Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy kauciót kértünk, a szerződés szerinti összeg 6,2 millió forint, bankon keresztül ki is lett egyenlítve, áfamentes, mert vissza kell fizetni. Kérdésem, hogy hogyan kontírozunk szerződés szerint, és kiegyenlítéskor? Sürgős válaszukat szeretném kérni.
Tisztelt Szakértő! Bérleti szerződésünk értelmében a bérlő háromhavi bérleti díjnak megfelelő kauciót fizetett részünkre, melyet a bérleti szerződés felmondása esetén – bizonyos feltételek teljesülése mellett – visszakap. Ez az összeg szolgál arra az esetre, ha nem fizetne, vagy a bérleti szerződés megszűntekor nem a rendeltetésszerű állapotban adná vissza a helyiséget. A bérleti szerződés 5 évre szól, és meghosszabbítható. Kérdésem az lenne, hogy a mérlegben/főkönyvben hol kell kimutatni a kapott összeget: egyéb rövid lejáratú kötelezettségként, vagy egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként, vagy máshol? Köszönöm válaszukat.
Foglaló, kötbér, óvadék, garancia és egyéb biztosíték: hogyan kezelendő a forgalmi adózás szempontjából? Összefoglaltuk.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik, melyre áfafizetési kötelezettséget választott. A bérlőtől kauciót kér, melyről számviteli bizonylat kerül kiállításra (áfa nélkül). A bérleti szerződés lejáratakor társaságunk jóváíró számviteli bizonylatot állít ki a befizetett kaucióról. Megteheti-e a társaság, hogy a pénzügyi rendezés során a bérlővel csak a visszafizetendő kaució összegével csökkentett különbözetet fizetteti meg, azaz az elszámolás pénzügyi rendezésnél kompenzálja a vevői követeléseit a kötelezettségével? Vagy ebben az esetben az áfatörvény 59. § (1) bekezdés szerinte előlegnek minősül a kaució? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék, hogy a magánszemélynek cégnek történő bérbeadás esetén fizetett kaució összege (kéthavi bérleti díj) mikor válik adóköteles jövedelemmé: rögtön a számlájára történő beérkezés pillanatában, vagy abban az időszakban, amikor az összeg "felhasználásra" kerül? Egyéves, határozott idejű szerződésről van szó. Előre is köszönöm a válaszát! Lendvainé Gyöngyi
Tisztelt Szakértő! Egy cég hosszú távra bérbeadott egy ingatlant. A bérbevevő 1998-ban 3 millió forint kauciót fizetett, mely összegről 2 millió 400 ezer forint + 600 ezer forint áfa összegben a bérbeadó számlát állított ki, és az áfát be is fizette. Most a bérleti szerződést felbontják. A bérbevevő 3 millió forint + 810 ezer forint áfa bérleti díjjal tartozik a bérbeadónak. A kauciót szeretnék beszámítani a bérletidíj-tartozásba. Ebben az esetben 3 millió 810 ezer - 3 millió = 810 ezer forinttal tartozik a bérbevevő. Jól gondolom-e, hogy mivel annak idején már 600 ezer forint áfát befizetett, most csak a különbözetet, 210 ezer forint áfát kell befizetni a bérbeadónak? Hogyan kell bizonylatolni a fenti ügyletet? Üdvözlettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Fesztiválokon részt vevő ügyfelünk bor árusításával foglalkozik. Az értékesítés üveg borokra és helyben fogyasztott pohár borra terjed ki. A helyben fogyasztott bort üvegpohárban adják a vásárló kezébe, amelyet a vevők egy része hazavisz, más része visszaadja az eladónak. Tekintve, hogy a vissza nem szolgáltatott poharak nagy veszteséget okoznának, átadáskor felszámít ügyfelünk 500 forint kauciót/biztosítékot a pohárért. Ezt természetesen visszaadja, amikor a pohárt visszaveszi. A kérdésem, hogyan történjen a bizonylatolása ennek az átvett, majd a vevő részére visszaadott 500 forintnak? Ügyfelünk beüsse a pénztárgépbe a bor árával együtt? Viszont utána negatív összeget nem tud a pénztárgépbe ütni visszafizetéskor. Vagy kézi nyugtát állítson ki róla, és utána negatív összeg kiállítható a kézzel írt nyugtában? Vagy esetleg egyéb bizonylat kiállítását javasolja? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó 2014 októberében díjbekérő alapján előre utalt, melyről előlegszámlát nem kapott. Partnere később tájékoztatta, hogy az előre utalás koncepciója megváltozott, miszerint az előre utalás kaucióként kezelendő, melyet az időszak végén beszámítanak. Kérdésem, hogy az előre utalást az egyéni vállalkozó kezelheti-e előlegnek, és ez alapján szerepeltetheti-e a költségei között az szja-törvény 11. számú melléklete szerint? Egy tanácsadói oldal szerint: "csak elnevezésében kaució, de tartalmát tekintve nem az, akkor megvalósulhat az előlegkénti funkció, tehát a pénzösszeg átadása áfafizetési és számla-kiállítási kötelezettséggel járhat. Ilyen eset az, amikor a szerződésben egyértelműen kikötik, hogy az átvett pénzösszeg valamelyik esedékes bérleti díjba (például az utolsóba) beszámításra kerül. Ilyenkor az átvett pénzösszeget úgy kell tekinteni, mint amely az áfa összegét is tartalmazza, tehát abból felülről lefelé való számítással kell az áfa összegét kiszámolni. Mielőbbi válaszukat megköszönve és üdvözlettel:
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemélytől bérel iroda céljára egy helyiséget a cégünk már közel 2 éve, havi 100 000 forintért. 2013-ban a bérleti szerződés megkötésekor kéthavi összeget kaucióként megfizettünk a magánszemélynek. Most megszüntettük a bérleti szerződést, a bérleti díjat minden hónapban előre átutaltuk, így nincs tartozásunk a magánszemély felé. A kaució összegét viszont nem kapjuk vissza, mivel megállapodtunk a bérbeadóval, hogy a 200 000 forintot a bérlemény festésére fordítja (a bérleti díjról a magánszemély minden hónapban számlát állított ki, és a 16 százalék szja-t mi vontuk le a kifizetéskor és bevallottuk, befizettük a NAV felé. Kérdésünk az, hogy a kaució 200 000 forintos összegéről (amit festésre fordít a bérbeadó) kell-e a cégünk felé számlát kiállítania, és nekünk kell-e ebből is 16 százalék szja-t levonni? Vagy csak a megállapodás alapján a 200 000 forintot átvezetjük a karbantartási költségek közé? Válaszukat előre is köszönöm.
Üzlet bérbe adásánál kauciót fizetett a bérlő. Véleményünk szerint a kaució felveszi a bérleti díj áfáját. Ingatlan bérbeadás áfa köteles a bérbeadónál. Helyesen járunk-e el ha a kaucióra áfát számolunk rá. Hasonló kérdés építményadó továbbszámlázása. Az építmény adót, annak továbbszámlázása esetén terhel -e áfa , ha igen mennyi.
Mikor számít a kaució jövedelemnek? A lakásszerzési kedvezménnyel hogyan kell számolni? Olvasóink kérdéseire az Adózóna szja-szakértője, Surányi Imréné válaszol.
Tisztelt Szakértő!Adott egy magánszemély, aki tavaly novemberben bérleti díj címén átvett 50 000 Ft lakbért (november) és 100 000 Ft két havi kauciót. Ma már tudjuk, hogy ez a kaució jövedelemmé vált, fedezte a decemberi és a januári albérleti díjat. Mekkora összeget kell a 1253. bevallásba beállítani:1. A teljes 150 000 Ft-ot, mivel 2012-ben bevétele lett. 2. 100 000 Ft-ot, a novemberi és a decemberi bérleti díjat és a fennmaradó 50 000 Ft januári jövedelemnek számít?Köszönöm a segítséget!Vágner Emília
A törvényjavaslatban szerepel a munkavállalói biztosíték intézménye, amely csak azokat érinti, akik munkakörük ellátása során pénzt, értéket kezelnek, vagy az ilyen tevékenységet közvetlenül ellenőrzik. A biztosíték letétele nem a munkáltató egyoldalú döntésétől függ, erről a munkavállalóval szerződésben meg kell állapodniuk.
Bizonyos munkakörökben a munkavállaló által letett kaució lehet a feltétele az alkalmazásnak a kormány által elfogadott munkajogi tervezet szerint. Marad a szabadság, és a védett kor, de a szakszervezetek aggódnak jogaikért.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték