35 találat a(z) halasztott bevétel cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő ! Vállalkozásunk 2016-ban épített és aktivált egy komplex berendezést, a beruházásra állami támogatást kapott. A bevételt halasztott bevételként elhatároltuk és évente értékcsökkenés-arányosan oldottunk fel belőle az éves écs*támog. internzitás% képlet alapján (ami ugyanazt az eredményt adja, mint a tankönyvekben javasolt éves écs/bruttó érték*támogatás összege képlet). 2019-ben azonban továbbfejlesztettük a berendezést, ráaktiváltunk december 31-én egy újabb összeget – erre már újabb támogatást nem kaptunk. Úgy gondoljuk, hogy ilyen esetben a klasszikus képlet már nem alkalmazható, mert a feloldandó halasztottbevétel-összeg megemelkedne, és a halasztott bevétel előbb elfogyna, mintsem leírásra kerül az eszköz. Ehelyett 2019-től nem az éves écs-re, hanem a nettó érték éves változására vetítjük a konstans támogatás intenzitási %-ot. Modellszámításokkal igazolható, hogy így, az átállás első évében ugyan jóval alacsonyabb feloldandó összeg jön ki, de a követekző évekbern magasabb, és pont az eszköz leíródásakor fog kifutni, elfogyni a halasztott bevétel. A kérdésem az, hogy nincs-e kockázata annak, hogy egy adóviszgálat esetén a NAV beleköt a módszerbe, mert az 2019-ben alacsonyabb bevételt eredményez, és ezért csökken az adóalap. Tisztelettel!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az "Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) társfinanszírozásában megvalósuló beruházások igénybe vételének általános feltételeiről szóló 23/2017. FVM rendelet a hatálya alá tartozó fejlesztési támogatásokra kimondja, hogy azokat a tőketartalékban kell elszámolni. A 2014-2020. időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló, 272/2014 kormányrendelet azonban nem tartalmaz ilyen előírást. Az lenne a kérdésem, hogy mikor járok el helyesen: ha a tőketartalékba helyezem a támogatás összegét vagy a kapott beruházási támogatást a felhasználásig halasztott bevételként tartom nyilván? Előre is köszönöm válaszukat, tisztelettel: Lőrincz Margit

Kérdés

Tisztelt Adószakértő! Kérem mutassa be, ha lehet példán keresztül, hogy milyen hatása van kivába lépéskor a halasztott bevételeken (483 számlán) nyilvántartott összegnek (korábban beruházásra kapott támogatás elhatárolt összege), társasági adó szempontjából (növeli-e a társaságiadó-alap összegét) és a számviteli törvény szempontjából is. Köszönettel!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem, egy kft. szerződést köt a helyi önkormányzattal, miszerint kft. egy alvállalkozó segítségével, beruházás keretében egy konténer jellegű bérleményt hoz létre. A szerződés szerint a beruházás elkészülése után a tulajdonjog az önkormányzatra átszáll, cserébe 10 évig a kft.-nek nem kell bérleti díjat fizetnie ezen bérlemény használata után. A beruházás és a 10 év bérleti díja ugyanolyan összegű, 15 millió forint. Az alvállalkozó 15 millió forintos számlát állít ki, ezt a kft. kifizeti, majd az önkormányzat felé 15 millió forintról számlát állít ki, és ezáltal eladja részére. Viszont az önkormányzat nem fizeti, mivel a 10 év bérleti díja lesz az ellenérték. A szerződésben természetesen rögzítve van, hogy amennyiben idő előtt felmondja bármelyik fél a szerződést, akkor az önkormányzat a részarányos összeget megfizeti. Kérem segítségét a helyes könyvelési metódussal, hogyan kell helyesen könyvelnem ezen gazdasági eseményeket? Előre is köszönettel: Csaboda Melinda

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Többes jogviszony

Széles Imre

tb-szakértő

Ellátás nélküli keresőképtelen nyugdíjas

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Foglalkoztatói igazolás

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 november
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink