Tisztelt Szakértő! Ha egy jogi személy társaság önálló jogi személyiséggel ruházza fel az egyik "egységét", a könyvelési, pénzügyi szolgáltatásokat elláthatja-e kvázi az "anya" ingyenesen? Ebben az esetben keletkezik-e valamilyen fizetési kötelezettség az egyes jogi személyeknél? Mindkét jogi személy adómentes. Ez rögzíthető az alapító okiratban vagy külön szerződés szükséges? A válaszukat előre is köszönöm
Nonprofit közhasznú kft. ügyfelünk tárgyi eszközöket létesít. Ennek megvalósítása úgy történik, hogy az anyagokat maga szerzi be, az építési-szerelési tevékenységet pedig térítés nélkül kapja más szervezetektől. Kérdésem: Hogyan kell könyvelni az eszköz megvalósításához a másik fél által nyújtott, térítés nélküli szolgáltatás összegét? (Ebben az esetben is el kell határolni az ingyenes szolgáltatás értékét az egyéb bevételekkel szemben és az értékcsökkenéssel párhuzamosan „ csöpögtetni” az értéket?) Kezelhető-e ebben az esetben saját rezsis beruházásként az eszköz létrehozása?
Tisztelt Szakértő! A következő problémával fordulok Önhöz. Nyílik egy szolárium, amely ingyenes szolgáltatási napot rendez, kimondottan magánszemélyek részére, ugyanazon feltételekkel. Pénztárgéppel rendelkezik. Kérdésünk az, hogy milyen bizonylatolási kötelezettsége van a cégnek? Milyen összeget üt be a pénztárgépbe? Milyen összeg után fogja a céget áfafizetési kötelezettség terhelni? Válaszukat előre is köszönjük.
Ügyvédi iroda a bérelt irodájának (tárgyi adómentes) egy részére két egyéni vállalkozó ügyvéddel bérleti szerződést kötne, térítésmentesen. Mit jelent ez a nyújtónál áfa, számvitel, tao szempontból, és mit jelent az egyéni vállalkozóknál?
Tisztelt Bartha László! Szeretnék visszakérdezni az első kérdésemre, miszerint a cég az ingyenes szolgáltatásnyújtáshoz külső szolgáltatókat is igénybe vesz, ezen számlák áfatartalmát levonhatja-e? Ha jól gondolom, az ingyenes szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan igénybe vett szolgáltatásokat már a felmerüléskor kell először minősíteni, hogy akár csak részben is vállalkozásidegen célból vagy vállalkozás érdekében felmerültek-e fel. Mert, ha vállalkozásidegennek minősül a cél, akkor eleve nem vonható le a külső szolgáltatói számlák áfatartalma. Ez esetben fel sem merül az ingyenes szolgáltatásnyújtás miatti áfakötelezettség. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Márkakereskedelmi rendszert működtető cég a márkakereskedők hatékonyabb működése érdeben egységes irányítási és elosztási informatikai rendszer szükségességéről döntött a márkakereskedőkkel. A közös céloknak legmegfelelőbb informatikai rendszer bevezetéséhez szükséges előkészítő feladatokat, majd a rendszer éles indulásáig szerződésben meghatározott szolgáltatásokat ingyenesen fogja juttatni a márkakereskedőknek. A cég gazdasági érdekében áll egységes informatikai rendszer létrehozása: megvalósulhat az egységes kereskedelmi adatkezelés, rálátása lesz a teljes informatikai rendszerre, a gazdálkodás eredményességét javító kimutatásokhoz juthat stb. A márkakereskedők beszerzéseik kb. 70%-át a cégtől közvetlenül vagy ügynöki szerződés keretében bonyolítják, nincs kizárólagosság kikötve. Az ingyenes szolgáltatásnyújtáshoz a cég igénybe vesz külső szolgáltatókat is. Kérdés, hogy ezen szolgáltatások áfatartalmát levonhatja-e? Mivel az ingyenes szolgáltatásnyújtásra nem vállalkozásidegen célból kerül sor, hanem szoros üzleti érdekből, ezért keletkezik-e a cégnek áfafizetési kötelezettsége az ingyenes szolgáltatásnyújtás címén? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely ideiglenesen ingyenes reklámfelületet biztosít a szerződéses partnerei számára. Ezt a reklámfelületet a kft. is bérli egy másik kft.-től. Ennek az összege a példa kedvéért legyen 60 ezer forint plusz áfa. Tehát a bejövő számlában lévő eseményt egy ingyenes ügylethez fogja felhasználni. Kérdés, hogy a bejövő számla áfatartalma levonásba helyezhető-e? És a bejövő költségszámla taoalap-növelő-e? A térítés nélkül nyújtott szolgáltatásról számlát állít ki a partner felé és az áfát is megfizeti. Mégpedig úgy, hogy hat vevője van, vagyis 6-szor 10 ezer forint plusz áfa összegű számlát állít ki. A számlára ráírja, hogy ingyenes ügylet, és az áfát a kibocsátó fizeti meg. Az ingyenes ügyletről a számlát befogadó félnél helyes a T52 – K96-os kontírozás? És az ingyenes szolgáltatást nyújtó félnél hogyan könyveljük ezt az eseményt? A térítés nélkül nyújtott szolgáltatás nettó részével (6 x 10 eFt), vagy a nettó plusz áfaösszeggel (6 x 10 eFt + áfával) kell a taoalapot megemelni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Szeretném, ha segítene az Art. 178. § 25/a pontjában rögzített székhelyszolgálató fogalmának értelmezésében. Cégünk két alapítvány létesítésekor hozzájárult ahhoz – ingyenesen –, hogy a saját tulajdonú ingatlanunkat székhelyként megjelöljék. Az irataik egy külön lezárt szekrényben találhatók, a tárolásért és a bejelentésért pénzt nem kértünk, azaz nem üzleti tevékenységként végezzük. Kérdésem arra irányulna, hogy ez esetben hogyan kell értelmezi a 178. § ide vonatkozó pontját, vagy kérjünk tőlük természetesen számla ellenében díjat, és ez esetben be kell jelenteni a szolgáltatást? Nem beszélve az áfatörvény szerinti ingyenes szolgáltatásnyújtásról. Fáradozását köszönve. Tisztelettel
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyszemélyes magyar korlátolt felelősségű társaság. A kft. székhelye a magánszemély állandó lakcímeként működő lakás, melyért a magánszemély nem kap semmilyen jellegű juttatást a társaságtól (ingyenes bérleti szerződés alapján). Továbbá a magánszemély ingyenes üzembentartói szerződést kötött saját tulajdonában álló gépjárműjére vonatkozólag a kft.-vel, hogy a kft. gazdasági tevékenységéhez használni tudja, költséget számoljon el. A kft. bejegyzésre került a forgalmi engedélyben, mint üzembentartó. Kérdésünk, hogy helyesen jár-e el a magánszemély, hogy térítés nélkül nyújt szolgáltatásokat a gazdasági társaság számára? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli az ügylet mindkét szereplőjét? Cégautó megfizetésére a magánszemély kötelezett mint tulajdonos?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 10 évre köt bérleti szerződést egy ingatlanra, és a hosszú időszakra való tekintettel, az első 15 hónapban nem kell megfizetnie a bérleti díjat, azt a bérbeadó elengedi. Kérdésem, hogy ez esetben jól jár-e a két fél, ha a bérleti díj számlázásra kerül (adókötelessé tétel függvényében áfával vagy anélkül), a bérbeadó adókötelessé tétel esetén fizeti az áfát az ügylet után. Ezt követően pedig elengedett követelésként, a bérbevevő elengedett kötelezettségként lekönyveli? Ez az ügylet ingyenes szolgáltatásnyújtás vagy engedmény kategóriába tartozik áfa szempontból? Társasági adóban a 8. § h) 2. alkalmazható-e a bérbeadónál? A bérbevevőnél jelent-e adóalap-módosítást? Előre is köszönöm a segítségét!
Az MVM vállalatcsoport az anyavállalata által ingyen végzett menedzsment-tevékenység után nem vonhat le áfát – állapította meg az Európai Unió Bírósága szerdán közzétett ítéletében.
Tisztelt Adózóna! Az lenne a kérdésem, hogy ha egy ügyfelem aláírt egy 12 hónapos szerződést, amiből az első két hónap ingyenes, akkor kell-e kiállítanom nulla vagy 1 forintról számlát a kettő ingyenes hónapra, vagy ez nem kötelező? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság együttműködési megállapodást köt oktatási intézményekkel, miszerint a társaság demo informatikai eszközöket helyez ki átmeneti jelleggel az intézményekbe. Cserében az intézmények vállalják, hogy működtetik, használják ezeket, bemutató órákat tartanak az eszközökkel, melyeken a gazdasági társaság leendő vevői használat közben megnézhetik az eszközöket, kisfilmet készíthet az óra alatt, melyet bemutató célra használ fel, illetve az intézmények véleményt írnak a társaság részére a használt eszközökről. Ezek mind az intézmény, mind a gazdasági társaság részéről térítés mentesek. Megjegyzés: a gazdasági társaság ezen eszközök bevezetését most kezdi a piacon, és a kereskedelmi tevékenység beindításához szüksége van "élő" környezetben tartott demo órákra és ezt így tudja biztosítani. Véleményem szerint itt nem beszélhetünk ingyenes szolgáltatásnyújtásról. Ön szerint? A társaság tulajdonában lévő "demo" számítástechnikai eszközök tárgyi eszközként kerülnek nyilvántartásra, melynek az áfája beszerzéskor visszajár és a számviteli és adótörvény szerinti értékcsökkenés elszámolásra kerül. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás térítés nélkül kezességvállalást/garanciaszolgáltatást nyújt egy másik vállalkozásnak. Nem kapcsolt vállalkozások. A szolgáltatást nem számlázza ki, és nincs semmilyen ellenértékfizetés sem. Kérdésem: kell-e módosítani a társasági adó alapját a szolgáltatás nyújtójának, és/vagy az igénybe vevőjének? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Újonnan alakult szépségszalonb a bevezetés, illetve a későbbiekben az új kezelések népszerűsítése céljából ingyenes szolgáltatásra (például arckezelés) jogosító kuponokat adna magánszemélyeknek. Nem egyéb, fizetett szolgáltatásokhoz kapcsolódna, hanem csak ezt venné igénybe a magánszemély. Illetve mi változna, ha például egy másik szolgáltatás igénybevétele esetén kapná meg az ingyen kezelést, mint kvázi árengedményt vagy hozzáadott értéket? Hogyan kellene az ingyenes szolgáltatásokat nyilvántartani, papírozni, és milyen egyéb adófizetési kötelezettsége keletkezne a cégnek (áfa, szja – az anyagok után levonta az áfát)? Ha az ingyenes szolgáltatásról nyugta, számla kerül kiállításra például a felmerült költségek összegében, akkor ez hogyan történik a gyakorlatban? Ha kiállítok ingyenes szolgáltatásról egy nyugtát a kezelés végén, például a felmerült költség legyen 10 000+2700= 12 700 Ft Ekkor ennek a könyvelése T 3811 Pénztár/K 911 árbevétel. De ez az összeg nem folyik be ténylegesen, így "pénztárhiány" keletkezik. Hogyan kell kezelni a gyakorlatban, hogy egyezzen a pénzkészlet és a könyvelésben szereplő pénztár összege? A cég nem tartja nyilván az anyagokat, készleteket folyamatosan, csak év végén leltároz. A magánszemélyek által igénybe vett ingyenes szolgáltatás után keletkezik-e eho- és szja-fizetési kötelezettség? Mikor keletkezik, és mikor nem? Köszönettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték