól? – olvasói kérdésre Antretter Erzsébet a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának igazgatója válaszolt.
Módosultak a 155 milliárd forint keretösszegű, a GINOP Plusz program részét képező Kkv technológia Plusz hitelprogram feltételei: a fix 0 százalékos kamatozású hitelprogramot ezentúl alacsonyabb minimális hitelösszeg és foglalkoztatotti létszám, valamint sokrétűbb felhasználhatóság mellett igényelhetik a hazai vállalkozások – közölte a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. az MTI-vel szerdán.
A kormány elfogadta a vállalkozások és a vállalkozásokat tömörítő szövetségek észrevételeit, és a felmerült piaci igényekre reagálva módosította a 155 milliárd forint keretösszegű, európai uniós társfinanszírozású GINOP Plusz-1.4.3-24 kkv technológia plusz hitelprogram részleteit, így még szélesebb kör számára válik elérhetővé és sokrétűbben felhasználhatóvá a nulla százalékos fix kamatozású finanszírozási forma – jelentette be hétfői közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Rossz hír: augusztus elsejétől 50 százalékkal, 4,5 ezrelékre nő a tranzakciós illeték, sőt, sajnos e különadó-jellegű teher körét ki is szélesítik, és más pontokon is lesz illetékemelés, írja honlapján a Bankmonitor.hu. Emiatt első körben augusztustól, majd októbertől a sokat bankoló, illetve devizát (is) utaló/váltó kis- és középvállalkozások éves szinten milliókkal fizethetnek többet. Ráadásul várhatóan a sajátszámlás forint-deviza átváltásért is illetéket kell majd fizetni. Nézzük, hogyan változhatnak a főbb szabályok, illetve mit tanácsol a Bankmonitor kkv pénzügyekkel foglalkozó szakértője a cégek banki díjainak, költségeinek érdemi, akár 50–70 százalékos lefaragására!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték