35 találat a(z) elismert költség cimkére

Külföldi kiküldetés elismert költségei Cikk

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) szerint az adófizetési kötelezettséget meghatározó általános szabály, hogy a magánszemély tevékenysége során felmerült kiadások – így többek között a hivatali, üzleti költségei – nem képeznek adóalapot. Cikkünk a külföldi kiküldetések esetén elszámolható elismert költségekre vonatkozó tudnivalókat foglalja össze.

Futógép elismert költség Kérdés

Nem közhasznú alapítvány támogatása Kérdés

Ellenérték nélkül átvállalt tartozás mint elismert költség Kérdés

Nyújtott támogatás elszámolása a társasági adó alapjában Cikk

Cikkünkben sorra vesszük, hogy a különböző célokra és különböző szervezetek részére nyújtott támogatások következtében elszámolt ráfordítás hogyan jelenik meg az adózó társaságiadó-alapjában. Azaz elismert vagy el nem ismert ráfordításnak, a vállalkozás érdekében nyújtott támogatásnak minősül, továbbá milyen mértékben csökkenthető vele az adóalap.

Támogatás elszámolása Kérdés

Parkoló bérlése Kérdés

Tao szerinti elismert költség? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérem segítségét. Egy társaság reklámszolgáltatást nyújt nagy megrendelők részére. A megrendelőnek egy reklámfilmet készítenek, mely reklámfilmet az említett társaság rendelkezésére bocsájtják, mely cég vállalja, hogy x fő meg fogja nézni ezt a videót. A cég csak akkor jogosult ellenszolgáltatásra, ha eléri a kitűzött nézettséget. Ennek érdekében az általa elérhető magánszemélyek (például Facebook-csoportban stb.) egy játékban vesznek részt, ahol azok között, akik megnézik a filmet, egy nyereményt sorsolnak ki. A nyeremény egyéb bevételként adózik. A kérdésem az, hogy a kifizetett díj (nyeremény) és az azt terhelő kifizetői adók a társasági adó szerint elismert költségek-e, tekintettel arra, hogy enélkül a bevétel nem realizálható? Válaszát előre is köszönöm!

Közvetített szolgáltatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretnénk állásfoglalásukat kérni: Egy társaság a tulajdonában álló ingatlant több bérlőnek is bérbe adja. A bérleti díj mellett a bérlők üzemeltetési díjat is fizetnek, a bérelt ingatlan m2-nek arányában. A szerződés szerint az üzemeltetési díj az alábbi tételeket foglalja magában: - ingatlan vagyonbiztosítása, építményadó, - központi épületgépészeti berendezések, fő vezetékek karbantartása, javítása (vízszolgáltatás, gáz, fűtés, csatorna, elektromos szolgáltatás) - épületek szerkezeti elemeinek karbantartása, javítása, - közös területek takarítása, az ingatlan előtti út és járda rendben tartása, rovarirtás, - non-stop őrzés és védelem, - tűzvédelmi rendszerek karbantartása, javítása, - az üzemeltetési tevékenység felügyelete. Bérbeadó a működés során az összes fenti szolgáltatást külső szolgáltatótól veszi igénybe, erre utalás a szerződésben nincs. A szerződés szerint a bérbeadó havonta fix összegű üzemeltetési díjelőlegre jogosult. A számla havonta üzemeltetési díj részszámlaként kerül kiállításra. Az üzemeltetési költségelőleg összegével negyedévenként számol el a bérbeadó, ekkor kiállítja a negyedéves tényadatok alapján a különbözetről a számlát. Az a kérdésünk, hogy fentiekben felsorolt tételek közül az iparűzési adó elszámolásakor mely költségek vehetők figyelembe közvetített szolgáltatásként? A közvetített szolgáltatásként elismert és nem elismert egyéb költségek továbbszámlázásakor milyen formai követelmények merülhetnek fel?

Vevő követelés engedményezés biztosító részére Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy cég, akinek vevő követelése van áruszállításból. Ennek az értéke 70 millió forint. Kintlévőségekre biztosítást kötött a cég. A vevő nem tudott fizetni, így a biztosító az "egész követelést magára engedményezte", önrész levonásával csökkentett értéket térítette, azzal, hogy amennyiben be tudja szedni a teljes összeget, úgy az önrész összegét is megtéríti a későbbiekben. Jelenleg a könyvelés: 311/911, 467 70 millió 862/311 köv. ksz értéke 70 millió (átvezetés egyéb ráfordítások közé az engedményezett teljes összeget) 368/962 köv. értékesítés 65 millió (ennyit fizetett a biztosító) 384/368 beérkezett az összeg 65 millió Az önrész összege is elszámolásra került a teljes követelés átvezetésével a ráfordítások közé. 1. Kell-e valamit könyvelni arra való hivatkozással, hogy esetlegesen az önrész is megtérül a későbbiekben vagy sem, és helyes-e a könyvelés? 2. Elismert költség lesz-e az elszámolt önrész összeg a tao-ban vagy kell módosítani az adóalapot? Az adós még nincs felszámolás alatt, de hamarosan odakerül, és a követelés már több, mint 365 napja fenn fog állni a 2019-es mérleg készítéskor. Köszönettel

Követelésengedményezés adózvonzata Kérdés

Egy társaság a befektetései között nyilvántartott üzletrészt, valamint e társaság jegyzett tőkéjének csökkentéséből eredő követelést bekerülési értéken tartott nyilván több éve. Még a 2017. évi mérleg készítésekor is úgy értékelte a társaság vezetése, hogy értékvesztés elszámolása nem indokolt. 2018. évben az üzletrészt értékesítette, a követelést pedig engedményezte a másik tulajdonos társaság részére egy jelképes összegért, mely engedményezésből 37 millió forint veszteség jellegű különbözete keletkezett. Kérdés, hogy ez a 37 millió forint a társaságiadó-bevallás készítése során esetleg adóalap-növelő tétel-e valamilyen jogcímen, vagy ily módon az adózásban elismert költség?

OEP-finanszírozott bt. osztaléka Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném a segítségét kérni: OEP-támogatott egészségügyi tevékenységet végez a bt.. A beltag személyesen közreműködik a vállalkozási tevékenységben, a két kültag személyesen nem tevékenykedik. Az adózott eredmény osztalékként kerülne jóváhagyásra (90 százalék OEP-finanszírozott, 10 százalék egyéb forrás). A személyesen nem közreműködő tagok számára juttatott osztalék az OEP-elszámolásban "elismert költségnek" minősül? Várom válaszát! Tisztelettel

Támogatói adomány önkéntes nyugdíjpénztárnak Kérdés

Ha egy vállalat támogatói adományt ad önkéntes nyugdíjpénztárnak, és meghatározza, hogy ez a vállalat nyugdíjpénztártag dolgozóinak kerüljön jóváírásra, akkor a vállalatnak a társasági adó alapját meg kell növelni ezzel az összeggel? Elismert költség-e a társasági adóban ez az összeg?

Tag járulékfizetése, ha nem vesz fel jövedelmet Kérdés

Végelszámolás alatt a társas tag levont járulékát követelésként könyveltük, és ezt a taggal megtéríttettük. A NAV nem fogadta el, mert a levont járulékot egyéb személyi jellegű ráfordításként könyveltette. Hivatkozott az NGM Számviteli Főosztály 17042/2014. VII. 10-ei állásfoglalására. Önök szerint is (2015. 05. 10. Pölöskei Pálnéra hivatkozva) ezt követelésként kell nyilvántartani és nem tekinthető a vállalkozás érdekében elismert költségnek. A számviteli törvény 79. paragrafus 1. pontja és 4. pontja alapján véleményem szerint nem személyi jellegű ráfordítás. Erre vonatkozóan kérem segítségüket. A levont járulék egyéni vállalkozónál sem számolható el költségként. Fontos kérdés, hogy a levont járulék valóban egyéb személyi jellegű ráfordítás lenne? Köszönettel: Péter Zsuzsanna

Saját lakások értékcsökkenése a társasági adóban Kérdés

Tisztelt adozona.hu! Társasági adóval kapcsolatos kérdést szeretnék feltenni.Cégünk Magyarországon bejegyzett zártkörű részvénytársaság, amelynek több, magyarországi lakástulajdona van, ahol a külföldről érkezett, hosszú időre kiküldetésben lévő alkalmazottait és családtagjait szállásolja el. Ezt a juttatást az szja törvény szerinti egyes meghatározott juttatásként kezeljük és természetesen havonta megfizetjük utána a járulékokat. (A lakbérek piaci ára után.) Abban azonban nem vagyunk biztosak, hogy a lakások után az adótörvény szerint elszámolt értékcsökkenés, illetve a cégünk által kifizetett közös költség, karbantartás a társaság érdekében felmerült költségeknek minősülnek-e a társasági adóban vagy ezekkel meg kell növelnünk az adóalapot? Ennek megválaszolásában kérném a segítségüket. Előre is köszönöm!