40 éves jogosultsági idejére tekintettel nyugdíjassá vált hölgy kisadózóként fizeti a 25 ezer forintos katát. Emellett egy gazdasági társaságból, melyben tulajdonos, munkabért vesz fel a keresetkorlát (legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát meg nem haladó összeg) maximumáig. Kérdésem az, hogy ezt megteheti-e? Nem veszélyezteti-e a kedvezményes nyugdíj elvesztése? Válaszát köszönöm!
Sajnos többször előforduló probléma, hogy a vállalkozó nem figyeli az áfahatárt (hiszen például a katás vállalkozónak nem is kell könyvelő...). Mi a helyes eljárás az olyan esetben, amikor a felek egy konkrét árban egyeznek meg, de utólag kiderül, hogy az eladó már napokkal korábban átlépte az áfahatárt, mint a tényleges teljesítés? A vevő a teljesítés napján készpénzben ki is egyenlítette az ellenértéket, természetesen számla ellenében, melyet az eladó még alanyi mentesként állított ki. Kérheti-e az eladó a teljesítésre az áfa összegét, vagy az általa megkapott összeg tekintendő bruttó bevételnek?
Tisztelt Szakértő! Főállású katás egyéni vállalkozóként, ha az EU-n belülről terméket szerzek be, kell-e áfát fizetnem utána itthon, illetőleg kell-e bármilyen bevallást készítenem? Köszönöm szíves válaszát.
Ha egy két fős ügyvédi irodában az egyik tag nyugdíj melletti katát választ, a másik tag, aki még csak gyakornok, választhatja-e szintén a katát, vagy alkalmazottként kell bejelenteni?
Tisztelt Szakértő! Egy, a nők 40 évi jogosultsági idejével már nyugdíjas személy 2018. évben főállásúnak nem minősülő egyéni vállalkozó kisadózóként fizeti a 25 ezer forintos tételes adót, amely kiváltja az alábbi közterheket: • vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó, • társasági adó, egészségügyi hozzájárulás, személyi jövedelemadó, • szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, • járulékok. [katatörvény 9. § (1) bekezdés] A törvény szerint a nem főállású kisadózó nem biztosított, semmilyen társadalombiztosítási ellátásra nem szerez jogot (baleseti ellátásra sem). A katás adóalany nem tartozik a Tbj. hatálya alá. A korhatár előtti ellátásban részesülő személyek évente a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát meg nem haladó összeghatárig vállalhatnak a nyugellátás mellett munkát. Kérdésem az, hogy a főállásúnak nem minősülő egyéni vállalkozó kisadózóként fizetett 25 ezer forintos tételes adója beleszámít-e, ha igen, akkor milyen összegben az évente a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát meg nem haladó összeghatárba? Válaszát köszönettel várom.
Tisztelt Adószakértő! Egyéni vállalkozó autóbuszait kizárólag egy cégnek adja bérbe (a bérbeadásról van szerződés), amelyben 20 százalékos részesedése is van – a többi hányad családtagoké –, a társaság és az egyéni vállalkozás székhelye is ugyanaz. Választhatja-e Ön szerint a kata adózási formát? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy katás, alanyi mentes egyéni vállalkozónak 2018. január 1-jétől kell-e vállalkozói bankszámlát nyitnia? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Katás vállalkozó alanyi mentes, nincs uniós adószáma, több számlát is hozott sofőrszolgálat címmel (kamionvezetés), amelyek magyar szabályok szerint vannak kiállítva, viszont a partner szlovák vállalkozás, szlovák címmel és uniós adószámmal. A vállalkozó azt állítja, hogy van magyarországi telephelyük, de ebből a számlából ez nem derül ki. Mi ilyenkor a teendő? Úgy gondolom, ez közösségi szolgáltatás, akkor viszont nem helyesek a számlák, és uniós szám kellene, valamint be is kellett volna vallani. Ha esetleg van magyar telephely, az igazolható külön dokumentumom? Mi a helyes eljárás mind a két esetben? Ha most, utólag igényel uniós adószámot, akkor ezekkel a számlákkal mi a teendő? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Ismereteim szerint a nyugdíj összegét a nyugdíjkorhatár betöltéséig elért keresetből állapítják meg. Tegyük fel, hogy a vállalkozó átlagkeresete 200 ezer forint, s 45 év szolgálati idő után a nyugdíja 180 ezer forint lenne. Azonban folyósítást nem kér, korbetöltöttként dolgozik tovább. Variációk: 1./ Katás vállalkozóként folytatja tovább 36 hónapig, havi 75 ezer forint katát fizet. A 36 hónap elteltével kéri újból a nyugdíj megállapítását, ez utóbbi 36 hónap jövedelmére tekintettel a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresete alacsonyabb lenne? 2./ Ha a korhatár betöltése után havi 400 ezer forint jövedelmet kapna, akkor a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresete növekedne? 3./ Amennyiben a korhatár betöltése után ledolgozott 36 hónappal a háta mögött kéri a nyugdíjmegállapítást, annak összege szükségszerűen növekedni fog a korbetöltött időpontban megállapíthatóhoz képest a valorizációs szorzók miatt? (A korhatár után ledolgozott, 30 naponként járó 0,5 százalékos nyugdijnövelést most hagyjuk figyelmen kivül.) Válaszát előre is köszönöm.
2018. 01. 01-jétől másodállású katás egyéni vállalkozó főtevékenysége 900205 hangosítás. Munkaviszonyban 3145 Műsorszóró és audóvizuális technikusként dolgozik, minimálbér felett nyilatkozhat ekho-s adóválasztásról. Választhatja az ekho-s adózást 2018. 01. 01-jétől továbbra is?
Tisztelt Szakértő! Katás bt.-nek kell-e 08-as járulékbevallást küldenie, ha nincs alkalmazottja, illetve járulékköteles kifizetése sincs?
Nem választva alanyi adómentességet, evás bt.-ből térnék át katás és áfás, de nem főállású kisadózóvá, mivel mellette napi 8 órában alkalmazott vagyok. A bevételi határ az nettó/bruttó 12 millió forint éves összesítésben, mely felett 40 százalékos mértékű adót kell fizetni?
Tisztelt Szerkesztő! 2018. január 1-jétől katás lesz egy ügyvédi iroda. Kettős könyvelést végeztünk. Most, ha áttérünk a katára, milyen adófizetési kötelezettségünk lesz, azon felül, hogy a társasági adót megfizetjük? Továbbá a könyvelést kettősben folytatnám, de a pénztárba befolyó pénzt mivel szemben könyvelem havonta, illetve azt, amit év végén kivesz az ügyvéd? Én úgy gondoltam, hogy csak év végén könyvelem ki. Ami kijön nyereség, azt bekönyvelem a katás eredménytartalékba, és onnan pedig kiírja a pénztárból. Nem tudom, jó ez a gondolat? Nem találom sehol leírva. Válaszukat köszönöm.
Adott egy betéti társaság, ahol 50-50%-ban van két tulajdonos. A beltag más munkáltatónál heti 40 órát elérően munkaviszonyban van, viszont a kültagnak ez lenne a főállása. Kérdéseim az alábbiak: 1. Ha munkaviszony keretében foglalkoztatott a magánszemély tag, akkor vonatkozik-e rá a teljes körű munkaidő-nyilvántartás (szabadság, túlóra, munkaidő), vagy mivel tulajdonos, ezeket nem szükséges figyelembe venni? Ebben az esetben milyen jogviszonykód alapján történhet a biztosítotti bejelentés? 2. Amennyiben a kültag egyben a bt. képviselője és személyesen is közreműködik, akkor ezt is megteheti munkaviszony keretében? 3. Ha a kültag egyben katás egyéni vállalkozó is, akkor hogyan alakulna a járulékfizetése és a jogviszonya a bt.-ben? Várom megtisztelő válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Végezhető-e ügyvezetői tevékenység egy kft.-nél megbízási jogviszonyban úgy, hogy az ügyvezető katás egyéni vállalkozóként látja el megbízatását a munkadíját havonta számlázza a kft.-nek? A kft.-nek nem tulajdonosa. Rendelkezik 8 órás bruttó 200 ezer forintnak megfelelő bérrel, ahol a munkaidő kötetlen. Kérem szakértő válaszukat a kérdésben.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték