Köszönöm a választ, de nem ez volt a kérdés. Lehet, hogy nem volt pontos a kérdés feltevése. Az a kérdés, hogy december hónapra a NAV követelheti-e a december hónapban lekönyvelt összeg után a járulékokat, mikor azokat a vállalkozó év közben már megfizette, ráadásul a kötelező szintet meghaladó összegben? A vállalkozó havonta megfizette a kivét utáni személyi jövedelemadót is.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó egyéni vállalkozása mellett 36 órás biztosítási jogviszonnyal rendelkezik. Az egyéni vállalkozásában nem vesz ki kivétet, így nullás 1858-as bevallást készít. 2018 januárjában lebetegedett, az egyéni vállalkozásában sem tud munkát végezni. Kérdésem, hogy jogosult-e az egyéni vállalkozásában is táppénzre, attól függetlenül, hogy ott nem fizet járulékot, vagy csak a biztositási jogviszonya után, ahol a járulékokat megfizeti: Köszönettel: Kocsis Lászlóné
Főszabály szerint az egyéni vállalkozó a kivét (az átalányadózó esetében az átalányadó alapja), míg a társas vállalkozó a tagi jövedelem után köteles megfizetni a szociális hozzájárulási adót, illetve az egyéni járulékokat. Mindez a biztosított (tehát kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő) és többes jogviszonyban nem álló vállalkozók vonatkozásában annyival egészül ki, hogy a havonta fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja nem lehet kevesebb, mint a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százaléka, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék havi alapja nem lehet kisebb, mint a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százaléka, és végül a 10 százalékos nyugdíjjárulék alapjának el kell érnie a minimálbér (garantált bérminimum) összegét.
Az adóhatóság vizsgálatot indított egy egyéni vállalkozóval szemben, az ügy bíróság elé került. A végzés szerint a bíróság azt állapította meg, hogy nem tekinti igazoltnak a pénztárkönyvben 2010. évben szereplő tőkekivétet. Ez alapján a tőkekivét összegének még mindig benne kell lennie az egyéni vállalkozás pénztárában. Hogyan könyveljük le helyesen ezt a tételt? Visszamenőleg 2010-től javítsuk ki minden év pénztár egyenlegét, vagy mivel 2017-ben emelkedett jogerőre, a 2017-es egyenleget növeljük meg, és külön nyilvántartásban vezessük le a korábbi évekre visszamenőleg?
Tisztelt Szakértő! Egy cég végelszámolással megszűnik. A cégnek ingatlanai vannak, amelyeket a tagok a végelszámolás lezárásakor vállalkozásból kivont jövedelemként kívánnak kivenni. Felmerül-e társaságiadó-fizetési kötelezettség, illetve a tagok milyen érték után fizetnek szja-t és ehót? A válaszadást köszönöm.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók kétféle adózási mód közül választhattak az adóévre, melyből az egyik a vállalkozói jövedelem szerinti adózás, a másik – a feltételek megléte esetén – a jövedelem átalányban történő megállapítása.
Tisztelt Szakértő! Adott egy heti 40 órás munkaviszony mellett egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély. Az éves 53-as bevallásokat határidőben beadta 2011-12-13 évekre. A vállalkozásban nem volt vállalkozói kivét egyik évben sem. 2013. 12. hónapban a vállalkozóit visszaadta. Februárban felszólította az adóhatóság, hogy az adott évek minden hónapjára adja be az 58-as és 08-as bevallásokat. Minden bevallást nullásan kell beadni. Kérdésem az, hogy valóban be kell-e adni ezeket a bevallásokat? Például az 58-as bevallás a főállású egyéni vállalkozókra vonatkozik, akkor miért kell annak is beadni, aki nem főállású? Az 53-as bevallásban nem szerepeltetett vállalkozói kivétet, akkor miért kell, kell-e 08-as bevallásokat beadni? Köszönettel: Tamásné
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét egyéni vállalkozó, vállalkozói kivéttel kapcsolatosan. 2016.december hónapban a vállalkozói kivét összege bruttó 200 000 forint. A 1658-as 12. havi bevallásban bevallva, járulék 2017. január hónapban kifizetve, viszont maga a kivét 2017. január 10-én került átutalásra a vállalkozó bankszámlájára. A 1653-as bevallásban a vállalkozói kivét soron a december hónapot tartalmazó összeg kerül be, ez egyezne a számfejtés összegével 2016-ra, vagy nem kerül bele? Ha 2016. december hónapra számfejtett, bevallott vállalkozói kivét is benne lesz és nem kellene, akkor 2016. évre a költségek összege helytelen lesz és a 2016. évi eredmény is? Köszönöm a segítséget.
Az egyéni vállalkozó a nettó vagy a bruttó vállalkozói kivétet számolhatja el költségként?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az volna ha egy bt. eldönti, mennyi összeget kíván osztalék címén kifizetni és ebből egy tag nem kéri az övét, akkor erre van lehetősége? Nyilatkoznia kell írásban, hogy nem veszik ki a részét? Ezt el kell különítenem a főkönyviben és ott tartanom későbbi évekre, ha majd mégis kérné és max.5 évig tarthatom ott? Köszönöm válaszát. Üdvözlettel:Szeleczkei Lászlóné
A 10 százalék nyugdíjjárulék, egészségügyi hozzájárulás és szja megfizetése után a kivett összeg nettó vagy bruttó összege írható le költségként?
Bevételi nyilvántartást vezető evás bt. bankszámlájáról sűrűn vesznek ki pénzt a tagok, időnként bevásárlást is fizetnek a kártyával. Kell-e ezt az osztalékszerű kivétet vezetni, fel kell-e tüntetni a magánszemélyek bevallásában – érdeklődött olvasónk. Kérdéseire Pölöskei Pálné okleveles adószakértőnk válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték