Tisztelt Szakértő! 2020.01.01-től az öregségi nyugdíjas társas vállalkozó munkaszerződést kötött a cégével, és munkaviszony keretében látja el – a többi feladatán kívül – ügyvezetést is. Jelenleg kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak van bejelentve. Kérdésem, hogy a T1041-es nyomtatványon be kell-e jelentenem a kiegészítő tevékenység megszűnését?
A nyugdíjbiztosítással összefüggő 2020. évben várható változások alapvetően a 2020. július 1-jétől hatályba lépő új társadalombiztosítási törvény (T/8021. számú törvényjavaslat, továbbiakban Tbj. mód) következnek és elsősorban azokat a nyugdíjasokat érintik, akik ellátásuk mellett keresőtevékenységet folytatnak.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozóként idén 2019.06.23-ától nyugdíjassá váltam (nők kedvezményes nyugdíjával). A tevékenységemet ettől az időponttól kiegészítő tevékenységű vállalkozóként folytatom. A nyugdíjhatározat mellé kapott tájékoztató alapján a vállalkozási tevékenységemből származó kivét összege limitált éves szinten a minimálbér 18-szorosát nem haladhatja meg, ez 2019-évben 2 682 000 forint. Kérdésem: 1. Mivel év közben lettem nyugdíjas akkor, ezt az összeget arányosan kell figyelembe venni? Esetemben 2019.06.havi a vállalkozói kivétem 22-éig kivettem, így a fenti keretösszeget elég 2019.07.01-jétől 2019.12.31-éig számolni, ami 1 341 000 forint. Tehát ezt nem léphetem át. (Természetesen átléphetem, de akkor a nyugdíjfolyósítást szüneteltnem kell.) 1997. évi LXXX. törvény 37. § (1): Kiegészítő tevékenységet végző vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járulékot (7500 Ft/hó) és a kivét után 10% nyugdíjjárulékot köteles fizetni. Kell az eü.szolg.járulékot fizetnem, ha kaptam igazolást a Nyugdíjfolyósítótól, hogy az 1997. évi LXXX. törvény 16. § alapján az igazoláson feltüntetett ellátás megállapításának kezdő időpontjától (2019.06.23) eü. szolgáltatásra jogosult vagyok ? A 19T101E nyomtatványon a NAV felé bejelentettem, hogy nyugdíj mellett dolgozom, a határozatot megküldtem. Jól tudom-e, hogy a nyugdíjjárulékot, eü.szolg.járulékot, a negyedévet követő hó 12-éig kell megfizetnem és a bevallási kötelezettségemet év végén a 1953-as bevallással tudom majd teljesíteni? Előre is köszönöm segítségét
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó korhatár előtti ellátásban részesül 2019.01.07. óta. Két év korengedményre való jogosultságot ismertek el részére, a tényleges öregségi nyugdíja 2021.01.07-től lesz. A kérdésem az, hogy a vállalkozásában kiegészítő tevékenységűnek minősül-e, mert ezt a felvilágosítást kapta, mind a NAV-tól, mind a központi információs vonalon keresztül. Kérem mielőbbi válaszát, köszönettel: Kovácsné Erzsi
Betéti társaság öregségi nyugdíjas beltagja elláthatja-e az ügyvezetői teendőket munkaviszonyban 2019-ben, ha igen, a munkaszerződést ki írja alá (a kültag vagy a taggyűlés), a társasági szerződést kell-e módosítani? Válaszukat köszönöm.
Bt. öregségi nyugdíjas beltagja (a bt.-ben egy beltag van) kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak mínősül, vagy alkalmazható munkaviszonyban?
Tisztelt Adózóna! Egy kft. nyugdíjas tagja 2018-ban kiegészítő tevékenységű tagként végezte az ügyvezetői teendőket, egyéb mellékszolgáltatást nem nyújtott. A társasági szerződésben le van írva, hogy a tagok mellékszolgáltatás nyújtására nem kötelezettek, továbbá az ügyvezető díjazásának módját és mértékét a taggyűlés határozza meg. Fentiek alapján 2019-től végezheti-e az ügyvezetői teendőket ugyanezen tag munkaviszonyban? Mivel mellékszolgáltatást kiegészítő tevékenységű tagként nem végez, mentesül a kft. az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség alól? A választ előre is köszönöm! Üdvözlettel: Kukla Lászlóné
Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó áfakörbe tartozik. 25 évvel ezelőtt vásárolt egy kisteherautót (Opel combot) melynek az áfarészét visszaigényelte, majd a gépkocsit értékcsökkenési leírásban elszámolta. A vállalkozás megszüntetésével a kisteherautót el kellene adni. A vállalkozó saját részére eladhatja a kisteherautót, mert szeretné megtartani, a forgalmi engedély tulajdonosként a vállalkozó nevére szól. Mi a teendő, és mi a megoldás? Köszönettel. A másik kérdésem egyéni vállalkozó év közben is átléphet a kata adózási rendszerbe, vagy csak december 31-éig kell döntenie? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. saját jogú nyugdíjas tagja és ügyvezetője vállalkozásában készülő filmjében produceri feladatokat látna el. Személyes közreműködése okán havonta fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, de az ügyvezetésért jövedelmet nem vesz fel. Amennyiben a kft.-vel külön megbízási szerződést köt a produceri tevékenységre, az így kifizetett összegre választhatja-e az ekho szerinti adózási szabályokat?
Tisztelt Szakértő! Férjemmel 50-50 százalékban vagyunk tulajdonosai a kft.-nknek. Én 2015-ben, férjem 2016-ben ment öregségi nyugdíjba. Saját jogú nyugellátás mellett társas vállalkozóként végzünk kiegészítő tevékenységet a cégünkben. Jövedelmünk után 10 százalék nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási alapba 7500 forintot, valamint a 15 százalék szja-t fizetjük. Vonatkozik-e ránk a 1997. évi LXXXI. törvény 22/A §-a, amely szerint a nyugdíjunkat a naptári évben elért, nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell? Ha igen, milyen módon tudjuk érvényesíteni? Köszönettel: Eperjesi Zsuzsanna
Létesíthet-e munkaviszonyt a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó saját kft.-jével?
A kiegészitő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozó, továbbá társas vállalkozó a társasából származó jövedelme után meg kell-e fizetnie a járulékokat, vagy a mentesség csak a munkaviszonyos nyugdíjas foglalkoztatására vonatkozik?
Kiva hatálya alá tartozó két személyes kft. egyik tagja (aki nyugdíjas) intézi a kft. ügyeit. A tevékenység bérbeadásra terjed ki, tehát számlát kell kiállítani a bérleti díjról és a tovább számlázott szolgáltatásról, vezeti a központi pénztárt és intézi a bankkal kapcsolatos teendőket (adót utal, közüzemi számlákat fizet). Ezen kívül A Nuskin tagság után havonta jutalékot kap, ami szintén a kft. bevétele. Eddig munkaviszony keretében számoltunk el havi bért számára és fizette negyedévente a kivát. A 2017-es változás szerint a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak nem kell kivát fizetni. A másik tag részére nincsen semmilyen kifizetés. Kérdésem: hogyan kell helyesen bejelenteni az ügyvezetőt (eddig a szakmai minimálbér után befizettük a járulékokat és a kivát is), hogy a legkevesebb járulékot kelljen fizetni, illetve ha kiegészítő tevékenységet végző társas vállalkozó, akkor kivát sem kellene fizetni. Kérem szíveskedjen részletes választ adni a kérdésemre és a lehető legjobb megoldást javasolni!
Öregségi nyugdíjban részesülő orvos nyugdíja szüneteltetése mellett közszolgálati jogviszonyban dolgozik. Emellett katás egyéni vállalkozást szeretne indítani. Ebben az esetben a katatörvény szerint kiegészítő tevékenységűnek minősül-e, és jogosult a 25 ezer forint kata megfizetésére.
Részvénytársaság vezérigazgatóját 40 órás munkaviszonyban foglalkoztatják. Mellette még két kft.-nek ügyvezetője, a társaságoktól jövedelmet nem vesz fel. A 2018. évben öregségi nyugdíjba ment. A részvénytársaságnál továbbra is nyugdíjasként munkaviszonyban dolgozik 40 órában. Kérdésem: a két kft.-ben most már kiegészítő tevékenységet folytató tag lett. Köteles valamelyik kft.-ben megfizetni a havi 7320 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, vagy mivel van heti 40 órás munkaviszonya, nem kell megfizetnie a havi 7320 forintot? Köszönöm a segítséget: Vasóczki Ildikó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték