Öregségi nyugdíjban részesülő orvos nyugdíja szüneteltetése mellett közszolgálati jogviszonyban dolgozik. Emellett katás egyéni vállalkozást szeretne indítani. Ebben az esetben a katatörvény szerint kiegészítő tevékenységűnek minősül-e, és jogosult a 25 ezer forint kata megfizetésére.
Részvénytársaság vezérigazgatóját 40 órás munkaviszonyban foglalkoztatják. Mellette még két kft.-nek ügyvezetője, a társaságoktól jövedelmet nem vesz fel. A 2018. évben öregségi nyugdíjba ment. A részvénytársaságnál továbbra is nyugdíjasként munkaviszonyban dolgozik 40 órában. Kérdésem: a két kft.-ben most már kiegészítő tevékenységet folytató tag lett. Köteles valamelyik kft.-ben megfizetni a havi 7320 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, vagy mivel van heti 40 órás munkaviszonya, nem kell megfizetnie a havi 7320 forintot? Köszönöm a segítséget: Vasóczki Ildikó
Tisztelt Szakértő! A kft. 3-4 éve nem működik, úgynevezett alvócég. Az ügyvezető nem tag, hanem kívülről megbízott, nyugdíjas személy. A tagok máshol főállásban dolgoznak. Az ügyvezető az elmúlt években jövedelmet nem vett fel. Kérdésem az, hogy ezen időszak alatt van-e utána valamilyen fizetési kötelezettsége a kft.-nek? Tisztelettel GMZS
Több olvasónk kérdezte: társas vállalkozónak minősül-e a társaság tagja, ha nem dolgozik a társaságban? A feltett kérdések kapcsán indokolt, hogy egy kisebb áttekintést adjunk a társas vállalkozói jogviszonyokról.
Üdvözlöm! 2018. január 01-jétől tényleg fizetni kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozók és egyéni vállalkozók után? A több cégnél kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó minden cégnél megfizetni köteles maga után a havi járulékot? Köszönöm.
Ügyfelünknek teljes munkaidőre vonatkozó munkaviszonya van. jelenleg gyeden van, nem dolgozik a munkáltatónál. 2018-tól viszont a munkaviszonya megtartása mellett katás egyéni vállalkozóként dolgozik. A vállalkozásából bevételre tesz szert. Kérdés: kiegészítő tevékenységűnek minősül-e akkor, ha van 36 órás munkaviszonya, de ott a gyed miatt fizetés nélküli szabadságon van (nem foglalkoztatják)? Köszönettel: Szabó Józsefné ügyvezető
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésem lenne Önhöz! Egy bt., amelynek csak kiegészítő tevékenységet végző (nyugdíjas) tagjai vannak, áttérhet-e a kiva hatálya alá 2018-ra?
2017. június 1-jétől igényeltem a nők 40-éves nyugdíját. 2017. május 31-éig a munkaviszonyban megszerzett jövedelmem 1 500 000 forint volt. Kiegészítő tevékenységet folytató nyugdijasként vállalkozói jogviszonyban 2017. június 1-jétől (a nyugdijigénylés időpontjától) 300 000 Ft /hó javadalmazásért tovább dolgozom. Esetemben hogyan kell figyelembe venni a jövedelemhatárt? (Az elmúlt 5 hónapra jún., júl., aug., szept., okt. kifizetésre került 1 500 000 Ft.) Mikortól nem lettem volna jogosult nyugdíjra? A jövedelemhatár túllépése miatt felvett nyugdíjat hogyan kell rendezni, hova kell visszafizetni? Várom megtisztelő válaszát.
Az egyéni és társas vállalkozó társadalombiztosítási jogállását, illetve járulékfizetési kötelezettségét döntően meghatározza, hogy kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül-e vagy sem.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: Lehet-e főállású katás (egy betéti társaságban) valaki úgy, hogy mellette egy kft. tulajdonosa, amelyben ügyvezető is? Vagy a kft. a főállása, itt fizet a minimálbér után járulékot és csak kiegészítő katás lehet 25 ezer forintos közteher megfizetése mellett? Ha a kft. semmilyen tevékenységet nem végez, akkor mi a helyzet? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel Urbán Ágnes
Tisztelt Cím ! Katás egyéni vállalkozó vagyok nyugdíj mellett. Kérdésem, hogy a bevétel alapján a nyugdíjkorlátnál hogyan kell számolni a jövedelmet? A katás bevétel hány százaléka a jövedelem? Társas vállalkozás tagja is vagyok, de alkalmazottként vagyok ügyvezető. Ha tagként díjazás nélkül végezném az ügyvezetői tevékenységet, akkor milyen fizetési kötelezettségeim keletkeznek? Mi a jobb, ha maradok alkalmazott csekély összeggel alkalmazott vagy tagként díjazás nélkül látom el a teendőket? Köszönöm válaszát: Zsuzsa
Tisztelt Cím! A betéti társaságnak két beltagja van. Az egyik nyugdíjas(A), munkát végez mint kiegészítő tevékenységű katás. A másik beltag(B) munkavégzésre nem kötelezett. Mindketten együttesen aláírásra jogosultak. Kérdés: B-t be kell-e jelenteni kiegészítő tevékenységű katára? (Külföldön van 8 órás munkaviszonya.) Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Szeretném tudni, hogy kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak minősül-e az a vállalkozó, aki 2016 októberében, amikor betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, kérte az öregségi nyugdíj folyósítását. Ezt azonban idén egy határozattal elutasította a Nyugdíjbiztosító, mert a vállalkozó rokkantsági ellátásban részesül, ami kedvezőbb összegben lett meghatározva mint az öregségi nyugdíja lenne. A vállalkozó 2016 októberétől a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozókra vonatkozó járulékokat fizeti, helyesen jár-e el így?
Kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozó elszámolhatta-e a havi 7050 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot költségként 2016-ban?
Kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozó vagyok, az adózás szempontjából miért minősülök társas vállalkozásnak? Ehót és egészségügyi szolgáltatási járulékot is fizetek. Jogszerű ez?
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték