Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    26 találat a(z) használatbavételi engedély cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk tevékenységéhez a telephelyet bérli. Ezen a telephelyen irodabővítés kezdődik, ami építésengedély-köteles. Az építési engedélyt már a telek tulajdonosa megkérte, aki nem a cégünk. A használatbavételi engedély is majd a telek tulajdonosának nevére fog szólni. A beruházást azonban cégünk fogja lebonyolítani és finanszírozni. Az összes bejövő számla cégünk nevére fog szólni. Kérdésem az lenne, hogy annak ellenére, hogy a használatbavételi engedély a telek tulajdonosára fog szólni, aktiválhatjuk-e mi az épületet? És ezt épületnek vagy bérelt ingatlanon végzett beruházásként kell aktiválni? Válaszukat előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy orosz állampolgár - aki jelenleg még csak adóazonosító jellel rendelkezik - 6 db lakást épített, és az idei évben értékesíti. Most fog adószámot kiváltani, hogy a vevőknek számlát is tudjon kiállítani. Az értékesítést 5 százalékos áfa terheli. Szeretném megkérdezni, hogy a jövedelem megállapításánál alkalmazhatja-e a 75 százalék költség, 25 százalék bevétel módszert? A telket, melyen 50 százalékos készültségű lakások voltak 2012-ben szerezte, illetve nem rendelkezik számlákkal. A használatbavételi engedélyt idén kapta meg. Az szja megállapításának módjától függetlenül szeretném megkérdezni, hogy ezen ingatlanértékesítésekből származó (gazdasági tevékenység), önálló tevékenységből származó jövedelmet Magyarországon semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező orosz állampolgárnak az szja-n kívül van-e szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége? Amennyiben van, érvényesíthető-e a "felső határ". Köszönöm szépen! Hegedűsné

    Kérdés

    Társaságunk jelenleg egy 16 lakásos társasház kivitelezését végzi, Az építési engedélyt 2019. augusztusában kapta meg a társaság. Az építési munkálatok befejezésére 2019–2020 fordulóján kerül sor. A lakások vevői albetétesített ingatlanokat kívánnak vásárolni. A lakások műszaki átadása (szerkezetkész állapotban) és birtokba adása a Vevők részére még 2019-ben megtörténne, a használatbavételi engedélyt is be fogja tudni adni a társaság. A vevők közül többen lakásvásárlási hitelt és CSOK-ot is igénybe kívánnak venni, melyet csak a használatbavételi engedély kiadása után utal ki a pénzintézet. Erre tekintettel a számlákat a társaság 120 napos fizetési határidővel állítja ki 2019 decemberének végén. Ha a társaság szerkezetkész állapotig megvalósítja a lakásokat, és azokat 2019 decemberében a vevők birtokába adja műszaki átadás során, továbbá 2019-ben beadja a használatbavételi engedély kiadása iránti kérelmet,( jogerőre valószínűleg csak 2020.-ban emelkedik majd ) akkor mekkora összegű az áfa, 5 vagy 27 százalék terheli?

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! A fenti című korábban feltett kérdésemre az alábbi kiegészítéseket szeretném tenni: Ez egy társasház, melynek egy lakásáról van szó. A telek adásvételi szerződése 2015-ben került benyújtásra a földhivatalhoz. Az adásvételi szerződés módosítása 2017-ben került benyújtásra a földhivatalhoz. A használatbavételi engedéllyel kapcsolatban az alábbit tudom írni: A határozat úgy szól, hogy az elsőfokú építési hatóság, a kivitelező (telek eladója), a vevők (az összes lakás új vevője) a kérelmező nevében az eladó társaság képviselője meghatalmazott, és az építtetők (két cég) által előterjesztett kérelmének helyt adok.... A használatbavételi engedély jogerőre emelkedett 2016-ban. A számlák alapján tudjuk a bekerülési értéket elszámolni. A szerződésmódosítás csak annyit tartalmaz, hogy nem a telek, hanem a lakás kerül eladásra. Remélem minden kérdésre sikerült választ adnom. Tisztelettel köszönöm munkájukat!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A munkáltató 2018. évben banki közreműködéssel lakáscélú cafeteriát nyújtott egy munkavállalónak, a tulajdonjog bejegyzés megtörtént, társasházépítésről van szó. Az átadás csúszik, (munkaerőhiány miatt) ellehetetlenülésre hivatkozva FEL AKARJÁK BONTANI A SZERZŐDÉST. A lakás kb. 90 százalékos. Ha nem lesz lakhatási évekig, lakcímkártyája sem lesz a munkavállalónak. Az adás-vételit, a tulajdonbejegyzést rendelkezésre bocsátotta. Ettől még adómentes cafeteria? A bank az igazolást januárban a folyósításról leadta a NAV-nak.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy társaság lakásokat épített, mely lakások használatba vételi engedélyét az idén kapta meg. A kérdésem az, hogy ha ezeket az ingatlanok értékesíti egy másik társaság felé, 5%-os áfakulccsal, fordított adózással megteheti-e? Illetve, ha az új tulajdonos társaság magánszemélynek értékesíti, alkalmazhatja-e az 5%-os kulcsot (természetesen 2 éven belül)? Mi a helyzet akkor, ha nincs még használatbavételi engedély és így értékesíti a társaság a másiknak? Köszönöm a választ előre is.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A kft. (beruházó) 2017.12.20.-án átadja az ingatlant (irodaépület, fejlesztőüzem) a bérlő részére, aki bérleti díjat 2018.01.01-től fizet. Az ingatlanra a használatbavételi engedélyt 2018.02.02-ai határozattal megkapja, amely jogerőre emelkedik 2018.03.11.-én. A beruházó az ingatlant 2018.03.11-ai dátummal szeretné aktiválni (jogerős használatbavételi engedély alapján). Helyesen jár el? Köszönettel: Kinga

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy megrendelő vállalkozási szerződést kötött egy fővállalkozóval egy családi ház komplett felépítésére. A fővállalkozó szerződött egy alvállalkozóval a gépészeti munkák elvégzésére. Az alvállalkozó kókler munkát végzett, ezért a fővállalkozó nem fizette ki. Az alvállalkozó levonult a munkaterületről. Arról papírunk van, hogy a megrendelő a fővállalkozó felé minden tartozását megfizette. Az alvállalkozó beperelte a fővállalkozót és a megrendelőt (mint a ház tulajdonosát), hogy a követelését fizessék meg. A keresetet formai okok miatt a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A probléma az, hogy az alvállalkozó nem zárta le az e-alnaplót, és ennek hiányában a fővállalkozó sem tudja lezárni az e-főnaplót. Enélkül pedig a megrendelő nem tud használatbavételi engedélyt kérni. Az alvállalkozó szóban jelezte a fővállalkozónak, hogy addig, ameddig nem fizetik ki a tartozást, ő bizony nem is fogja lezárni az ő e-alnaplóját. A kérdés az, hogy a fenti tényállásban mit tudunk tenni, ha az alvállalkozó nem hajlandó lezárni az építési alnaplót, és emiatt a fővállalkozó sem tudja lezárni az övét. Beszéltem a fővállalkozóval, azt mondta, hogy technikailag nem tud belenyúlni az alvállalkozó alnaplójába, a rendszer nem engedi. A cél a használatbavételi engedély mielőbbi megszerzése lenne. Köszönöm!

    Kérdés

    Kft. 2014-ben új lakást vásárolt, amelyet iroda céljára használ. A használatbavételi engedély 2014. novemberben emelkedett jogerőre. Az áfát nem igényeltük vissza. Most 2016. szeptemberben eladja. A lakás 90 m négyzetméter. Jól értelmezem-e hogy 5 százalék áfa felszámításával értékesítheti? Illetve milyen lehetőség van a lakás vásárlásakor le nem vont áfa visszaigénylésére? Köszönöm válaszát!

    Kérdés

    Tisztalt Szakértő! A következő kérdésre szeretnék választ kapni. Egy társaság megvásárol egy ingatlant, mely ingatlan már több mint két éve rendelkezik használatbavételi engedéllyel (magánszemély adja el a társaságnak, áfa nem fog szerepet játszani ennél az adásvételnél). A társaság ezt az ingatlant felújítja, és ez engedélyköteles felújítás lesz, mely átalakítással is jár. Az illetékes önkormányzat új használatbavételi engedélyt fog kibocsátani az épületre. Kérdésem az lenne, hogy, ha az új használatbavételi engedély kibocsátását követő két éven belül értékesítik az ingatlant, akkor a főszabály szerint (86. paragrafus (1) bekezdés j pont) áfaköteles lesz az értékesítés annak ellenére, hogy az épület már rendelkezett két évnél régebben kibocsátott használatbavételi engedéllyel? Válaszát előre is köszönöm!

    Cikk

    Milyen építmény minősül lakóháznak és mi teleknek az illetékkedvezményre, -mentességre vonatkozó szabályok szerint – kérdezte olvasónk. A példaként említett telken egy befejezetlen ház áll, amelyet még sehová nem jegyezte be, sőt semmiféle lakhatási, illetve egyéb engedélyt nem kértek rá. A kérdésekre dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Saját tőke, jegyzett tőke

    dr. Udvari Jesszika

    MBA, ügyvéd

    budlegal Ügyvédi Társulás tagja

    kilépő öcsg vezető eszközei

    Szarvas Imréné

    könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

    Céges lakás elajándékozása tagoknak

    dr. Császár Zoltán

    adótanácsadó, jogász

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2025 december
    H K Sze Cs P Sz V
    1 2 3 4 5 6 7
    8 9 10 11 12 13 14
    15 16 17 18 19 20 21
    22 23 24 25 26 27 28
    29 30 31 1 2 3 4
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media