Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    30 találat a(z) felső határ cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy családi gazdaság vezetője, mivel egyéni vállalkozó is, 2019-ben egyéni vállalkozóként havonta a minimálbér 112.5%-a után bevallotta és megfizette a szociális hozzájárulási adót (havi 32.687 Ft-ot 1-6 hónapra, és havi 29.334 Ft-ot 7-12 hónapra.) Kivétet nem számolt el, így szja-fizetési kötelezettsége sem keletkezett.. 2019-ben 24.400.000 Ft osztalékot kapott egy kft-től, mely után a kifizető levont 3.576.000 Ft szociális hozzájárulási adót ( a felső határig). Kérdésem az lenne, hogy a 19SZJA bevallásban a vállalkozó visszaigényelheti-e az egyéni vállalkozóként megfizetett 372.126 Ft szociális hozzájárulási adót, mivel az osztalékjövedelem után megfizette a szochót a felső határig, 3.576.000 Ft-ot, vagy a határ számításánál az egyéni vállalkozóként fizetett szochót nem kell számításba venni? Köszönettel: Erdélyi Andrea

    Kérdés

    A mezőgazdasági őstermelőnek főfoglalkozású munkaviszonya van, ahol biztosított. A szociális hozzájárulási adó felső határát eléri (3 576 000 forintot). A mezőgazdasági őstermelésből tételes költségelszámolást választotta, jövedelme keletkezett. A mezőgazdasági őstermelésből számított jövedelemnél a szociális hozzájárulási adó felső határa figyelembe vehető-e? A mezőgazdasági őstermelésből keletkezett jövedelme után meg kell-e fizetni a szociális hozzájárulási adót?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kft. tagja év elején osztalékot vett fel, mellyel elérte a minimálbér huszonnégyszereséig megfizetendő szociális hozzájárulási adó maximumát. A béréből továbbra is meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót? Amennyiben év közben meg kell fizetni, év végén visszaigényelheti azt? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 29. § (2) bekezdése értelmében a természetes személy nyilatkozhat arról, hogy az 1. § (1)-(3) bekezdése és 1. § (5) bekezdés a)-d) pontja szerinti jövedelmeinek összege várhatóan eléri az adófizetési felső határt. Ha például 2019 áprilisában kerülne sor az osztalék kifizetésére, és a magánszemély a fentebb említett nyilatkozatot adná le a kifizető részére, de a munkabérének bruttó összege majd csak a 2019. májusi munkabérrel haladja meg a 149 ezer forint 24-ét, akkor sem kell szociális hozzájárulási adót fizetni az osztalék után? Vagy csak abban az esetben nem kell, ha már meghaladta a határt? Előre is nagyon szépen köszönöm a válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! Kérdésem annak tisztázása lenne, hogy a sajátjogú nyugdíjassal kötött Mt. szerinti munkaviszony alapján kifizetett munkabér összege beletartozik-e a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség felső határába? Jelen esetben az szja-törvényben foglalt adóalapokat kell figyelembe venni, vagy a szochofizetési adóalapokat?

    Kérdés

    Kérdésem az osztalék kifizetéséhez kapcsolódik. Az éves kifizetés 3,5 millió forint, ami a felső határt eléri. Viszont a kifizetés havonta 292 ezer forint, és a 15 százalék szja kerül befizetésre utána, vagy addig amíg nem éri el a 3,5 milliót, a havi kifizetés után 19,5 százalék szochót fizetni kell vagy nem??

    Kérdés

    Szeretném megkérdezni, hogy ha egy kiva alatt működő kft. tagjaként 2019-ben osztalékot vesz fel valaki, aki ugyanannál a cégnél munkabért is kap, de a kiva miatt a céget szocho fizetésikötelelezettség a bérkifizetésnél nem terheli, az osztalék terheit szocho szempontból ez hogyan befolyásolja? Ugyanúgy érvényes a minimálbér kétszereséig vonatkozó felső határ? Köszönöm.

    Cikk

    Több kedvezmény megszűnik, 14 százalék eho helyett 19,5 százalék szochót kell majd fizetni egyes jövedelmek (például az osztalék, árfolyamnyereség) után, s e kötelezettségeket a mostaninál magasabb jövedelemhatárig kell teljesíteni. Egyebek közt ezek a megszűnő eho és az átalakított szocho önálló törvényben javasolt újdonságai.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az egészségügyi hozzájárulás (egészségbiztosítási járulék) felső határát melyik évre kell számolni utólagos, bírósági ítélet alapján történő tagi elszámoláskor? Kkt.-ből kilépett az egyik tag 2016. február hóban. Az elszámolás megtörtént, és a részére járó összeg kifizetésre került 2016. május hóban. Ekkor már megfizette az egészségügyi hozzájárulást, 450 000 Ft-ig. Az elszámolás összegszerűségét vitatta, bírósághoz fordult, majd a bíróság 2017. október hóban még ítélt meg számára összeget. Kérdésem: egészségügyi hozzájárulás 450 000 forintos felső határát melyik évvel kell számolnom, 2016. évre, vagy 2017. évre? (a 2016. évre már megfizette a 450 000 Ft-ot, 2017. évben még nem érte el a 450 000 határt.) Köszönettel: Prajczer Ildikó

    Kérdés

    Kedves Adózóna! Olvastam a borravalóról szóló cikket. A kérdésem arra vonatkozna, hogy a 15 százalék felső határ honnan vehető ki a felszolgálási díj esetén, mert az említett GKM rendeletből ez a százalékos felső érték évek óta eltűnt. Esetleg máshol került szabályozásra? A cikk írójának még ajánlanám, hogy "borravaló bankkártyával" kérdést is dolgozza ki, mert szerintem egyre gyakrabban merül fel az életben ez a helyzet. Saját következtetésünk és NAV-egyeztetések eredményeképpen arra a következtetésre jutottunk, hogy nem osztja a készpénzes borravaló sorsát. Üdvözlettel Nagy Péter

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. a 2016. évi beszámoló elfogadásakor osztalékfizetésről döntött, amit áprilisban ki is fizet. Az osztalékkifizetés alapján a 450 ezres ehofizetési felső határt ki is meríti. Részleges visszavásárlásra került emellett egy úgynevezett Unit linked biztosításból egy bizonyos összeg, amit kifizet a dolgozóinak szintén áprilisban. Ez az összeg egyéb jövedelemként kerül kifizetésre, mely után 15% szja és 22% ehofizetési kötelezettség terheli a dolgozót. Kérdésem az, hogy ha már kimerítette a 450 ezres felső határt, akkor lehetséges-e hogy a biztosítási díj után ne fizessen ehot? Várom szíves mielőbbi válaszukat, hogy az áprilisi bérszámfejtést helyesen készíthessem el. Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ügyvezető igazgató személyes közreműködés jövedelme címen kap havonta díjazást, érdeklődnék, hogy van-e felső határa ennek a díjazásnak, esetleg erre vonatkozó jogszabály? Köszönettel

    Cikk

    Elfogadta a román képviselőház a gyermekgondozási díj (gyed) emeléséről szóló törvényt szerdán, annak ellenére, hogy a bukaresti kormány figyelmeztette a honatyákat: emiatt a költségvetési hiány meghaladhatja a GDP 3 százalékát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kft. magánszemély tagja -- aki másik vállalkozásban munkaviszonyban is dolgozik -- január és február hónapban saját vállalkozásánál annyi osztalékot vett fel, hogy az az után fizetendő eho elérte a 450 ezer forintos felső határt. Kérdésem, hogy van-e lehetősége nyilatkozatot tenni a munkáltatójánál, hogy a munkabéréből a továbbiakban ne vonják az egészségbiztosítási járulékot? Válaszukat előre is köszönöm!

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Fejlesztési tartalék

    Nagy Norbert

    adószakértő

    Átalányadózó táppénz alatti bevétele

    Hunyadné Szűts Veronika

    igazságügyi adó- és járulékszakértő

    Tagi kölcsön, jegyzett tőke

    Hunyadné Szűts Veronika

    igazságügyi adó- és járulékszakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 január
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 31 1 2 3 4
    5 6 7 8 9 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media