799 találat a(z) járulékfizetés cimkére

Cikk

Társadalombiztosítási járulékot a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származó, járulékalapot képező jövedelem után kell fizetni. Tehát, amikor egy-egy juttatásnál kétely merül fel a járulékfizetési kötelezettség esetében, alapvetően azt kell megvizsgálni, hogy járulékalapot képező jövedelemről van-e szó, illetve biztosítási jogviszony alapozta-e meg a juttatást. Ha mindkét kérdésre igen a válasz, le kell róni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot.

Cikk

Egy személy csak egy EGT-tagállamban lehet azonos időszakban biztosított, illetve járulékfizetésre kötelezett a 883/2004/EK rendelet egyik közismert alapelve (11. cikk) szerint. Így például, ha egy Magyarországon munkaviszonyban álló személy Ausztriában is munkaviszonyt létesít, akkor – az említett rendeletben foglalt szempontrendszer szerint – csak az egyik országban terjed ki rá a biztosítás, és ugyanabban az államban kell eleget tennie mindkettő jogviszonyához kapcsolódó társadalombiztosítási kötelezettségeinek.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Fejlesztési adókedvezmény bejelentése

Pölöskei Pálné

adószakértő

0 százalék kiva, 0 százalék hipa

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink