13 találat a(z) használatba vétel cimkére

Első rendeltetésszerű használatbavétel Kérdés

Lakásépítés, építési engedélyek: eltérő trendek a fővárosban és vidéken Cikk

2021 első három negyedévében 12 642 új lakás épült, 1,7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 22 430 volt, 30 százalékkal több, mint 2020 azonos időszakában, olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójában.

Rozsdaövezeti lakásokra igényelhető áfa-visszatérítés: itt vannak a feltételek Cikk

Az állam a rozsdaövezetek fejlesztése céljából lakások vásárlásához kapcsolódó áfa-visszatérítési támogatás lehetőségét vezeti be 2021. szeptember 1-jétől kezdődően. Cikkünk ennek feltételrendszerét vizsgálja meg alaposabban.

11 éves rekord az új lakások építésében Cikk

2020-ban 28 208 új lakás épült, 34 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 22 556 volt, 36 százalékkal kevesebb, mint 2019-ben, olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójában.

Megkezdett építkezés áfatartalma 2021. évtől Kérdés

Kis értékű tárgyi eszköz értékcsökkenése kft.-nél Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. elszámolhat-e használatba vételkor egy összegben 200 000 forintot meg nem haladó értékű tárgyi eszközre értékcsökkenést? Köszönöm a választ!

Új építésű családi ház kerítése: 5 vagy 27 százalék áfa Cikk

Az építkezés és minden ezzel járó munka körültekintő tervezést és ütemezést igényel. A kivitelezés mellett azonban a számlázás is komoly fejtörést tud okozni még abban az esetben is, ha generálkivitelező végzi a munkát. Olvasónk az építkezés utáni udvar- és kerítéskialakítás munkálatainak számlázásával kapcsolatban kért segítséget tőlünk. A kérdésre dr. Bartha László adójogi szakjogász adott választ.

Új építésű lakóingatlan hasznosítása Kérdés

Tisztelt Adózóna! Társaságunk új ügyfele 2017-ben alakult kivett lakóház, udvar megnevezésű apporttal. Az ingatlanon lévő épületet lebontotta, új, egylakásos lakóépület építését, tereprendezését és tereptartó támfal építését kezdte meg építési engedéllyel. A cég alapításakor a saját tulajdonú ingatlan adásvétele, saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése tevékenység felvételre került, de a bérbeadás adókötelessé tételét nem választotta. Az épülő új lakás input áfaösszege teljes összegben levonásra került. A lakóépület használatba vétele 2020. 02. hóban várható. Az ingatlan eladása elhúzódhat, ezért bérbe adná a társaság az adásvételig. Ez év végi bejelentéssel a béradást adókötelessé teszi a társaság 2020. január 1-jétől. Kérdésünk: hogyan kell eljárnunk abban az esetben, ha az ingatlan értékesítése használatba vételt követő két éven belül egyenes áfával nem történik meg? Milyen következményekkel számolhat az adózó? Válaszukat előre is tisztelettel megköszönöm: Máté Istvánné

Generálkivitelező által végzett pótmunka a használatba vétel után Kérdés

Megrendelő-építtető ingatlantulajdonosként, azaz a számla befogadójaként merült fel az alábbi kérdés. Fővállalkozó/kivitelező átadja az elkészült ingatlant úgy, hogy vannak még elvégzendő pótmunkák. A pótmunkák teljesítése, a teljesítés elfogadása és a számlázás az ingatlan átadását, várhatóan a használatbavételi engedély kiadását és akár még annak jogerőre emelkedését követően fog megtörténni. A fővállalkozó álláspontja szerint, amennyiben ez így történik, akkor ő már fordított áfával nem számlázhatja a pótmunkákat, csak egyenes áfával, függetlenül attól, hogy az építésiengedély-köteles ingatlanhoz kapcsolódnak, melyekre korábban a fővállalkozó fordított áfával állította ki a számlákat. A felek a pótmunkáról még az ingatlan átadását megelőzően fognak vélhetően megegyezni, megállapodást kötni. Van-e annak jelentősége, hogy a fővállalkozói szerződéstől elkülönült megállapodás születik a pótmunkákról, és a használatbavételi engedély lehet-e a választóvonal a fordított, illetve az egyenes áfás számlázás tekintetében? „ A fordított adózás alkalmazható-e abban az esetben, ha a végső átadás, a végszámla teljesítése, a teljesítés elfogadása, a számlázás a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követően történik?

Ingatlan használatba vételi joga Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egy magánszemély társaságnak értékesít ingatlan-használatbavételi jogot, amit a földhivatalba bejegyeztek. Kérdésünk, hogy ez az ügylet a személyi jövedelemadó szerint ingatlanértékesítésként adózik-e, és hogy mikor áll be az adófizetési kötelezettség? Üdvözlettel Szűcs Ildikó

Ingatlan áfája Kérdés

Tisztelt Bartha László! A korábbi kérdésemre, amely szerint gazdasági társaságnak szükséges-e a áfakörbe történő bejelentkezést megtenni amennyiben olyan lakóingatlant értékesít, amelynek az értékesítés időpontjában a használatbavételtől nem telt el 2 év, válaszában hivatkozik a 2007. évi CXXVII. törvény 86. § (1) j) pontjára. E szerint az adómentesség nem vonatkozik arra az esetre, amikor a beépített ingatlan értékesítése esetében ugyan az ingatlan "első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatba vétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év". Ez esetben a 27 százalékos adókulcs alkalmazáshoz további bejelentés nem szükséges, mivel az nem az áfatörvény szerinti választási lehetőség. Kérdésem: amennyiben az ingatlan megfelel az 5 százalékos adókulcs alkalmazás feltétételeinek, abban az esetben is 2007. évi CXXVII. törvény 86. § (1) j) pontja alkalmazandó?

Környezetvédelmi termékdíj bevallása Kérdés

Tisztelt Szakértő! A vállalkozás 2015 decemberében Németországban megvásárolt egy önjáró termelő gépet, de a hazaszállítását nem tudta azonnal megoldani (gumiabroncs, akku, olaj – környezetvédelmi termékdíj köteles). 2015. évben az általános szabályok szerint kellett a cégnek eleget tennie bevallási kötelezettségének. Tehát a gép elemei után használatbavételkor kellett volna a díjakat bevallani, megfizetni (azaz majdan). De a gépet csak 2016 áprilisában sikerült beszállítani Magyarországra, a használatba vétel is 2016 áprilisában történt meg. Ekkor kellett volna a termékdíjakat megfizetni a 2015-ben a cégre hatályos általános szabályok szerint. DE 2016. 01. 01-től a cég áttért (választotta) a készletrevétel időpontjában keletkező díjbevallási, díjbefizetési kötelezettségre. Ez a tény elgondolkoztatott, hogy mikor is keletkezett/keletkezik a bevallási kötelezettség ebben a konkrét esetben? Kérdésem, hogy 2015. IV. negyedévet kell-e önellenőrizni, vagy a 2016. I. negyedévet kell önellenőrizni, vagy simán a 2016. II. negyedéves bevallásban kell szerepeltetni a környezetvédelmi termékdíjat? A kötelezettségek bevallási időpontjának év eleji váltása zavar meg nagyon a döntésemnél. Ennek eldöntésében kérem segítségüket. Segítségét előre is köszönöm. Üdvözlettel.

Saját beruházásos ingatlan értékesítése Kérdés

Segítséget szeretnék kérni az alábbiakban: 2014. 09. 01-jén magánszemélynek értékesítettünk egy ingatlant telekkel, melyet 2012 májusában aktiváltunk a használatba vételi engedély jogerőre emelkedésekor. Az értékesítési számla áfamentes, mivel a használatba vételtől számítva eltelt 2 év. Azonban az áfatörvény 134-136. paragrafusai alapján nem tudom eldönteni, hogy meg kell-e fizetnünk a 240 hónapból hátralévő rész után az áfát? Az épületet 2005-től építettük, a beruházáshoz felhasznált bejövő számlák áfáját visszaigányeltük.