2020. júliusban a koronavírus okozta járvány hatására a külföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, valamint közösségi szálláshelyeken) eltöltött éjszakák száma 75, a belföldi vendégek által eltöltötteké 18 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest, olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójában.
2020. márciusban a koronavírus-járvány hatására a külföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, valamint közösségi szálláshelyeken) eltöltött éjszakák száma 68, a belföldi vendégek által eltöltötteké 61 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A kereskedelmi szálláshelyek – folyó áron számolt – összes bruttó árbevétele 60 százalékkal kevesebb volt, olvasható a KSH honlapján.
Magánszemély által szálláshelyként hasznosított présház (tehát nem lakás és nem üdülő besorolású) ingatlan melyik szálláshely-fogalomba tartozik a 239/2009. kormányrendelet 2019 júniusi módosítása szerint, és 2020-tól ez milyen adózás alá esik az szja-ban? A 239/2009. kormányrendelet szerint: • 2. § 2. „egyéb szálláshely: nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített épületben, de szálláshely-szolgáltatási céllal és nem magánszemély vagy nem egyéni vállalkozó által hasznosított, önálló rendeltetési egységet képező épületrész…” • 2. § 6. „magánszálláshely: az a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, magánszemély vagy egyéni vállalkozó által hasznosított lakás vagy üdülő…” • 2. § 11. „szálláshely: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § 22.” pontjában meghatározott fogalom (azaz: „szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület…) A rendelet 2. pont szerint az „egyéb szálláshely”-be nem sorolható be a fenti konstrukció, mivel magánszemély adja ki. A 6. pont szerinti „magánszálláshely” fogalomba sem sorolható be, mert a hasznosított ingatlan nem lakás és nem üdülő. A 11. pont szerinti „szálláshely” fogalomba besorolható lenne, mivel a présház „szálláshely-szolgáltatás céljából létesített vagy használt épület”, mivel időszakosan ilyen célra hasznosítja. A rendelet csak a „magánszálláshely” és „egyéb szálláshely” besorolásokkal foglalkozik, melyek egyikébe sem esik bele a fenti eset.
2019. novemberben a külföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőházakban, valamint közösségi szálláshelyeken) eltöltött éjszakák száma 8,7, a belföldi vendégek által eltöltötteké 0,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A szezonális és naptárhatás figyelembevételével a külföldivendég-éjszakák száma 6,4 százalékkal több, a belföldivendég-éjszakáké 1,1 százalékkal kevesebb lett. A kereskedelmi szálláshelyek – folyó áron számolt – összes bruttó árbevétele 10 százalékkal emelkedett, tájékoztat a KSH.
2019. októberben a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 10 százalékkal nőtt, a belföldi vendégek által eltöltötteké 0,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest a kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőházakban, valamint a közösségi szálláshelyeken). A szezonális és naptárhatás figyelembevételével a külföldivendég-éjszakák száma 8,9 százalékkal nőtt, a belföldivendég-éjszakák száma 1,9 százalékkal csökkent. A kereskedelmi szálláshelyek – folyó áron számolt – összes bruttó árbevétele 9,8 százalékkal emelkedett.
Tisztelt Szakértő! 2020.01.01-jétől a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás is turizmusfejlesztési hozzájárulás köteles lesz. A hozzájárulás összege a hozzájárulás-köteles szolgáltatás nettó (áfa nélkül számított) ellenértékének 4 százaléka. Kérdésem, hogy az alanyi adómentesként tevékenységet folytató magánszemélyként végzett kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás után is felmerül ezzel kapcsolatosan a bevallási és a befizetési kötelezettség? Amennyiben előbbi kérdésre nemleges a válasz, azt mely törvényi hely támasztja alá? Vagy hozzájárulás-köteles szolgáltatásnak csak az áfa felszámításával kibocsátott számlákon szereplő szolgáltatások minősülnek? Köszönöm válaszát!
2019. júliusban a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 5,4, a belföldi vendégek által eltöltötteké 1,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest a kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőházakban, valamint a közösségi szálláshelyeken). A szezonális és naptárhatás figyelembevételével a külföldivendég-éjszakák száma 4,5 százalékkal csökkent, a belföldivendég-éjszakák száma 0,4 százalékkal bővült. A kereskedelmi szálláshelyek – folyó áron számolt – összes bruttó árbevétele 4,7 százalékkal emelkedett, közölte a KSH.
Tisztelt Szakértő! Adott egy vagyonkezelő cég, amelynek van egy nyaralója, amit az év egy részében bérbe ad nyaralás céljára. 5220 TEÁOR alatt végzi a tevékenységet. Kérdésem, hogy kereskedelmi szálláshelynek minősül-e és vonatkozik-e a rá a 18%-os áfakulcs? A kereskedelmi szálláshelynek mi a pontos fogalmi meghatározása? Választ előre is köszönöm!
2019. májusban a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 1,6, a belföldi vendégek által eltöltötteké 3,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest – közölte a KSH. A szezonális- és naptárhatás figyelembevételével a külföldivendég-éjszakák száma 1,0, a belföldivendég-éjszakák száma 0,5 százalékkal csökkent. A kereskedelmi szálláshelyek – folyó áron számolt – összes bruttó árbevétele 8,8 százalékkal emelkedett. Kereskedelmi szálláshelynek minősülnek a szállodák, panziók, kempingek, üdülőházak, valamint a közösségi szálláshelyek.
2019. áprilisban a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 4,0, a belföldi vendégek által eltöltötteké 2,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest – közölte a KSH.
2018. májusban a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 7,6 százalékkal, a belföldi vendégek által eltöltötteké 7,4 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit – közölte a KSH.
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély lakóingatlanában kereskedelmiszálláshely-szolgáltatást nyújt. Tevékenységére a tételes átalányadózás szabályait alkalmazza. Az ingatlant a feleség örökölte, a férj neve az ingatlannyilvántartásban nem szerepel, de a férj adószámára vették a pénztárgépet, ő vallotta be, és fizette meg a tételes átalányadót. Helyes-e ez a gyakorlat, tulajdonosnak tekinthető-e a férj is a lakóingatlanban? Ha helyesen járnak el, és a feleségének a tulajdonában van még egy lakóingatlan (a feleségnek szintén van adószáma), akkor választhatna-e a feleség is tételes átalányadózást a kereskedelmiszálláshely-szolgáltatás tevékenységére? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kereskedelmi-szálláshelyadással foglalkozó kft. a szálloda üzemeltetése mellett bérbeveszi két magánszemély tagjának tulajdonában lévő apartmanokat. Az apartmanok külön épületben találhatók, nem a szállodában. Az apartmanház a szobáinak és ágyainak száma alapján a 2039/2009. kormányrendelet szerint panzió kategóriába sorolható. A kft. éves ingatlan bérleti díjat fizet a tulajdonos magánszemélyeknek. A kft. adja ki az apartmanokat magánszemélyeknek általában alkalmanként pár éjszakára. A magánszemélyek részére a számlát a vendégéjszakákról a kft. állítja ki. Fizető-vendéglátásra vonatkozó engedéllyel a tulajdonos magánszemélyek rendelkeznek, a kft. nem. A kft. szállodai szálláshelyadásra vonatkozóan rendelkezik engedéllyel. A kft. ebben a formában tovább bérbeadhatja-e az apartmanokat vendégeknek, és szükséges-e ehhez engedélyt kérnie az apartman címe szerinti önkormányzat jegyzőjétől? Milyen tevékenységi körnek kell bejelentve lenni az adóhatóság felé? Köszönettel!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték