Tisztelt Szakértő! Pedagógus 2020. április 10-én lesz 64 éves, így október 10-étől lehet öregségi nyugdíjas. Jár-e, ha igen, mikortól és mennyi felmentési idő? Kérelmeznie kell-e a munkavégzés alóli mentesítést a felmentési időre vagy automatikusan jár? Mikor nyújtsa be nyugdíjazási kérelmét? Köszönöm válaszát: CsCs
Tisztelt Szakértő! Közalkalmazotti dolgozó októbertől a felmentési idejét tölti, három éve a heti 36 órát meghaladó munkaviszonya mellett egy kft.-ben ügyvezető, megbízási jogviszonyban, jövedelme nem keletkezett. Így a kft.-nél nullásan szerepel a havi járulékbevallásban. A kérdésem az lenne, hogy a felmentési idő alatt hogyan alakul a kft.-ben a járulékfizetési kötelezettsége, illetve a felmentési időre járó juttatástól nem esik-e el azért, mert a kft. ügyvezetői feladatait ellátja megbízásban?
Tisztelt Szakértő! A távolléti díj számításánál az esedékesség időpontjával kapcsolatban szeretném az állásfoglalását kérni. Az Mt. 148. § (2) bekezdése kimondja, hogy az esedékesség időpontja, a távolléti díj kezdő időpontja. Ezzel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy abban az esetben, ha a munkavállaló jogviszonya 2019.10.31-én szűnik meg, de az utolsó ledolgozott napja: 2019.09.30. Ebben az esetben a távolléti díj számításánál az esedékesség időpontjának 2019.10.01-t kell tekinteni vagy a 2019.09.30-át? Mivel szeptemberben az osztószám a 168 óra az egy órára jutó távolléti díj számításánál, azonban októberben 176 óra lenne ez a szám. Melyik hónap osztószámát kell figyelembe venni a fenti esetben? Illetve, ha több havi a felmentési idő, akkor a távolléti díj számításánál ezt figyelembe kell venni, vagy a felmentési idő kezdő napjára megállapított távolléti díjjal kell a több hónapra vonatkozó felmentési időre járó bért kifizetni? Előre is köszönöm a segítséget.
Milyen jogkövetkezménnyel járhat, ha a munkáltató nem menti fel a dolgozót a munkavégzés alól a felmondási idő felére? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A megváltozott nyugdíjba vonulási feltételek mellett – mivel már nem kell a munkaviszonyt megszüntetni – a nyugdíjba vonuló alkalmazottnak jár felmentési idő, ha jár, akkor mennyi? Szabadság csak időarányosan jár? A munkaviszonya mikor és milyen jogcímen szűnik meg? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ominózus közalkalmazott 2019. április 19-én betölti a 64. életévét. Öregségi nyugdíjba kíván vonulni. Felmentési ideje 2 hónap + 1 hónap. Az érdekel, hogy a felmentési idő mikor kezdődik? 3 hónappal a születésnapja (2019.április 19.) előtt, vagy április 20-án? Azaz a felmentési időt mikor kell kiadni? Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt vagy utána? Az ez évi időarányos szabadság kiadásának/kivételének mi a szabálya? Ha szabad kérnem gyorsaságot! Köszönöm Tisztelettel!
1956 márciusában született munkavállaló 2020 szeptemberében éri el az öregségi nyugdíjkorhatárt, 5 év nappali tagozatos.egyetem és 41 év folyamatos közalkalmazotti jogviszonyt követően. Mikortól mehet ténylegesen nyugdíjba, mikor kezdődik a felmentési ideje, ebből mennyit kell ledolgoznia? A felmentési idő beleszámít-e a munkaviszonyba? Megkezdhető-e a felmentési idő a korhatár betöltésének napját megelőzően? Kérem, hogy válaszát szíveskedjen tételes joghelyekkel alátámasztani! Előre is köszönettel: egy közalkalmazott.
Tisztelt Szakértő! 2019. szeptember 3-án lesz meg a 40 évem a nők kedvezményes nyugdíjához. A munkáltató azt mondta, hogy lehet közös megegyezéssel vagy felmentési idővel kérni a jogviszony megszüntetését. A felmentési idő 2 hónap köztisztviselőknek, ebből szeptember 4-étől 1 hónap szabadság, 1 hónap tényleges felmentés. Ezzel november 5-étől mehetek nyugdíjba. Előre nem lehet igénybe venni a felmentési időt, hogy szeptember 4-ével menjek nyugdíjba, és már július 4-étől vegyem ki az egy hónap szabit, és augusztus 4-étől az egy hónap felmentést? Kérdésem még az is, hogy ha két hónap felmentési idő van, akkor miért kell az egyik során a szabit igénybe vennem? Miért nem lehet az tényleges két hónap felmentési idő, és az egy hónap szabit kiadni előtte vagy kifizetnék? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy egyházi fenntartású intézményből nők kedvezményes nyugdíjával nyugdíjba vonuló esetén a jubileumi jutalom számításánál a 40 évbe beszámítható-e az az időszak, melyet a munkavállaló/közalkalmazott más szférából, vállalkozói szférából hozott? Tehát van vállalkozói szférából, munkaviszonyban eltöltött szolgálati idő 34 év, és van egyházi fenntartású intézményben – amelyre a munkaviszonyos és a Kjt. is vonatkozik – 6 év szolgálati idő. Jogosult-e a 40 évhez kapcsolódó jubileumi jutalomra? Egyébként az előzetesen eltöltött időt a besorolásnál beszámították. Vajon beszámít-e most is? És akkor ez a felmentési időnél is érvényes lesz-e? Mégpedig az alap 60 napos felmentési idő meghosszabbodik-e 6 hónappal? Válaszukat nagyon köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Üzem megszűnése miatt felmondtunk a dolgozóknak. A felmondási idő 90 nap, a felmondási idő felét ledolgozza a dolgozó, ami 2018. december 31-én telik le. Ez az utolsó munkában töltött napja, akkor kell kifizetni minden bérét a végkielégítéssel együtt. A felmentési ideje még 45 napig tart, tehát a munkaviszonya 2019. február 14-éig tart. Kérdésem az lenne, hogy hogyan kell eljárni a 2019-es béremelés kapcsán? Ez érinti-e a dolgozót? Mivel december 31-én a jelenlegi bérminimummal számolom el. Ha jól gondolom nem kell megadni a 2019-re vonatkozó minimálbért? A másik kérdésem, hogy a Tbj nyilvántartásból mikor kell kijelentenem? Megtehetem december 31-én február 14-ei dátummal, (mivel a munkaviszonya csak akkor szűnik meg), vagy pedig csak február 14-én jelenthetem ki? Nagyon szépen köszönöm a segítségét! Üdvözlettel: Ildikó
A közalkalmazott 2019. május 15. napján betölti az öregségi nyugdíj korhatárt, munkaviszonya felmentéssel megszűnik. E nappal kezdődik a felmentési ideje, ami 2019. október 15. napjáig tart. A születésnapjától, azaz a felmentési idő kezdő napjától az új szabályokra figyelemmel az öregségi nyugdíj folyósítását is egyidejűleg kérheti majd? A felmentési idő öt hónapjára illetményben, egyidejűleg nyugdíjban is részesülne, a foglalkoztatási státusza pedig változna (nyugdíjas munkavállaló 05. 15-étől), jogszabály által lehetőség van minderre? Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! A 2001.06.01.napjától fennálló, határozatlan idejű munkaviszonyt 2018.09.13-án a munkáltató megszünteti. A felmondási idő alatt a dolgozó munkájára a munkakör megszűnése (átszervezés) miatt nem tart igényt a munkáltató, ezért az időarányosan még járó szabadság természetbeni kiadása után a munkavállalót felmenti a munkavégzési kötelezettség alól. Hogyan kell kiszámítani az időarányosan még járó szabadságos napokat, ha a dolgozó a 30 nap éves szabadságából a felmondás időpontjáig 1 napot vett ki? Mikor kell elszámolni és kifizetni a végkielégítés, illetve a szabadságos napokra és felmentési időre járó távolléti díj összegét? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Jogszerűen kiköthető-e a munkaszerződésben az, hogy amennyiben a munkáltató működési körben felmerült okból előreláthatóan hosszabb idő keresztül (pl. 6 hónapig) nem tud munkát adni a munkavállalónak, felmentheti a munkavégzés alól, azzal, hogy a munkavállalót a felmentés ideje alatt alapbérként mindössze a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege illeti meg? Tisztelettel.
Kormánytisztviselőként foglalkoztatott ugyanazon a munkahelyen másik területre történő áthelyezési kérelmet nyújtott be. Az adott munkakörében elvégzett feladatai miatt azonnali áthelyezése nem megoldható. Kötelező-e hozzájárulni a jelenlegi terület vezetőjének a dolgozó kéréséhez, vagy a munkakörben elvégzett feladatainak az új dolgozó betanításához szükséges időszakhoz kötheti-e az áthelyezési kérelem elfogadását? Amennyiben igen, annak van-e időkorlátja (például 2 hónap stb.)? Ha a munkavállaló nem fogadja el, hogy az áthelyezési kérelmét elutasítják, és lemond kormánytisztviselői munkaviszonyáról, a felmentési időszakban történő táppénzes időszaka beleszámít-e a felmentési időbe? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Közalkalmazottként foglalkoztatott munkavállaló február 27-étől március 20-áig szabadságon van. Március 21-étől június 5-éig úgynevezett "sétáló idejét" tölti, és június 6-ától nyugdíjas lesz. Kérdésem az lenne, hogy a szabadsága idején és a "sétáló idő" alatt végezhet-e másik munkáltatónál munkát, lehet-e egyszerűsített foglalkoztatott?
Pölöskei Pálné
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték