Tisztelt Szakértő! Nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépkocsi után megfizetett kamat érvényesíthető-e a kis- és középvállalkozások kamatkedvezményeként [Tao. tv.22/A §, 16. § (16) e)]? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! "A" Kft.-nél 2018.09.29-én kedvezményezett átalakulás (kiválás) történt. "A" társaságból kivált két tag, és a vagyonát bevitte "B" társaságba. Mindkét társaság folytatja 2018. végéig a tevékenységét. A jogelőd "A" Kft. beruházási hitel és lízing után kamatot fizetett az átalakulásig. (A hitelből vásárolt eszközök az átalakulással átkerültek a "B" társaságba.) "A" Kft. év végi társaságiadó-bevallásában érvényesíthető-e a megfizetett kamat utáni adókedvezmény? Év végén "B" Kft.-nél vannak az eszközök, de a kamatot nem ő fizette, így véleményem szerint "B" Kft. nem veheti figyelembe. Tájékoztatásukat előre is köszönöm. Négy Szakág Kft.
Tisztelt Szakértő! Ingatlant vásároltunk kamatmentes hitelre 2019. évben fogjuk aktiválni. Kérdésem, hogy 2018.12.28-2019.01.31-ig elszámolt 45 413 forint kamatösszeget és ugyanennyi kamattámogatást hogyan könyveljem? Ha esetleg kontírozná, nagyon megköszönöm. Köszönettel: Reményik Sándorné
Nem üzletszerűen folytatott tevékenység keretében bármely cég, szervezet, magánszemély is adhat kölcsönt bárkinek. Milyen adószabályok vonatkoznak az ilyen ügyletekre?
Vannak olyan hitelkonstrukciók, amelyek kamattámogatást nyújtanak. Ezekben az esetekben a finanszírozó pénzintézet egy igazolást ad ki; „Igazolás megítélt állami támogatásról” címmel. Az igazolás lábjegyzetében hivatkozik a 37/2011. kormányrendeletre, és felhívja a figyelmet arra, hogy az igazolást a kiállítástól számított 10 évig meg kell őrizni. Bármilyen jövőbeni támogatás megítélésekor a támogatásnyújtó részére be kell mutatni. Ez a támogatás csekély összegű támogatásnak minősül és a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján – Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 ezer eurónak megfelelő forintösszeget. Ennek ellenőrzésére szolgál a társaságiadó-bevallásban adott információ, amely a kapott igazolás alapján tartalmazza az odaítélés időpontját és a kapott kedvezmény bruttó támogatástartalmát. Tényleges pénzmozgás nem történik. A kamatkedvezmény összege után kell-e társasági adót fizetni?
Január 1-jétől értékbeli korlátot is vizsgálnia kell a munkáltatónak a kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításakor, ha a munkavállalónak kedvezményes lakáscélú hitelt ad. Az értékbeli korlát vonatkozik az önkormányzat által a magánszemélynek adott hitelekre is. Ezentúl kizárólag a lakás bővítéséhez nyújtott hitel esetén van jelentősége a lakószoba fogalmának – hívja fel a figyelmet tájékoztatójában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Segítséget szeretnék kérni a társasági adó alapjának kiszámításához. Tényállás: Mezőgazdasági terményeket előállító zrt. vagyunk. 2017. évben jelentős (közel 100 millió forint) értékben új, nem támogatott gépeket vásároltunk (lízingeltünk) növénytermesztéshez. Nem tudom eldönteni, hogy alkalmazhatom-e a tao-törvény 7. paragrafus zs) pontja szerinti adóalap-csökkentési lehetőséget ezekre az új gépekre és milyen feltétellel. Továbbá a lízingkamat-kedvezményt is igénybe vennénk, ha lehetne. Meglátásom az alábbi: Három év távlatában, ha 400 ezer euró alatt maradunk az összes EMVA-támogatással együtt, akkor mint „csoportmentességi támogatást” beállíthatom adóalap-csökkentő tételnek. Nagyon nagy segítség lenne az Önök véleménye. Várom válaszát! Köszönettel: Vassné Tóth Judit
Tisztelt Szakértő! Kkv-k esetében a taotörvény 22/A paragrafusa szerinti adókedvezmény alkalmazható-e abban az esetben, ha a cég pénzügyi lízingre vesz egy személygépkocsit?
Tisztelt Szakértő! Kamatkedvezményből származó jövedelem – így kell kiszámolni című cikkükben adott választ szeretném pontosítani, mivel a törlesztésekkor megállapított adót és járulékot év közben kell befizetni, az szja-törvény 72. § (2) bekezdése szerint: "A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,18-szorosa. Az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – megállapítja." A résztörlesztéssel a törlesztett részlet vonatkozásában a követelés megszűnik. Üdvözlettel.
Kifizető 1,5 millió forint kölcsönt ad kamatmentesen a dolgozójának, 24 hónap futamidőre. A dolgozónak kamatkedvezményből származó jövedelme lesz, ami után az adókat a kifizetőnek kell bevallani és megfizetni. Hogyan kell kiszámolni a kamatjövedelmet? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.
Kérdésem: kifizető 1,5 millió forint kölcsönt ad kamatmentesen a dolgozójának 24 hónap futamidőre. A dolgozónak kamatkedvezményből származó jövedelme lesz, ami után az adókat a kifizetőnek kell bevallani és megfizetni. De hogyan kell kiszámolni a kamatjövedelmet? A NAV állásfoglalása szerint az éppen aktuális követelés nagyságára kell megállapítani a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegét. Havonta folyamatosan? Évente, a december 31-ei állapotra? Az induláskor? A kölcsönt 06.01-én folyósították. A dolgozó havonta törleszt egyenlő részletben. Mikor kell kiszámolni, és mennyi lesz a kamatjövedelme? Előre is nagyon köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Egyik munkavállalónk előleget vett fel a cégtől, amit céges kiadásra költött, a cég nevére szóló számlát hozott. Az előleggel 30 napon belül kell a dolgozónak elszámolnia. Legutóbb az elszámolás 10 napos késedelemmel történt meg, vagyis a felvett 120000 Ft-tal nem 30, hanem 40 nap múlva számolt. Kell-e ilyen esetben adót, ehot fizetni, és ha igen, akkor mennyit? Bizonytalan vagyok abban, hogy ezt kamatkedvezményből származó jövedelemként kell-e kezelni (ezt olvastam valahol)? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy hogyan lehet megállapítani a szokásos piaci kamat mértékét a kifizető által magánszemélynek nyújtott kölcsön esetén az Szja. tv. 72. §-a alkalmazásában a kamatkedvezményből származó jövedelem kiszámításánál? Hogyan lehet a szokásos piaci kamatot számszerűsíteni, mit lehet irányadónak tekinteni? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! A Tao törvény 22/A-a § szerint a kkv-k a nyílt végű lízingelt eszközök kamata után tao-kedvezményt érvényesíthetnek. Ennek egyik feltételeként a törvény 22/A § 5) b) pontja tiltja, hogy a tárgyi eszközt üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három évben elidegenítse a cég. Kérdésem, hogy ha 2017 februárban nyílt végű lízingbe vett szgk.-ra 30 hónapos lízing szerződést kötünk, ami így 2019 augusztusban lejár (tehát nem töltjük ki az üzembe helyezés adóéve + 3 adóévet), akkor igénybe vehető-e a lízing kamatra vonatkozó adókedvezmény, vagy a fenti 5) b) pont ezt megtiltja?
Nonprofit kft. munkavállalóinak ruhapénzt ad úgy, hogy előre utal fix összeget (mindenkinek ugyanazt), amelyért a munkavállaló utólag, 150 napon belül számlát hoz. A megállapodás értelmében a munkavállaló visszafizeti az el nem költött (számlával nem fedezett) pénzt a határidő lejártával. Természetesen a juttatás adóját a cég (időben) fizeti. Miután az előre utalt pénz akár 150 napig is a munkavállalónál van, kell-e számolni kamatkedvezményből származó jövedelmet? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel CsK
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték