87 találat a(z) folyamatos teljesítés cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Elég speciális cég vagyunk, egy önkormányzat 100%-os tulajdonú nonprofit kft.-je. Városüzemeltetési tevékenységünk áfájával kapcsolatban merült fel kérdésünk. 2016-ban a képviselőtestület elfogadta az üzleti tervünket, és a köztünk lévő keretszerződés alapján az ebben elfogadott működési költségeket finanszírozta 12 hónapon keresztül, egyenlő részletekben. Év végén nem volt elszámolás, a tényleges költségek alapján nem számláztunk többletköltséget, és nem fizettünk vissza megtakarítást. Havonta két számla ment ki, a hónap 8-án egy előlegszámla, az előlegbekérőre beérkezett előleg napján kiállítva, ez rendben is van, az adott havi áfában elszámoltuk. A másik számla a hónap utolsó napján lett kiállítva, a fizetési határidő a következő hónap 8-a, viszont áfateljesítésként az adott hónap utolsó napja lett megjelölve, és akkorra is vallottuk be áfában. Az akkori könyvvizsgálónk azt mondta, hogy szerinte ez nem folyamatos teljesítés. 2017-ben várhatóan év végén el kell számolnunk a teljesítményeinkkel, és lehetséges, hogy elszámoló számlát kell kibocsátani. Tehát ez már folyamatos teljesítés lesz szerintem. Akkor az előlegszámla havonta a havi áfába kerül, a havi végszámla pedig a következő haviba a fizetési határidő alapján. De lehet, hogy ez nem is helyes, hogy havonta végszámlát bocsátunk ki, mivel nincs havi elszámolás? Ez is előlegnek minősül? Önök hogy ítélik meg a 2016-os és 2017-es gyakorlatunkat? Köszönettel!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünknél a számítástechnikai feladatokat katás egyéni vállakozó látja el havi 100 ezer Ft összegért. A számlázás havonta utólag, a következő hónapban történik. 2016-ban a katás egyéni vállalkozó alanyi mentes adózó volt az áfa szempontjából. 2017. 01. 04-ei dátummal leszámlázta a 2016. 12. havi 100 ezer Ft összegű díját, de erre már 27% áfát is számolt, mivel a 2017. évre már bejelentkezett az áfa alá. Mivel folyamatos teljesítésről van szó (havonta számláz), így a számlán a teljesítés 2017. 01. 12., ami megegyezik a számlán a fizetési határidő dátumával (2017. 01. 12.). Kérdésünk: helyesen számlázta-e áfával növelten a 2016. 12. havi díját (a teljesítésre vonatkozó 2016. 12. havi időpontban még nem volt bejelentkezve az áfa alá, így ilyen esetben nem kellett volna-e még 2016. 12. 31-ei időponttal a számlát kiállítania)? Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Egy evás kft. 2017.01.01-jén megindította a végelszámolását. Ezáltal kikerült az eva hatálya alól. Folyamatos teljesítésű számlái vannak. Januárban állítja ki a decemberi tényleges teljesítésű számláját. Ezen a számlán már áfásan kell szerepeltetnie a szolgáltatás értékét? Kettős könyvviteli rendszerű evás, ezért gondolom, ezeket a bevételeket még a 2016. évi evabevallásban szerepeltetem. Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni abban, hogy egy alanyi adómentes vállalkozó tárgyévi értékhatárába bele kell-e számítani azt az ellenértéket, melyet decemberre vonatkozó (folyamatos teljesítésű) ügylettel kapcsolatban számlázott ki? A számla kelte január, így a teljesítés dátuma is január az áfatörvény szerinti számla-kiállítási szabályok miatt. Ám azzal van a problémám, hogy az áfatörvény 188. § (1) bekezdés "megtérítendő" ellenértékről is beszél. A vállalkozó ténylegesen a szolgáltatását december hónapban teljesítette annak ellenére, hogy a számlázási szabályok miatt a teljesítés dátumát januárra kell írni. Tehát önmagában a végzett szolgáltatás decemberben történt, a szolgáltatás megtéríTENDŐ ellenértéke is még az adott évre vonatkozik, de a számlán szereplő teljesítési dátum január, ami alapján úgy is lehetne értelmezni a jogszabályt, hogy a következő évi értékhatárba számít bele. Kérem segítségét a kérdés tisztánlátása miatt. Hogyan (és miért) kell ez esetben értelmezni a jogszabályt? Mire lehet hivatkozni az adóhatóság előtt a döntéssel kapcsolatban? Köszönöm a választ!

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Egyéni vállalkozó ügyfelem 2017. január 1-jétől a kata adózási módot választotta a korábbi tételes költségelszámolás helyett. Decemberi szolgáltatásáról kiállított számláján a folyamatos teljesítés miatt a teljesítés időpontja 2017. január lesz. Jól értem, hogy ezt a bevételt már katás bevételként számolhatja el, ugyanakkor a 2016. évet érintő, de 2017-ben (a bevallásig) kifizetett költségeit 2016-os költségként számolhatja el?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságuk szerződéses jogviszonyban van egy másik társasággal. A szerződés értelmében a megbízott minden hónapban munkavédelmi és tűzvédelmi feladatokat lát el részünkre, ezért a szerződésben foglalt összeget tárgyhónapot követő hó első napjaiban társaságunk felé leszámlázza. Megítélésünk szerint ez folyamatos teljesítésű ügylet, és miután a tárgyhónapot követően kerül a számla kiállításra, szerintünk a teljesités időpontja a fizetési határidővel kellene hogy megegyezzen (a fizetési határidő ált. 8 nap). Partnerünk szerint a teljesités időpontja a munkavégzésükkel érintett hónap utolsó napja, a számla kelte a tárgyhónapot követő hónap első napjai közül valamelyik nap, és mint írtam a fizetési határidő ált. 8 nap. Szerintem egyértelműen megvalósul az áfatörvény 58 § (1a) b) pontja. Kérem, erősítsenek meg ebben, vagy ha nem jól értelmezem akkor kérem segítségüket abban, hogy rájöjjek arra, hogy mit értettem félre. Előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2016. évben a bt. kisadózó és áfaalany. 2017. évre alanyi mentességet választott. Kérdésem a számlázással kapcsolatos: ha 2017 januárjában állit ki számlát decemberi időszakról, akkor áfásan vagy áfa nélkül kell számlázmi? (Folyamatos teljesitésnél is ez lenne a kérdésem.)

Kérdés

Ügyfelem őrzés-védelemmel foglalkozó, havi áfabevalló gazdasági társaság. Havi átalánydíjért folyamatos őrzés-védelmet biztosít a partnerének. Az átalánydíj a tárgyhónapot követő hónapban esedékes. A számlát elszámolási időszakos ügyletként állítja ki, a számla teljesítési időpontja a fizetési határidő. A szerződés további rendelkezése: "megrendelő, a jelen szerződés tartalmát képező állandó szolgáltatást meghaladó, eseti, rendkívüli tevékenység ellátására a szolgáltató részére megbízást adhat, melynek feltételeiben a konkrét feladatra tekintettel a felek egyedileg fognak megállapodni." Ilyen eseti megbízások minden hónapban felmerülnek, mert előre nem várt esemény bekövetkeztekor további járőrök bevonására van szükség. Ezen rendkívüli munkákról havonta egy összesítő teljesítésigazolás készül. A díjazás szintén a tárgyhót követő hóban esedékes. Az ilyen eseti, rendkívüli munkákat hogyan kell számlázni? Elszámolási időszakos ügyletnek minősül (és ebben az esetben a számla teljesítési időpontja a fizetési határidő)? Ekkor a havi összesítő teljeítésigazolás alapján elég egy darab számlát kiállítani? Vagy nem elszámolási időszakos ügylet? Ekkor minden esetről az adott napi teljesítési időponttal külön-külön számlát kell kiállítani? Vagy hó végén egyben kell számlázni? Ez esetben milyen teljesítési időponttal? Vagy gyűjtőszámla kiállítható? Melyik a helyes eljárás? Köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Időszaki elszámolásos ügyleteknél mely időpontot (számla kelte vagy teljesítési időpont=fizetési határidő) kell nézni az alanyi adómentesség határának átlépésekor? Például október havi könyvelési szolgáltatás, számla kelte november, fizetési határidő változó Példa: 1.számla számla kelte 11.02., fizetési határidő 11.12. Áfa 0 2.számla számla kelte 11.02. fizetési határidő 12.30. (60 nap), ezzel az összeggel átlépné az éves határt, az áfa 27% 3. számla számla kelte 11.02. fizetési határidő 11.15. Áfa A harmadik számla összege a teljesítés időpontjában még belefér az alanyi adómentességi határba, de előtte már készült olyan számla, amivel átlépi, viszont annak teljesítési időpontja csak december. Mi történik a köztes számlákkal, kell-e áfát felszámítani azokra? Köszönettel:

Kérdés

Kedves Szakértő! Katás, alanyi adómentes egyéni vállalkozóként érdeklődnék. Stock oldalakra (USA cég) feltöltött grafikai munkákból származó bevétel után szeretnék számlát kiállítani. Igyekeztem tájékozódni, s bár a legtöbb dolog világos, de a biztonság kedvéért szeretnék egy-egyre rákérdezni. 1. A stock oldalon keresztül érkezik a bevétel, a pénzt majd az fizeti ki. A tulajdonképpeni vevők adataihoz nincs hozzáférés, így helyes a számlán vevőként a stock oldalt megadni? 2. A képek használati joga kerül eladásra, ez vehető jogdíjnak? Tehát a megnevezéshez írható ez? 3. Amennyiben a képek folyamatosan elérhetőek, ez folyamatos teljesítésű szolgáltatás? Ha igen, a számlán a mennyiséget napokban-hónapokban lehet megadni? (Vagy minden egyes letöltést és az összeget külön értékesítésként kellene megadni? Ez nagyobb számú letöltés esetén sokkal bonyolultabb lenne.) 4. Az egységárat a mennyiség után hogyan lehet kifejezni, lehetne mondjuk adott összeget egy egységként feltüntetni? (Ha például 100 dollár a bevétel és a mennyiség egy hónap, akkor az egységár is lehet 100 dollár?) A segítséget előre is köszönöm szépen!

Kérdés

Tisztelt szakértő! Két összefüggő kérdésem lenne, mindkét esetben beszéljünk 07.01.-07.31-éig terjedő időszakról a számlán. Az első esetben a számla kelte 07.15., a fizetési határidő: 07.31. (tehát az időszak utolsó napja). Ilyenkor a teljesítés 07.31. főszabály szerint, vagy a kelte dátumával egyezik meg a kivételek alapján? A második esetben a számla kelte 07.31., fizetési határidő 08.15. Itt is a főszabály érvényesül és a teljesítés dátuma 07.31.? Segítségét előre is köszönöm, Tisztelettel Csató Béla

Kérdés

1. Karbantartási szerződés I. névre számla kelte 07. 01., fizetési határidő: 07. 31. Kérdésem: mi a teljesítési idő? 2. Hatodik havi karbantartási számla kelte 06. 30., fizetési határidő: 07.16. Mi az áfateljesítés ideje? 3. II. negyedéves karbantartás számla kelte 06. 28., fizetési határidő 07. 13. Mi az áfateljesítés ideje?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy társaság az engedélyköteles építkezésekhez az alvállalkozóival daruzásra és/vagy egyéb építési, szerelési munkákra szerződést kötött, melyben az áfatörvény 58. §-ának alkalmazásában, időszaki elszámolásban állapodtak meg. Az időszaki elszámolás keretében egyes esetekben havonta számolnak el, de van olyan eset is, amikor az elszámolás negyedévre vonatkozik. Például az alvállalkozó a március 31-éig teljesített szolgáltatásról a számláját 2016. április 5-én állította ki, május 5-ei fizetési határidővel, 2016. május 5-ei teljesítési időponttal. Kérdésem, hogy a szolgáltatást igénybe vevőnek a fizetendő áfát a fentiekben ismertetett esetekben melyik hónapban kell bevallania, és mikor helyezheti levonásba a bevallott fizetendő áfaösszeget? A fentiekhez kapcsolódik, hogy az igénybevett szolgáltatás egy részét közvetített szolgáltatásként továbbszámlázza a társaság. Ebben az esetben is a szolgáltatást a megrendelő engedélyköteles építkezéshez használja, és az elszámolás az áfatörvény 58. §-a szerinti időszakos elszámolás szerint történik. Számlázás csak az alvállalkozó számlájának kézhezvételét követően lehetséges. Kérdésem, hogy a közvetített szolgáltatást milyen teljesítési időponttal kell számlázni, és hogyan kell értelmezni a fizikai teljesítést követő 60. napon beálló teljesítést a folyamatos szolgáltatásnál? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyarországon bejegyzett egyéni vállalkozó osztrák ügyfelének számláz szolgáltatást. Folyamatos teljesítésről van szó. Havonta, a tárgyhót követően állítja ki az euróban meghatározott összegű számlát, a fizetési határidőre a megállapodásuk alapján a számla kiállítását követő 45. nap. Kérdésünk: mi a teljesítés időpontja, és milyen árfolyamon kell a bevételt könyvelni? Köszönöm a válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk könyv- és újságkiadással foglalkozik. Az újság negyedévente jelenik meg. A hirdetőkkel éves keretszerződést kötöttünk, ami átöleli az egész évet. Az újság a negyedévet követő 8. napon jelenik meg. Kérdésem, hogy ez esetben 2016 januárjától a hirdetési díjak folyamatos teljesítésnek minősülnek vagy sem? A szerződés ezt nem rögzíti, csak azt a tényt, hogy a megjelenéstől számított 30 napon belül esedékes a fizetés. Válaszát előre is köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Cégcsoporton belüli áthelyezés külföldről

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Bérszámfejtés – versenytilalmi megállapodás

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Élelmiszer áfatartalmának levonhatósága

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink