689 találat a(z) iparűzési adó cimkére
Katás egyéni vállalkozó iparűzési adója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Olvasom az Önök által közzétett kérdésre a választ, hogy a katás egyéni vállalkozó hogyan fizeti az iparűzési adót székhely és telephely zerinti bevallásainál. Eddig úgy tudtam, hogy a megosztással (ne menjünk bele a részletekbe) a vállalkozó kiszámolja az adót és fizeti, de, ha a tételes megállapítást bejelenti mindkét településen, akkor annak megfelelően kell adóznia. Vagy rosszul tudom? Egyiknél lehet a tételes, a másiknál figyelembe veszem az adóalap 10 százalékát, és azután fizeti és a többi 90%-át megfizette az 50 ezer forint összeggel? Ellenőrzésnél melyik törvényére lehet hivatkozni hogy eltér a két településnél az adómegállapítás? Köszönöm megtisztelő válaszát.
Katás egyéni vállalkozó iparűzési adója
Cikk
Katás egyéni vállalkozó székhelye és telephelye két külön településen van. Székhelyén tevékenységet nem végez, csak a telephelyén. Lehetséges-e, hogy csak az egyik helyen fizet iparűzési adót? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Felülírta a Kúria a korábbi gyakorlatot az iparűzési adó kezelésében
Cikk
A Kúria közelmúltbeli döntései egy évtizedek óta bevett iparűzésiadó-kezelési gyakorlatot írtak felül. A magyar gazdaság számos szereplőjénél – például kiskereskedelem, autóipar, vendéglátás – is utólag többlet iparűzésiadó-fizetési kötelezettség keletkezhet – írja sajtóközleményében a PwC Magyarország.
Iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő, Katás egyéni vállalkozó székhelye és telephelye két külön településen van. Székhelyén tevékenységet nem végez, csak a telephelyén. Az ügyfél szerint duplán adózna, ha mindkét településre ipadót kellene fizetnie. Véleményem szerint a kata tételes adózást kellene választania a tényleges gazdasági tevékenységet végző telephelyen és normál adózást a székhelyén, ahol a személyi jellegű ráfordítás 10 százalékát fizetné meg, de legalább az 500 ezer forint utáni 2 százalékot. Hiszen a székhelyén muszáj bejelenteni és akkor ott már nullás bevallást nem adhatok be. Mi a szakértő véleménye erről? Más "kolléga" pedig azt mondja az ügyfélnek, hogy csak egy helyen kell az iparűzési adót megfizetnie. De akkor be se jelentsem a székhelyén? Olyat nem tehetek... Köszönöm.
Alvállalkozó – iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági vállalkozásnál a más vállalkozó általi terményaratás, -beszállítás ára minősülhet-e alvállalkozói díjnak ipa tekintetében, vagy a törvényi fogalomnak megfelelően, mivel nincs megrendelő-vállalkozó-alvállalkozó hármas fennállás, csak megrendelő-vállalkozó, ez sima igénybe vett szolgáltatás? Írásos szerződés van a felek közt. Köszönettel: József
Követeléskezelő cég – iparűzési adó
Kérdés
Cégünk banki követelések adásvételével, kezelésével foglalkozik. Az iparűzési adó meghatározása kapcsán kérdésként merült fel, hogy a továbbértékesített követelések esetében az iparűzési adó alapja a teljes követelésért kapott bevétel, vagy csak a bevétel csökkentve a követelés bekerülési értékével. Köszönöm segítségüket: Mikro
Iparűzési adó
Kérdés
Tisztel Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves segítségét: 1.) Egyéni vállalkozó esetében lehetséges-e, hogy a székhelyén tételes (kata) iparűzési adózási módot válasszon, míg a telephelyén a megosztásos módszert? Ha mindkét helyen ugyanazt az adómegállapítási módot kell választani, ezt a 1990. évi C. törvény mely pontja írja le? 2.) Ha a székhelyen és a telephelyen is tételes (kata) ipát választ, akkor 2x50 ezer forint lesz az adófizetési kötelezettsége (egész adóévre vonatkozóan)? 3.) Ha a vállalkozónak van egy raktára, amelyet csak két hónapra bérel, be kell-e jelenteni iparűzési adó alá telephelyként, ha igen, miként, állandó vagy ideiglenes? (Árut tárol benne, amit onnan fuvaroznak tovább.) Válaszát előre is köszönöm.
Iparűzési adó: könnyebben intézheti ügyeit az önkormányzatoknál
Cikk
Egyre több külön bejelentési kötelezettség szűnik meg az önkormányzatok felé az egyablakos rendszer szélesítésének köszönhetően. Helyi adó ügyekben is általánossá vált az online ügyintézés az e-önkormányzati portálnak köszönhetően. Cikkünkben a helyi adóhatóságokkal történő ügyintézés egyszerűsítésével, digitalizációjával kapcsolatos fejleményeket mutatjuk be.
Közvetített szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretnénk állásfoglalásukat kérni: Egy társaság a tulajdonában álló ingatlant több bérlőnek is bérbe adja. A bérleti díj mellett a bérlők üzemeltetési díjat is fizetnek, a bérelt ingatlan m2-nek arányában. A szerződés szerint az üzemeltetési díj az alábbi tételeket foglalja magában: - ingatlan vagyonbiztosítása, építményadó, - központi épületgépészeti berendezések, fő vezetékek karbantartása, javítása (vízszolgáltatás, gáz, fűtés, csatorna, elektromos szolgáltatás) - épületek szerkezeti elemeinek karbantartása, javítása, - közös területek takarítása, az ingatlan előtti út és járda rendben tartása, rovarirtás, - non-stop őrzés és védelem, - tűzvédelmi rendszerek karbantartása, javítása, - az üzemeltetési tevékenység felügyelete. Bérbeadó a működés során az összes fenti szolgáltatást külső szolgáltatótól veszi igénybe, erre utalás a szerződésben nincs. A szerződés szerint a bérbeadó havonta fix összegű üzemeltetési díjelőlegre jogosult. A számla havonta üzemeltetési díj részszámlaként kerül kiállításra. Az üzemeltetési költségelőleg összegével negyedévenként számol el a bérbeadó, ekkor kiállítja a negyedéves tényadatok alapján a különbözetről a számlát. Az a kérdésünk, hogy fentiekben felsorolt tételek közül az iparűzési adó elszámolásakor mely költségek vehetők figyelembe közvetített szolgáltatásként? A közvetített szolgáltatásként elismert és nem elismert egyéb költségek továbbszámlázásakor milyen formai követelmények merülhetnek fel?
Kivás cég egyszerűsített hipa-alapja
Kérdés
Kivás cégként sajnos csak a 2018-as évre vonatkozó hipa-bevallás beadása után értesültünk arról, hogy lehetőség lett volna a kiva-alap 20 százalékkal növelt összegében is meghatározni a helyi iparűzési adó alapját. A könyvelő sem hívta fel erre figyelmet, pedig elvárható lenne, hogy automatikusan az ügyfélnek kedvezőbb lehetőséget válassza. Létezik lehetőség az utólagos korrekcióra (például önellenőrzés, vagy a kivából való kilépéskor a záró bevallás készítésénél)?
Iparűzési adó munkerő-kölcsönzés esetén
Kérdés
Tisztelt Válaszadó! Társaságunk a közeljövőben munkaerő-kölcsönzési tevékenységet kíván megvalósítani egy – a székhelyétől távolabbra eső –településen. Egyik kérdésem arra irányul, hogy a leírt esetben a munkavégzés fizikális helyszíne – a megrendelő székhelye – nálunk keletkeztet-e telephelyet, azaz kell-e majd a megrendelő településén iparűzési adót fizetnünk? A másik kérdésem: az általunk számlázott szolgáltatási díj összegét megrendelőnk levonhatja-e majd az iparűzési adójának alapjából? Válaszukat köszönöm. Telek Zsolt
Iparűzési adó - eszközarányos megosztás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az eszközérték-arányos megosztásnál hogyan kell értelmezni a Htv.-ben leírt azon részt, hogy ha az eszközérték nem határozható meg, akkor ingatlannál a beszerzési érték 2%-a, egyéb eszköznél 10%-a az eszközérték? Amennyiben a nyilvántartás szerinti érték már nulla, akkor ezzel kell számolni az eszközértéket? Ez kötelező, vagy lehetőség? Válaszukat köszönöm. Némethné T. Krisztina
Székhelyváltozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég székhelyváltozásáról megkaptuk az értesítést a NAV-tól. Azt szeretném kérdezni, hogy az önkormányzatokhoz történő ki- és bejelentést milyen módon kell elvégezni? ÁNYK-n keresztül lehetséges-e, ha igen, milyen nyomtatványt kell használni, vagy más módon szükséges eljárni? Záró iparűzésiadó-bevallást mikor kell benyújtani, és milyen módon kell megosztani az iparűzési adót a két önkormányzat között? Köszönöm szépen válaszukat.
Elévült iparűzésiadó-túlfizetés, mit tehet az adózó?
Cikk
Mi a sorsa az elévült iparűzésiadó-túlfizetésnek? Az Adózóna olvasójának kérdésére dr. Verbai Tamás jogász (HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.) válaszolt.
Iparűzésiadó-túlfizetés elévülés
Kérdés
Tisztelt Szakértő, Társaságunk fővárosi iparűzési adó folyószámláján több éve túlfizetés volt nyilvántartva. Ez év 05.31-én az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg kértük a túlfizetés teljes összegének kiutalását az adóhatóságtól. A kiutalás kérése előtt lekérdeztük a főváros által vezetett adófolyószámlát és ellenőriztük, hogy a túlfizetés még mindig szerepel a folyószámlán, mert bizonytalanok voltunk abban, mikor évül el a követelés. A fővárosi adóhatóságtól határozatot kaptunk, miszerint a túlfizetésünk több mint fele 2018.12.31-én elévült, ezért ennek megtagadták a kiutalását és csak a maradék összeget utalták át részünkre. Kérdésünk, hogy lehet-e arra hivatkozva fellebbezni a döntésük ellen, hogy az adóhatóság nyilvántartása (folyószámla) szerint nem volt elévülve a túlfizetés a kiutalás kérésének időpontjában? Vagy az adóhatóság nyilvántartásának hibája nem befolyásolja az elévülés tényét és csak feleslegesen fizetnénk ki a több százezer forintos fellebbezési illetéket? Válaszukat előre is köszönjük.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
