Tisztelt Szakértő! Cégünk egy ingatlant kíván eladni, a vevő a foglalót készpénzben teszi le, ami 2 500 000 Ft. Kérdésem: milyen bírság vagy büntetés sújthat bennünket, ha az 1 500 000 Ft készpénzhatárt túlhaladjuk, illetve ezt az ingatlan ladásnál nem kell figyelembe venni? Várom mielőbbi válaszukat. Üdvözlettel: Klenovszkiné Szépvölgyi Terézia
Tisztelt Szakértő! Két kft. között kölcsönszerződés van, ami alapján most 9 millió forintot szeretnének törleszteni belőle. A kérdésem, hogy megtehetik egy pénztárbizonylattal is, hogy készpénzben fizetik vissza a 9 milliót, vagy erre is érvényes a 1,5 milliós határ, ami a cégek közötti készpénzfizetésre vonatkozik? Ebben az esetben bankból kell utalni, vagy az is megfelel, ha befizeti az adós fél a pénzt a hitelező bankszámlájára? Várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Két pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó közötti szerződésről van szó. Egyéni vállalkozó kft. részére zöldborsó-gyomlálást végez. A vállalkozói díjat naponta kéri, készpénzben. Júniusban két számlája volt 800 ezer forint értékben, két napon végzett munkát. Júliusban is két számlája volt, akkor is két napot dolgozott, 900 ezer forint értékben. A készpénzfizetési korlátról szóló jogszabály alapján össze kell-e adni a számlák összegét, vagy csak havonta kell nézni? Köszönettel: Nagyné Erika
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben egy házaspár 50-50%-ban tulajdonosok, és egyben a kft. munkaviszonyos munkavállalói. Minden évben készpénzben befizetett (fejenként 1,5 millió forint) tagi kölcsönt nyújtanak a kft. részére, amit a kft. a megadott határidőre vissza is fizet a tulajdonosok felé. Kapcsolt vállalkozásnak minősül ez a felállás? Ha igen, hogyan kell a NAV felé való bejelentést visszamenőlegesen megtenni, és milyen szankciók várhatóak az elmaradt bejelentésért? Érinti-e az ipa és a társasági adó számítását? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A http://adozona.hu/adozas_rendje/Ki_adhat_kinek_milliokat_keszpenzben_YWRO91 linken olvasható cikküket továbbgondolva kérdezem, hogy ha külföldi adózó fizet be a pénztárunkba ellenértékként valutát, arra is vonatkozik-e a készpénzfizetési korlát, valamint a bejelentési kötelezettség? Köszönettel: Polácsek György
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretnék segítséget kérni. Alanyi adómentes katás egyéni vállalkozó, időnként külföldi pénznemben számláz külföldi illetőségű magánszemélynek. A szolgáltatás részben a bejelentett telephelyén, de interneten keresztül is történik. Helyesen gondolom-e, hogy utalás esetén a számlán történő tényleges jóváírás napján, készpénzfizetéskor a számla kiállításakor (átvételkor) érvényes MNB hivatalos árfolyamon számolom át a bevételt forintra? Alanyi adómentesként be kell-e jelenteni a NAV-nak az MNB-árfolyam alkalmazását? A katatörvény 2. § 12. pont f) bekezdés alapján az én értelmezésem szerint nem kell jelenteni, hiszen a törvény kötelezően írja elő az alkalmazását, de lehet, hogy tévedek, és ebben az esetben görcsölhetek. Megtisztelő válaszát előzetesen is megköszönöm. .
Tisztelt Szakértő! Az 1,5 millió forintos készpénzfizetési korlát hogyan értelmezhető-e az alábbi esetben? Építőipari vállalkozó kb.3-4 millió forint értékben vállal munkát. A szerződésben minden munka, amelyet a vállalkozó végez, fel van sorolva, de a teljesítésigazolás és a számla több ütemben kerül kiállításra. Ahogy az adott munka elkészül, azonnal teljesítésigazolás, számla stb. például külön a betonozás, külön a szigetelés stb. Ebben az esetben az ügylet egy munkának értelmezhető vagy ahány teljesítés, annyiszor egy számla, és annyiszor értelmezhető a készpénzfizetési korlát? Előre is köszönöm. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Tisztelt szakértő! Egyik kft. a másik (nem kapcsolt) kft.-től 1 900 000 forint bruttó értékben vásárolt készpénzért árut. A készpénzfizetés korlátozása szerint 1,5 millió forint feletti rész után 20 százalék mulasztási bírságot kell fizetni mind az eladónak, mind a vevőnek. A kérdésem, hogy ez technikailag hogyan történik? Jelen esetben a vevőnek csak át kell utalnia a mulasztási bírságot, vagy csak egy NAV ellenőrzés kapcsán derül rá fény? Mi a teendő ezzel kapcsolatban? Válaszát előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! Zöldségkereskedő a nagybani piacon nagy tételben vásárol árut, ami annyit jelent, hogy akár egy eladótól havi szinten 2-3 millió forintért, egy-egy alkalommal pár százezer forint értékben. A kérdés, hogy ebben az esetben vonatkozik-e rá a havi 1,5 millió forint feletti készpénzforgalom-korlátozás? Jelenteni kell-e? A piacról nem tudja másként elhozni az árut... Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Hogyan kell értelmezni 1 millió 500 ezer forintos készpénzforgalmi korlátot és annak jelentési kötelezettségét? Ha külön szerződések vannak, mentesülünk-e a jelentési kötelezettség alól? Hány napon belül, és kell-e mindkét félnek jelenteni a készpénzforgalmat? Horváthné Kovács Marietta
Tisztelt Szakértő! Magánszemély tagok a 2015. évi eredmény terhére hagynak jóvá osztalékot, amit 2016-ban vennének fel, de euróban. Mikor kell meghatározni, hogy a forintban jóváhagyott összeg mennyi eurónak felel meg? Elegendő akkor, amikor döntenek a kifizetésről, vagy a jóváhagyáskor ezt is meg kell határozni? Számolhatnak-e a számviteli politikában rögzített árfolyammal (ami a napi MNB árfolyam)? Bankszámláról felvesznek eurót a házipénztárba, és valutában fizetnek a tagoknak. Az összeg átlépi az 1,5 millió forintos korlátot, de mivel magánszemélyek a tagok, szerintünk nincs akadálya, hogy készpénzben fizessen a társaság. Erre a kifizetésre nem vonatkozik semmilyen bejelentési kötelezettség sem. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk 5 millió forint értékben vásárolna – nem adószámos – magánszemélytől egy tárgyi eszközt. A szerződés szerint az ellenérték 3 hónap alatt, 3 egyenlő részletben kerülne kifizetésre készpénzben, bankot az ügylet nem érint. Kérdésem az lenne, hogy jelen esetben a havonta kifizetésre kerülő 1 666 666 forintra vonatkozik-e az Art. 17. § (9) bekezdése? Feltételezem, hogy az Art. 38. § (3a) bekezdése szerinti 1,5 millió forintos készpénzfizetési korlát a fent említett ügyletre nem vonatkozik Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy szabályos annak a bankszámlára érkező összegnek a könyvelése, amelyet egy rendezvényszervező cég előre utalással kér bankszámlájára befizetni a résztvevőktől a belépő jegyekért? A belépő jegyeket a rendezvény helyszínén adja át. Kell-e ezekről az összegekről előlegszámlát kiállítani – mivel azokat a teljesítés előtt kifizetik –, majd végszámlát kiállítani magánembereknek, akik alapjáraton nem kérnek számlát a szolgáltatásról? Tulajdonképpen a belépő jegy árát készpénzben fizetnék, de a helyfoglalás miatt kényszerül a cég előre utalással azt elkérni. A bankba érkező összegeket készpénzbefizetésként átvezetési számlára könyvelem, és a pénztárban szerepeltetem a rendezvény összes bevételét áfásan. Szabályos ez így? Vagy minden összegről kell készüljön előleg-, illetve végszámla kimenő számlaként, és akkor a bankból kiegyenlítésre kerül, amikor befizették az összeget? Köszönöm a választ előre is!
Tisztelt Cím! Segítségét szeretném kérni az alábbi kérdésben. Abban az esetben, ha OTP SZÉP-kártyával történik a szálláshely-szolgáltatás kiegyenlítése, akkor kell-e kiállítani készpénzfizetési számlát, mivel az összeg bankszámlára érkezik? Ez készpénzfizetésnek minősül-e, mert akkor küldeni kell a PTGSZLAH nyomtatványon? Ez vonatkozik-e az ingatlan-bérbeadásra és az őstermelői tevékenységre? Vagy ez csak a falusi szálláshely-szolgáltatásra vonatkozik? TEÁOR AZONOSÍTÓ: 5520 Várom válaszát.
Hogyan kell eljárni abban a helyzetben, ha az ügyfél készpénzben fizet? A készpénzes számla jellegzetessége, hogy mindhárom dátum ugyanaz, vagyis a készpénzes fizetés napja. Nálam az ügyfelek általában így fizetnek, amikor átadják az anyagot. Hogyan járok el helyesen ebben az esetben?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték