Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: katás kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó tevékenységét már 2 éve szünetelteti, de a 2017-es évben bevétele keletkezett, eladta tárgyi eszközét (teherautó) ebben az esetben ez katás bevételnek számít-e vagy nem, és mi után adózna? Köszönettel: Kissné
T. Szakértő! Egy kft. főállású társas vállalkozó tagja egyben mellékállású katás is. Neki a kft.-ben van tagi jövedelme, katásként 25 ezer forintot fizet. Az szja-t mikor kell neki bevallani: 02.25. vagy 05.20.? Köszönettel Fidler Gáborné
Tisztelt Szakértő! Ha éves áfabevalló katás egyéni vállalkozó év közben többször szünetelteti a tevékenységét, a záró áfabevallását minden szüneteltetés megkezdése előtti nappal le kell adnia? Az áfabevallásban szereplő időszak év elejétől a szünetelés megkezdéséig tart, vagy mindig az aktuális működési időszak, vagy csak a következő évben számol el az áfával is, mint a katás bevételeivel? Köszönöm válaszát!
Nem főállású katás egyéni vállalkozónak milyen bevallási kötelezettsége van? 1858,1808,1801 bevallási kötelezettségek vonatkoznak-e rá? A 1858-as bevallás kitöltési útmutatója csak a főállású katást említi meg, hogy nekik nem kell beadniuk, de a nem főállású katást nem említi. Nullásan minden hónapban el kell küldeni a 1858-as, illetve 1808-as bevallásokat? A 1801-es bevallást pedig negyedévente nullásan vagy NY-esen, egész évre előre?
Katás egyéni vállalkozó alvállalkozói szerződést kötött egy budapesti székhelyű céggel építőipari munkák elvégzésére. A munkavégzés helye Hollandiában lenne. Kérdésem: milyen engedélyek, bejelentkezési kötelezettségek vannak ebben az esetben, hogyan járjunk el szabályosan? Segítségüket előre is köszönöm. Tisztelettel: B. Tóth Józsefné
Tisztelt Szakértő! A következőkben szeretném kérni a segítségét. 2015.01.23-án született meg az első gyermekem. A születése után cseden, majd gyeden, végül 2017.01.23-tól 2018.01.23-ig gyesen voltam. 2017.01.06-tól katás egyéni vállalkozóként kezdtem dolgozni (ezzel párhuzamosan kaptam gyedet, majd gyest). 2018.08.20-ra várom a második gyermekemet. Az egyéni vállalkozásomat működtetni szeretném folyamatosan, de emellett az állami juttatásokat is szeretném igénybe venni. Kérdésem, hogy az alábbi lehetőségek közül melyek megvalósíthatók. a) A gyermek születése után dolgozni fogok, maradok főállású katás, fizetem a havi 50 ezer forintot. Emiatt csedre nem leszek jogosult, de utána megigényelhetem a gyedet és a gyest is? Mi lesz a gyed alapja, a 94 400 forintos ellátási alap? b) Felveszek 4 órában egy munkavállalót az egyéni vállalkozásba, aki mindent elvégez helyettem. Befizetem utána a járulékokat, és mivel én személyesen nem dolgozom, jogosult vagyok a csedre? c) A gyermek születése előtt 36 órás munkaviszonyt létesítek, ott befizetem a járulékokat (még kb. 5,5 hónapra, ezt meg tudom tenni), így nem leszek főállásó katás. Szülés után mentesülök a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól, viszont e jogviszonyra tekintettel nem főállású kisadózóvá válok, ami már nem tekintendő az Eb. törvény alkalmazásában keresőtevékenységnek. Így havi 25 ezer forint kata fizetése mellett a szülés után is dolgozhatok, számlázhatok az ügyfeleimnek és csedre is jogosult vagyok? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Jól gondolom, hogy nyugdíjas katás egyéni vállalkozónak – aki őstermelő is (ebből származó bevétele 5,8 millió forint) – a 1753-as bevallás 12-02 lap 42. sorában szereplő jövedelme (389 568 forint) után 22 százalékos ehót kell fizetnie? Köszönöm válaszát!
Katás céggel időszakos elszámolásban állapodnak meg a felek. A számlák teljesítési időpontjaként az elszámolási időszak utolsó napját tünteti fel a szolgáltató. Helyesen-e vagy az áfatörvény 58. paragrafusának előírását kell alkalmaznia?
Tisztelt Szakértők! Az alábbi témában kérem a segítségüket. Adott egy két tagból álló katás bt., mindkét tag havi 50 ezer forint katát fizet. A társaság – az egyik tag kezességvállalása miatt – közel hétmillió forintos pénzügyi letiltásra kapott felszólítást, havi 33 százalékig. Hogyan kell megállapítani a 33 százalék alapját az adott tagnál? Ráadásul bonyolítja a helyzetet, hogy kétféle tevékenységet folytatnak, így az egyik tagra eső árbevétel közel 80 százalék, míg a másik tagra eső árbevétel csak 20 százalék, de ők ketten a katás adózott jövedelmet elosztják maguk között. Várom mielőbbi válaszukat!
Katás időszak alatt be nem folyt számlák ellenértékére az egyéni cég megszűnésekor a nyereségadót megfizetettnek kell-e tekinteni a fennálló követelésekre, melyek a tao alá visszatérést követően folynak be, vagy be sem folynak a végelszámolás befejezéséig. Ezen követelések a számviteli törvény hatálya alá való visszatérésnél adózott eredménytartaléknak vagy még le nem adózott eredménytartaléknak minősülnek, netán bevételként kell elszámolni őket a számviteli törvény alá való visszatéréskor?
Tisztelt Adószakértő! Szeretném kérni válaszát, hogy főállású katás egyéni vállalkozó alkalmazhat-e egyszerűsített foglalkozásban (efo) heti egy nap, nem főállású katás egyéni vállalkozót? A másik kérdesem pedig az, hogy nem főállású katásnak (nyugdíjas) mennyi lehet a jövedelme, hogy ne veszítse el a nyugdíját? Itt ugye a járulékköteles jövedelem számít? Köszöm előre is válaszát.
Tisztelt Adózóna! Katás, alanyi adómentes egyéni vállalkozó exportszolgáltatást számláz. Példaképpen a teljesített időszak 2017.12. hó, 1000 euró értékben. Az erről készült számla kelte 2018.01.10., a fizetési és teljesítési határidő 2018.02.10. A számla ellenértéke 2018.02.02-án beérkezik a bankszámlára. A kata bevételi nyilvántartásba 2018.02.02-i MNB-árfolyammal kerül rögzítésre, azonban a 0865-ös és a 18A60-as bevallásokban van a kibocsátás napján 2017.01.10-i árfolyammal kellene bevallani, azonban így nem egyezik majd a katabevallás illetve az áfabevallás szerinti összeg. Lehet-e, és van-e erre jogszabály, hogy ne két különböző összeg kerüljön a bevallásokba? Válaszukat nagyon szépen köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Egy katás egyéni vállalkozó magánszemélyként ingatlant ad bérbe. Helyes-e az információ, hogy az alanyi adómentes értékhatárba például beleszámít ezen elkülönülten adózó bérbeadásból származó jövedelem is, így a 12 millió forintos értékhatárnál is figyelembe kell venni a bérbeadásból származó jövedelmet? Mert ezzel túllépné a 12 millió forintos értékhatárt, és az büntetőadót vonna maga után? Mivel katás egyéni vállalkozónak alapesetben (ha csak katás bevétele van) nem kell benyújtania szja-bevallást, helyes-e, ha ezt a bevallást, amely csupán a bérbeadásból származó jövedelmet tartalmazza, 05.20-án teljesíti az adóhatóság felé? Válaszukat köszönöm szépen!
Az egyéni vállalkozóknak február 26-ig kell benyújtaniuk 2017-ről szóló szja-bevallásukat és befizetniük az adót. Ez az evások és katások határideje is – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdai közleményében.
Tisztelt Szakértő! Főállású kertész katás egyéni vállalkozó a téli időszakban (január, február, december) 3*50 ezer Ft -ot fizetne, szezonban pedig 9*75 ezer Ft-ot utalna a NAV-nak. Bruttó bér megfeleltetés alapján 3*94 400+9*158 400=1 708 800 Ft, azaz több mint a minimálbér 12*138 000=1 656 000 évi összege. Ez azt jelenti, hogy 365 nappal fog a szolgálati ideje gyarapodni egy évben? Helyes ez a gondolatmenet? Előre is köszönöm a válaszát!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték