2 találat a(z) készlet kivezetése cimkére
Készlet-értékvesztés/társasági adó Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az Y Kft. könyveiben készletek között szerepel 25 millió Ft értékben már évek óta két projekttervezet, melyeket anno értékesíteni szerettek volna. Már nincs piaca a „készletnek”, nem értékesíthető. Ki szeretnénk vezetni a könyveinkből. Én úgy vélem, hogy készlet értékvesztése címen ráfordításként elkönyvelem. A kérdés a társasági adóval kapcsolatos. Vagyis vissza kell-e raknom adóalap-növelő tételként ezt az összeget? Én úgy olvastam, hogy egy szokásos készlet-értékvesztés nem adóalap-növelő, pl. főtevékenységként egy gyártó cég rossz szériát gyárt, és le kell írnia. De itt szerintem egyáltalán nem szokásos dologról van szó. Vagy lehet? Pl. ilyen projektek létrehozására szakosodott a cég. Köszönöm válaszát! O. K.
Nyílt végű pénzügyi lízing esetén a maradványértéktől eltérő eladási ár Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. nyílt végű pénzügyi lízing keretében lízingelt gépkocsi vevőjeként egy autókereskedő céget jelölt meg. A lízingből visszavett autót a lízing cég 1 millió forintért (maradványérték) számlázta ki az autókereskedő cégnek, az autót visszaadó kft. a 2 millió forint piaci értékű személygépkocsi értékkülönbözetét (1 millió forintot) kéri az autókereskedő cégtől vételi jog átengedése címén. A kérdésem: – Jogszerű-e az értékkülönbözet ilyen jogcímen történő számlázása? – Hogyan jelenik meg az ügylet a könyvelésben? A vételi jog átengedése tekinthető ebben az esetben a beszerzési ár részének az autókereskedő cégnél? Értékesítés esetén a készlet kivezetése a tényleges beszerzési áron történik, ami ténylegesen 2 millió forint az autókereskedőnél. – Ha magánszemély adná át ugyanilyen feltételekkel a vételi jogot az autókereskedő cégnek, milyen bizonylatot fogadhat be az autókereskedő cég a különbözetről? Válaszát tisztelettel megköszönöm. B. Szabó Ilona