A már legalább 10 éve gazdálkodó és legalább 5 évvel a nyugdíj előtt álló termelők helyzetét megkönnyítendő törvény teszi lehetővé, hogy a náluk legalább 10 évvel fiatalabb, 50 év alatti hozzátartozók vagy legalább 7 éve alkalmazásukban álló munkavállalók számára egyszerűbben átadhassák a gazdaságukat, úgynevezett gazdaságátadási szerződés kötésével.
A VPAKG/VPÖKO esetében figyelembe veendő – jelen szabályozás szerint – január 15-ig kötelezettségátadás-átvétel, valamint visszavonási kérelem benyújtása lehetséges 2024. év vonatkozásában – írja honlapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2015. évben igényelhető támogatásnál nyilatkozatokat szükséges benyújtani az 5. évre tett vállalásokra vonatkozóan a felszólító végzés kézhezvételétől számított 15 napon belül – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) honlapján.
Ellentétes az uniós joggal azon személyek haszonélvezeti jogának megvonása, akik nem közeli hozzátartozói a magyarországi mezőgazdasági földterületek tulajdonosainak – közölte az Európai Unió Bírósága kedden.
Tisztelt Lepsényi Mária! Fenti tárgyú kérdésemre adott szakmai tájékoztatást köszönjük, a jövőben biztosan hasznosítani fogjuk. Az előző kérdésemhez kapcsolódva konkrét esetek alapján, már megvalósult gazdasági tevékenységgel kapcsolatos kérdéseim a következők lettek volna: 2017.01.01. előtt lérejött tulajdonosi megállapodás alapján az erdőgazdálkodó által a tulajdonostársaknak tulajdoni hányaduk arányában kifizetett összeg, vagyis az általuk megszerzett jövedelem az szja-törvény 1. számú mellékletének 9.8. pontja alapján adómentes jövedelemként figyelembe vehető-e? Másik: ugyancsak az a kérdésünk, hogy 2017.01.01 előtt megbízási szerződéssel megbízott erdőgazdálkodó – külsős, nem tulajdonos magánszemély – korábbi lehetőségeknek megfelelően meghatározott összeg, mely nem bérleti díjként szerepel – által a tulajdonosok, megbízók részére kifizetett összeg, vagyis az általuk megszerzett jövedelem az szja-törvény 1. számú mellékletének 9.8. pontja alapján adómentes jövedelemként figyelembe vehető-e? Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Családi gazdaság használatában lévő földterület (a családi gazdaság tagjainak tulajdonában/használatában lévő összes földterület) nagyságát a korábban érvényben lévő 1994. évi LV. törvény határozta meg maximálisan 300 hektárban. Ez a törvény – ha jól tudom – már nem hatályos, az új "földtörvény"-ben pedig nem találok erre vonatkozóan méretmeghatározást. Ezért az lenne a kérdésem, hogy a családi gazdaság használatában lévő földterület nagyságára van-e valamilyen jogszabályi előírás, ha igen, akkor ez mekkora területet jelent? A másik kérdésem pedig az, hogy korábban az is kikötés volt, hogy minden – a tagok használatában lévő – területet kötelező a családi gazdaságban használt területként bevinni, tehát nem lehetett bérbe adott terület. Ez esetleg változott-e, és ha igen, akkor hogyan? Szintén a családi gazdasághoz, de az elszámolásához kapcsolódó kérdésem az, hogy adva van egy két tagú családi gazdaság (férj és feleség), ahol a feleség a családi gazdaság főállású tagja, de mint alkalmazott, aki napi 8 órára van bejelentve. A kérdés az, hogy a családi gazdaság költségei között az alkalmazott bére és járulékai elszámolhatók-e, illetve az, hogy – tekintettel a teljes foglalkoztatású tagra – év végén a helyes elszámolás a családi gazdaság vonatkozásában az, hogy kettő fővel kell osztani a realizált bevételt és a felmerült költségeket? Tehát a családi gazdaság mindkét tagjára egyformán kell osztani az elszámoláskor?
Családi gazdálkodó hitel igénybevételével termőföldet vásárolt, melynek 1/2 részén 15 évre szóló érvényes bérleti szerződés van, a másik 1/2 részét a gazdaság használja jogszerűen, földhasználattal. Kérdésem, a vásárolt földterület hitelének a kamatát 100 százalékban elszámolhatja-e költségként a családi gazdaság? A családi gazdálkodó (áfás családi gazdaság) számla kiállítására kötelezett-e fenti bérleti díj tekintetében?
Tisztelt Szakértő! Földműves magánszemély szántóföldet vásárolt. Szeretné azt bérbe adni egy kft.-nek, amelyben 50%-os tulajdoni része van. A földtörvény szerint, aki földet vásárol, köteles azt maga használni, de az ebben az esetben vonatkozó kivétel szerint átengedheti a használatot a legalább 25%-ban saját tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszövetkezet javára. Jól értelmezem, hogy ebben az esetben bérleti szerződéssel lehet a kft. a földhasználó és azt a földhivatalnál bejelentheti? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Földhasználatra kötöttünk szerződést, egy útépités kapcsán a főút melletti részt használhatjuk áthaladásra a kisajátításig. Akivel a szerződést kötöttük, a bérleti díj tekintetében áfa nélkül kellene számláznia. A kérdésem az lenne, hogy minek minősítsük a használatot, bérletnek? Ez esetben akkor áfamentes számlát kellene kapnunk? Köszönöm válaszukat.
Be kell-e jelenteni a NAV számára a mezőgazdasági termelők valamennyi földterületének helyrajzi számát, amelyen gazdálkodnak? Van olyan termelő, akinél évente változik az általa használt terület, valamint olyan is, aki osztatlan közös területen gazdálkodik. Szükség van-e rá, hogy valamennyi helyrajzi szám alatti területe külön-külön telephelyként bejelentésre kerüljön az adóhatósághoz? Ha igen, akkor az osztatlan közös területeket hogyan lehet helyesen bejelenteni?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték