Tisztelt Szakértő! Közhasznú, nonprofit kft. által alapított egyéb szervezet (külön adószámmal rendelkezik (nem jegyzett se a bíróságon, se a cégbíróságon) hol és milyen módon kell, hogy közzétegye a beszámolóját?
Az egyesület alapszabályában az alábbi tevékenységek vannak felsorolva: élőhely gazdálkodás, vadeltartó képesség fejlesztése, vadlétszám kialakjtása, fejlesztése, vadgazdálkodási létesítmények kialakítása, fenntartása, vadgazdálkodás, vadászat összehangolása a környezet és természetvédelem érdekeivel, szakmai és gazdasági kapcsolatok kiépítése, hatékony érdekképviselet. Célja: Vadgazdálkodási, vadászati, természetvédelmi feladatok ellátása, tagok részére kulturált vadászati lehetőség biztosítása. 1. Bevétele származik a vadászatok tartásából, biztosításából. 2. Bevétele keletkezik például agancsmustra lebonyolításából, rendezvények megtartásából 3. Bevétele keletkezik az elfogott állatok értékesítéséből vadfeldolgozónak. Ezzel kapcsolatban a kérdésem: Véleményem szerint mindhárom bevétele szorosan kapcsolódik az alapító okiratban meghatározott célokhoz, tevékenységekhez. Közhasznú tevékenység a környezet-, természet, és állatvédelem. Ennek megfelelően mindhárom tevékenységből származó bevételt minősíthetem alapcél szerinti közhasznú tevékenység árbevételének? Vagy csak a vadászat a cél szerinti közhasznú bevétel, és a rendezvények, illetve az állatok értékesítése alapcél szerinti, de nem közhasznú tevékenység bevétele? Mi alapján tudom eldönteni, hogy egy tevékenység közhasznú-e vagy sem? Ugye fel se merül a vállalkozási tevékenység ebben az esetben? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy informatikai kft. az egyik általa fejlesztett szoftver használati jogát (szolgáltatás) ingyen átadja egy közhasznú, karitatív szervezetnek, amely erről a törvényi feltételeknek megfelelő adattartalmú igazolást is kiadott. Ezen szolgáltatás adományozást hogyan kell könyvelni? Kérem, ismertessék a gazdasági esemény pontos könyvelésének menetét.
2017 májusától vagyunk közhasznú nonprofit zrt. Az év végi tao elszámolásnál kell a jövedelemminimum szabályt alkalmazni, ha a normál Gt.-nél szükséges lenne ennek alkalmazása? Közhasznú nonprofit társaságnál van vállakozási tevékenységre vonatkozó korlát?
Önkormányzati tulajdonú közhasznú nonprofit zrt. vagyunk. Az önkormányzat vagyonkezelésbe adja az önkormányzat tulajdonában lévő építményeket a vagyonkezelői jog a földhivatalnál bejegyzésre kerül. - műemlék épületekre is érvényes ez az eljárás? - működési költségünkre adhat az önkormányzat közfeladat ellátásáért támogatást? Elszámolható-e ennek a támogatásnak a terhére egyéb költség? (Például őrzés, takarítás.) Ebben az esetben önkormányzattal való elszámolás csak pénzügyileg történik (bérleti díj bevételekből fedezzük az éves kiadásokat /üzemeltetés, karbantartás /Év végén számolnánk el az önkormányzattal. Elég vsak pénzügyileg elszámolni?
Nonprofit közhasznú gazdasági társaság célja a fogyatékkal vagy egészségkárosodással élő, valamint az egyéb okból megváltozott munkaképességű személyek egészségi állapotának, illetve fogyatékosságának megfelelő munkahelyi környezetben történő foglalkoztatása, a munkavállalók képességeivel elérhető legmagasabb szintű foglalkoztatás megvalósításának, valamint ezen személyek egészségi állapota javításának és rehabilitációjuknak az elősegítése. A társaság által létrehozott és működtetett valamennyi munkahely a megváltozott munkaképességű dolgozók rehabilitációs célú foglalkoztatását, illetve annak megvalósításának segítését szolgálja. A társaság közhasznú tevékenység folytatására jött létre, vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A közhasznú szervezetekre vonatkozó jogszabályban előírt erőforrásokkal rendelkezik, amelynek rendelkezésre állását folyamatosan biztosítja, továbbá rendelkezik a közhasznú működéshez szükséges, megfelelő, kimutatható társadalmi támogatottsággal. Kérdés: 2017. január 1-jétől a teljes nettó árbevétel figyelembe vételével, az általánosan megállapított adóalap után köteles-e iparűzési adót megfizetni, annak ellenére, hogy az előző évben csak a vállalkozói tevékenysége okán van taofizetési kötelezettsége, tekintettel a helyi adókról szóló 3. §. (3) bekezdésének módosítására?
Tisztelt Szakértő! Egy egyesület (2019-től szeretne közhasznú lenni) adományt szeretne gyűjteni és ezt egy helyi, 90 százalékban látássérült fiatalembernek szeretné átadni. Hogyan járjunk el, hogy ez szabályos legyen. Nyisson az egyesület alszámlát, és arra folyik be a pénz és hogyan juttassuk el a célhoz? Ennek milyen könyvelési formája van. Válaszukat előre is köszönöm! Krivikné Horváth Marianna
Tisztelet Szakértő! Cégünk belföldi áfa alanya, vásárolt egy telket. A vásárlás után megállapodást kötöttünk egy közhasznú alapítvánnyal, amelyben vállaltuk, hogy a telekre lakóingatlant és egy kápolnát építünk saját költségen, majd amikor ezek elkészültek, térítésmentesen átadjuk az alapítványnak 10 éves használatra közhasznú céljai megvalósítására. A kivitelezéshez az alapítvány 8 millió forinttal hozzájárul, azt támogatásként átutalja nekünk. A közüzemi díjakat (víz, gáz stb.) a megállapodás szerint mi fizetjük a használat alatt. A kérdésem, hogy van-e ennek az ügyletnek cégünkre vonatkozóan adóvonzata? A kivitelezés, építkezés költségei elszámolhatóak? Azok áfatartalmát visszaigényelhetjük? Kell-e áfát, esetleg egyéb adókat fizetnünk a kapott 8 millió forint hozzájárulás után?
A jogszabályok szigorú feltételeket határoznak meg azon szervezetekre nézve, melyek kérik a közhasznúvá minősítést, ugyanakkor a közhasznú jogállás számos előnnyel is jár. Cikkünkben azzal foglalkozunk, miért érdemes kérni a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételét.
Tisztelt Szakértő! Van-e adófizetési kötelezettség, ha egy nonprofit kft. adományt ad az őt alapító egyesületnek, és fordítva? Mindketten közhasznú jogállással rendelkeznek? Köszönöm.
Milyen feltételeket, kötelezettségeket kell teljesíteniük a civil szervezeteknek, hogy közhasznúvá válhassanak?
Tisztelt Szakértő! Egyesületünk, amely kulturális tevékenységet folytat (ha a feltételeknek megfelel) közhasznú szervezet szeretne lenni. Kérdésem, hol kell elkezdeni az eljárást (törvényszéki bíróságon)? És ha megkapta a minősítést, akkor a bejelentést a közhasznú jogállásról a 17201, vagy a 17201CSZ bejelentés és változás bejelentési nyomtatványon a NAV felé szintén nekünk kell megtenni? Segítségét előre is megköszönöm. Tisztelettel: Mihály Gáborné
Tisztelt Szakértő! Közhasznú nonprofit kft. alaptevékenységéhez nagy összegű EU-támogatást nyert el. A projekt több, részben EU-tag, részben nem EU-tag országot is érint, azaz több ország szakértőit fogja a kft. kifizetni a támogatásból. A kft. áfaalany, 2-es az adószáma, nemzetközi adószáma is van. Kérdések: 1. Szakértő által a támogatáshoz kapcsolódóan kiállított áfával növelt számla befogadható? Vagy nettó számla fogadható be, és a kft. számítja fel az áfát? Magyar-EU-nem EU esetben azonosan vagy eltérően kezelendő a kérdés? 2 Közösségen belüli áfaköteles szolgáltatásnál mi történik az áfával? Felszámítandó és befizetendő, vagy felszámítandó és levonható egyaránt? Előre is köszönöm.
Tisztelt Válaszadó! Adott egy közhasznú nonprofit kft., mely 2014-ben már a társadalmi támogatottságot nem tudja igazolni a közhasznú beszámolójában, ez 2015-ben fokozódik azzal, hogy egyáltalán nem végez közhasznú tevékenységet. Kérdésem a társasági adó fizetési kötelezettséghez kapcsolódóan az, hogy melyik az a két lezárt üzleti év aminek alapján más lesz a társasági adó megállapítás folyamata. Illetve másik kérdésem, hogy milyen adóalap korrekciós tételek vonatkoznak ezekre az évekre? Valóban meg kell-e fizetnie a társasági adót a két adóévben a teljes bevétele után? Alkalmazni kell-e a 13/a paragrafus c bekezdését? Kérem, segítsen tisztán látni ezen kérdésben, mert jelenleg úgy látom, hogy ha ez az esemény bekövetkezik, akkor sokszorosan megadóztatjuk ezeket a nonprofit kft.-ket. Vagy csak szimplán ugyanúgy kell megállapítani a társaságiadó-alapjukat ezen két adóévben is, mintha normál kft.-ről lenne szó. Köszönöm, hogy segít nekem a jogszabályok betartásában.
Tisztelt Szakértő! Egy nonprofit kft. fogyatékosok ellátásával foglalkozik, benntlakás nélkül napközi, nappali ellátást, foglalkoztatást biztosít a résztvevőknek. Szerződésük szerint biztosítja az ellátottaknak a foglalkoztatást, fejlesztést és a napi egyszeri étkezést (ebédet kapnak), életvezetési képesség kialakításának segítését, rehabilitációs programot. Ez egy komplex szolgáltatás, térítési díj ellenében, az étkezésért külön nem fizetnek. a kft. rehabilitációs programjai között szerepel (a társadalmi beilleszkedés elősegítése érdekében), hogy a gondozottak rendszeresen mennek kirándulni, rendezvényeken vesznek részt. Fejlesztésük, társadalmi integrációjuk érdekében disznóvágást tartottak a napközi udvarán. Ehhez megvásárolták a sertést, fűszereket. A disznóvágásból előállított termékeket (kolbász, sonka stb.), illetve a húst majd egy későbbi időpontban kirándulásai, közös eseményeik keretében fogyasztják el. Ebben az esetben a megvásárolt sertés stb. reprezentációnak minősül (és számolni kell annak adóvonzataival), vagy a foglalkoztatás, fejlesztés anyagköltsége? A szerződésben meghatározott térítési díj tartalmazza a napi egyszeri étkezést. A feldolgozott sertést akkor fogyasztják majd el, amikor a gondozottak nem tartózkodnak a napköziben, hanem külső foglalkozáson vesznek részt. Akkor végeredményben ez a térítési díjért kapott ellátás? Köszönöm!
Surányi Imréné
okleveles közgazda
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték