A jelenlegi járványügyi körülményekre tekintettel a korlátozás alá tartozó területekre történő napos baromfi kihelyezést az illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervek nem engedélyezik. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) összeállította a baromfikeltetők számára a kártalanítással kapcsolatos tudnivalókat.
Tárgyalást kezd a Volkswagen (VW) konszern több százezer olyan németországi ügyfele lehetséges kártalanításáról, akik az autógyártó társaság dízelbotrányában érintett modellekből vásároltak – jelentették be csütörtökön.
Vállalkozói, illetve őstermelői bevételnek minősül a sertéspestis miatt kapott kártalanítás – közölte a honlapján megjelent tájékoztatóban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Tisztelt Szakértő! Egy cég sertéstenyésztéssel is foglalkozik. A szomszéd községben ASP-vel fertőződött házi sertést talált az állatorvos. A cég vezetése szeretné, ha az, aki a sertéstelepen dolgozik, és otthon is tart házi sertést, a fertőzésveszély fennállása miatt levágná az állományt, a cég a levágott házi sertést piaci áron kifizetné a dolgozóknak, de egy megállapodási szerződést is aláírnának, hogy két évig nem tartanak otthon sertést, vagy amíg azt a hatósági állatorvos fel nem függeszti. Hogy lehetne ezt jogszerűen kifizetni a pénztárból? Kell-e utána áfát fizetni? A könyvelésben hogy kell ezt levezetni? Köszönöm előre is.
Tisztelt Adózóna! Kérem, szíveskedjenek az alábbi adózási problémám megoldásához segítséget nyújtani. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság határozatában társágunkkal szemben kártalanítási összeg megfizetését írta elő az alábbiakban idézett tartalomnak megfelelően: „a bányajog alapján és a polgári jog szabályai szerint a Bányavállalkozót a vagyonában beállott értékcsökkenés miatt az alábbi kártalanítási összeg illeti meg: • a bányászati joggal kapcsolatos ráfordítási összköltségeknek a bányatelek jogi jelleg törlés területeire eső része: 8.520.000,- Ft és • a bányászati jog, mint vagyonértékű jog megszűnésével érintett bányatelekrész piaci értéke: 15.450.000,- Ft, összesen 23.970.000,- Ft, azaz huszonhárommillió-kilencszázhetvenezer Forint.” A határozat azonban nem tér ki arra, hogy a kártalanítási összeg bruttó vagy nettó értékben értendő, ezért kérem szíves álláspontjukat arra vonatkozóan, hogy a kártalanítást milyen összeggel (23.970.000,- Ft áfát egyáltalán nem tartalmazó összeg, 23.970.000,- Ft már 27 százalékos áfát tartalmazó összeg, vagy 23.970.000,- Ft + 27 százalék áfa) kell megfizetnünk. Köszönöm segítségüket: Rebák Sándor
Július végén megjelent az országos főállatorvos határozata az afrikai sertéspestis (asp) magyarországi felszámolására vonatkozó mentesítési tervéről, amely részletesen tartalmazza az érintett szereplők (például vadászok, állattartók, állatorvosok) teendőit – közölte ma az Agrárminisztérium (AM).
Kft. ingatlana kisajátításra került, a határozat értelmében kártalanítási összeg és járulékos költségmegtérítés került megállapításra. A kft. az ingatlanértékesítés vonatkozásában a 86. § (1) bekezdésének l) pontja szerinti adókötelessé tételt választotta. Kérdésem jelen esetben, hogy a járulékos költség megtérítéseként kapott összeg is tartalmazza az áfát, vagy az adómentes?
Tisztelt Szakértő! Egy vadásztársaság kártalanítás jogcímen pénzt kapott egy állami cégtől. Ez még egy ideig folytatódni fog. A kártalanítás alapja egy elszámoló lap (sertéspestissel fertőzött állatokból hányat talált). Ezeket a kereséseket nem a vadásztársaság folytatja, hanem egy külsős személy, de az állami cég neki nem tud közvetlenül utalni, csak a vadásztársaságon keresztül. A vadásztársaság ezeket az összegeket tovább akarja utalni az illető személynek, de megteheti-e mindez adómentesen, mert a társaságnál ez a személy nincs is állományban, csak "keresztülfut" rajta a pénz. Tehát ez a személy nem alkalmazott, illetve a vadásztársaság a továbbutaláskor erről számlát sem kap az illetőtől. Amikor továbbutalja az összeget, milyen jogcímen teheti ezt meg, a közleményben mit tüntessen fel? A fenti gyakorlat megfelel-e a szabályoknak, illetve, ha nem, akkor hogyan lehet szabályosan eljárni?
Tisztelt Szakértő! A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. tv. alapján intézményünk ingatlanát igénybe vették a 41/2016. (III. 9.) Korm. rendelettel elrendelt tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet miatt. Az igénybevétel időszakára a közüzemi számlákkal igazolt költségeink figyelembevételével határozatban kártalanítást ítéltek meg intézményünknek. Kérdésem, hogy a kártalanítás összege áfaköteles-e? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Richerné
Tisztelt Szakértő! 01.12-én "Kisajátítás adómentessége" címen feltett kérdésemre kapott válaszban az áfa mentességre, vagy az esetleges fizetési kötelezettségre nem tértek ki, csak szja szempontból kaptam választ. A kérdés röviden így szólt: Ügyfelem úthálózat fejlesztése miatt kártalanítást kap az államtól egyrészt a földterület után mint földtulajdonos, másrészt pedig őstermelői tevékenységére tekintettel mint földhasználó. A kifizetés határozat alapján történik, számla nem kerül kiállításra. Kérdésem az lenne, hogy az ügylet kapcsán felmerülhet-e áfafizetési kötelezettség, vagy a kapott kártalanítás áfamentes bevételnek minősül? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) az elmúlt 25 évben 17 hitelintézet fizetésképtelenségét követően több mint 180 ezer betétest kártalanított, a kártalanítás összege 2018-ig meghaladta a 263 milliárd forintot – ismertette Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) igazgatótanácsának elnöke az OBA működésének 25. évfordulójára rendezett ünnepségen pénteken Budapesten.
Egy kft. kártalanítási számlát szeretne benyújtani az önkormányzatnak, melynek alapja az üzem áthelyezésével kapcsolatosan felmerült költségek továbbszámlázása. Az önkormányzat az összeget elfogadta, kivéve a kft. által felszámítandó áfát, mondván, a kft. korábban már levonta a beszerzés áfáját. A kft. ragaszkodik az áfa felszámításához. Helyesen jár el?
Összesen félmilliárd forint jövedelempótló támogatásra pályázhatnak idén a mangalicatartók az afrikai sertéspestis miatt az agrárminiszter rendelete alapján.
Tisztelt Szakértő! Adószám nélküli magánszemély erdő- és földterületének egy részét az állam nevében a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. útépítés céljából kisajátította. Kártalanítás címén megítéltek a magánszemély részére 1 millió forintot. A határozatban jelezték, hogy a kártalanítás összegét úgy kell tekinteni, mint amely az általános forgalmi adót is tartalmazza. Kérném szíves segítségét, hogy utóbbi mondatot hogyan is kell értelmezni. Mint magánszemély, az 1 millió forinttal vagy csak az áfával csökkentett résszel számolhat, vagy – mivel nem áfaalany kapta a kártalanítást – a teljes bruttó összeget megkapjuk, az után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség? Válaszát tisztelettel megköszönöm! Haska Krisztina
A hatósági vizsgálatok és a rendőrségi nyomozás lezárásáig nem fejeződhet be a júliusban csődbe ment Green Holidays utasainak kártalanítása – mondta Vereczki András, az Uniqa Biztosító Zrt. lakossági és kárrendezési területért felelős vezetője az MTI érdeklődésére csütörtökön.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték