Tisztelt Szakértő! Helyesen jár-e el az a csak fogászati tevékenységet végző katás bt., amely bevételi nyilvántartást vezet a következő esetekben: Amikor a magánszemélynek nyugtát ad a szolgáltatása igénybe vételéről, a másik, amikor például az Egészségpénztárnak számlát állít ki a szolgáltatásról? Használhatja-e mindkettőt a bevételi nyilvántartásában? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni hogyan számláz az a katás, áfás egyéni vállalkozó, aki Ausztriában dolgozik építőiparban (festő) osztrák cégnek, aki rendelkezik közösségi adószámmal. Ausztriában rendelkezik napi 8 órás bejelentett jogviszonnyal, viszont itthon mint egyéni vállalkozó is tevékenykedik, természetesen Ausztriában is a főállásán kívül, amit a magyar egyéni vállalkozásából számlázza ki. Kértem neki közösségi adószámot, viszont a számlázással nem vagyok teljesen tisztában. Köszönöm a segítséget előre is! Üdv Neumanné
Tisztelt Szakértők! Segítségüket kérem az alábbi esetben. Jelenleg kiegészítő tevékenységű – nyugdíjas – egyéni vállalkozó február 1-jétől szeretne belépni a kata hatálya alá. Mi a teendője? Bejelenti a T101E nyomtatványon, és azon kívül van-e valamilyen kötelezettsége az átlépéssel kapcsolatosan? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy nyugdíjas katás vállalkozó kötelezett-e az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére? Válaszukat előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem nyugdíjas egyéni vállalkozó, katás. Betéti társaságban tulajdonos, ügyvezető, a kata megfizetésével mentesül-e az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól?
Kedves Szakértő! Katás alanyi mentes egyéni vállalkozónak 2018-ban az alábbi bevételei voltak : kata bevétel 6 millió, lakásbérlet 3 millió, szálláshely-szolgáltatás 2 millió forint. Ezek alapján elveszti az alanyi mentességét és áfát kell fizetnie, valamint belép az áfakörbe? Hogyan hat ez a katás vállalkozásra? Köszönettel várjuk a választ.
Tisztelt Szakértő! Bt. beltagja más társaságnál heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik, a kültag pedig másik társaságnál személyes közreműködés címén fizeti maga után a járulékot. Lehetőség van-e arra, hogy csak a kültag legyen a bt.-ben másodállásban (25 000 Ft/hó katafizetéssel) kisadozó, a beltag pedig nem. Előre is köszönöm. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
https://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Ugyvezetes_katas_btben_csed_mellett_R9IZSA Tisztelt Adózóna! a feltett kérdésben bt.-beltagról van szó és a válaszban javasolnak kiskapuként egyéni vállalkozás létrehozását, véleményem szerint ez nem megoldható a korlátlan felelősségek halmozása miatt, továbbá "Ugyanakkor vállalkozói jogviszonyára tekintettel kisadózóként folyamatosan nem főállásúnak minősülne" jelenlegi információim alapján főállású társas vállalkozói jogviszony mellett a katás vállalkozó főállásúnak minősül. Változott ez esetleg 2019-től? Válaszukat előre is megköszönve: Leitert Márton
Tisztelt Szakértő! 1.) Ellentétbe kerültem a könyvelő ismerősömmel, másképp tájékoztatott, ezért teszem fel az alábbi kérdéseket. Jelenleg MEGLÉVŐ nyugdíjas kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, aki az áfakörbe tartozik, bejelentkezhet a kata hatálya alá, és kérheti az alanyi adómentességet? Ha IGEN, akkor januárban elvégzem a bejelentést az ügysegéden, hogy február 1-jével katás lennék, kérem az alanyi adómentességet, akkor a 25 ezer forint katát mikortól kell fizetnem, január vagy februári hónaptól? 2.) Nyugdíjas kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak, aki az áfakörbe tartozik, módosultak az adó- és járulékbefizetései? Például a 10% nyugdíjjárulék, a 15% szja és a 7500 forint havi egészségügyi szolgáltatási járulék.
Adott egy őstermelő, aki mezőgazdasági növénytermesztéssel foglalkozik. Őstermelői igazolvány birtokában családi gazdaságot alapít, s ő lesz a családi gazdaság vezetője. Időközben katás egyéni vállalkozást is indított, szaktanácsadói tevékenységre. Az őstermelői igazolványa természetesen megmaradt. Kérdésem, hogy az egyéni válllakozásból származó bevétel és az őstermelői bevétel teljesen külön kezelendő-e, s az őstermelői bevétel felosztható a családtagok között? Ugye nem kell minden nevére érkező bevételt katás vállalkozói bevételnek tekinteni?
Tisztelt Szakértő! Megerősítést szeretnék kérni katás adatszolgáltatásával kapcsolatban. A törvény kifizetett 1 millió forintról rendelkezik. Tehát, ha a kisadózó kiszámlázott ugyan 1 millió forintot, viszont annak átutalására csak a következő évben kerül sor, akkor nincs adatszolgáltatási kötelezettség. Jól gondolom? Várom szíves válaszát. Köszönettel: Havasi Györgyi
Tisztelt Szakértő! Könyvelek egy kivás kft.-t, amelyben az egyik tulajdonos (aki munkaviszonyban látja el a személyes közreműködéshez kötött feladatokat és az ügyvezetést is) gyeten lévő anyuka, aki katás egyéni vállalkozást szeretne indítani. Ilyen esetben ő hol lesz főfoglalkozású? Mennyi járulékot kell fizetnie maga után? A kft..-ben a munkaviszonyból származó jövedelem után (amely alacsonyabb, mint a garantált bérminimum) vagy a garantált bérminimum után fizeti a járulékokat? Köszönöm a segítségét. Üdvözlettel: Slága Andrea Zsuzsanna
Már 315 ezernél is több vállalkozó választotta a katát, Magyarország legegyszerűbb és legnépszerűbb adózási formáját. A kisvállalkozók az eddigi kedvezmények mellett újabb köztehercsökkentéssel is számolhatnak az idén, hiszen január 1-jétől nyolcról tizenkétmillió forintra emelkedik az alanyi áfamentesség választásának értékhatára, vagyis nem kell áfát felszámítaniuk és fizetniük – jelentette be Varga Mihály. A pénzügyminiszter elmondta, hogy a napokban minden katás vállalkozó elektronikus formában tájékoztató levelet kap a kedvező változásokról az adóhivataltól.
Tisztelt Szakértő! Nők 40 nyugdíjas kata adózással szeretne egyéni vállalkozást indítani. Az Nők 40 nyugdíj: kereseti korlát 2019-ben című cikkben vázolt kérdésre adott válaszát olvasva még jobban elbizonytalanodtam, és kérem szíves segítségét. A cikkben megfogalmazottan a 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nő, ha egyéni vállalkozást folytat, biztosítottá válik, és így vonatkozik rá a kereseti korlát. Azonban, ha kata adózást választ a 2012. évi CXLVII. törvény 10. § (2) bekezdése szerint, a nem főállású kisadózó – e jogviszonya alapján – biztosítottnak nem minősül. Jó-e a következtetésem, hogy rá akkor nem vonatkozik a kereseti korlát? Köszönöm válaszát. Tisztelettel: Feketéné Németh Anna
Tisztelt Szakértő! Ismerősöm külföldről rendel különböző apró háztartási dolgokat, melyeket utána továbbértékesít. Most már olyan mértékű a kereslet a termékek iránt, hogy elkezdett izgulni, magánszemélyként meddig teheti ezt meg anélkül, hogy a hatóság felfigyelne rá. Tudomásom szerint az szja-törvény alapján évi 600 ezer forintig adómentesen értékesíthető ingóság. Alkalmazható ez a szabály az ő helyzetére? Vagy már vállalkozást kell alapítania? Ez esetben problémát jelenthet, hogy a legtöbbször Kínából beszerzett termékek eladója nem biztosít a magyar szabályoknak megfelelő számlát. Katás vállalkozás esetén – ahol a beszerzési számla nem kerül költségként elszámolásra, maga a bevétel dokumentálása a lényeg – ez a "rossz" bizonylat kezelhető volna esetleg az áru eredetének bizonyítására? Várom szíves tanácsát, mi a korrekt és törvényeknek megfelelő megoldás Ön szerint. Válaszát előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték