46 találat a(z) elengedés cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy kft.-nél a tagi kölcsönt el szeretnék engedni, mert ezzel a tavalyi év veszteségét ellensúlyoznák, akkor milyen adó- és illetékfizetés jár vele?

Kérdés

Angliában élek, dolgozom, ott fizetek adót. Svájcifrank-alapú jelzáloghitel kapcsán (magyar ingatlan, magyar bank, magyarországi szerződés) a bankkal egyeztetések vannak folyamatban a hitel lezárása és a tőke bizonyos mértékű elengedése kapcsán. A bank azzal érvvel, hogy az általa elengedett tőke után neki még adófizetési kötelezettsége van. Mivel egyedi megállapodásról van szó, így a banknak valóban lenne ehofizetési kötelezettsége, nekem pedig szja-fizetési kötelezettségem, ha Magyarországon adóznék és lennék biztosított. Mi a helyzet ilyen esetre, amikor másik EU tagországban vagyok biztosított és ott is adózom (jelen esetben Egyesült Királyság)? Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. nagyobb összegű kölcsönt ad magánszemélynek. A szerződésben kikötik, hogy egy éven belül a kölcsön visszafizetésre kerül. Közben kiderül, hogy a magánszemélynek nincs fedezete a kölcsön visszafizetésére, ezért nem tudja visszafizetni. Van-e mód e kölcsön elengedésére, ha igen, milyen adózási, illetve illetékfizetési kötelezettségek terhelik úgy a céget, mint a magánszemélyt? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Számviteli törvény hatálya alátartozó evás bt.-ben az eva időszak alatt keletkezett, de még ki nem fizetett osztalékról lemondanak a tulajdonosok, a negatív eredménytartalék fedezetére. Az egyéb bevételként elszámolt, osztalékról történő lemondás összegével beleszámít az eva alapjába? Köszönettel

Cikk

A lakásvásárlási szándékot legtöbbször a pénzhiány töri le. Ha a munkáltató a dolgozó e szándékát támogatni kívánja, akkor a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén akár a teljes vételárat is meghitelezheti közteher nélkül, a kamatkedvezményre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. Ez a kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású lakáscélú munkáltatói kölcsön felvételét jelenti.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság végelszámolásra készül. Szállítói tartozások között szerepel a tulajdonosoknak ki nem fizetett, de kiszámlázott bérleti díj a vállalkozás telephelye után. A jelenlegi pénzügyi helyzet nem teszi lehetővé ennek a tartozás kifizetését, ezért a tulajdonosok nem tartanak igényt az összegre, hogy a végelszámolás megtörténjen. Milyen kötelezettséggel, adó-, illetékfizetéssel járna az "elengedés" a magánszemély, illetve a társaság szemszögéből? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Kovács Eszter

Kérdés

Tisztelt Szerkesztő! Mikrogazdálkodói beszámolót készítő vállalkozásnak svájci frank alapú gépkocsi zárt végű lízingkötelezettsége van 2008.óta. Az árfolyamváltozás miatt a kötelezettség jelentősen megemelkedett a vállalkozás működése került veszélybe, ezért a lízingelő cég a visszalevő összegből egy részt elengedett azzal, hogy a másik részt egy összegben törleszti a vállalkozás. A lízingelt eszközöket 2016 decemberében a vállalkozás értékesítette, a lízingbe adó hozzájárulásával. A fentebb írt megállapodásra és teljesítésre 2017. februárban a mérlegkészítés időpontja előtt került sor. Kérdésem, hogy a 2016. december 31-ével készült mérlegbe a lízingkötelezettséget milyen értéken kell kimutatni: a teljes visszalevő tőkeösszegben, vagy már az elengedett összeggel csökkentve.

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Segítségüket szeretném kérni a következő kérdésben. A szereplők belföldi kft.-k és magánszemélyek. „A” Kft.-ben 60 százalékos tulajdonos „B” Kft. (az ügyvezetőjük is azonos (X)). „A” Kft. további tulajdonosai: 20 százalékban „C” Kft. és 20 százalékban egy belföldi magánszemély (Y). Egyéb kapcsolat nincs a felek között. „A”-nak évekkel ezelőtt a tulajdonosok kölcsönt nyújtottak, piaci kamatra. Eddig a felek minden év végén könyvelték a kamatokat („A” mint T87 - K4, „B” és „C” T3 - K97), de pénzügyileg még nem rendezték. A magánszemély tulajdonos kamatmentesen adta a kölcsönt. A jövőre vonatkozóan a felek azon gondolkodnak, hogy nem könyvelik a kamatokat, hanem az adóalapjukat módosítják. „B” és „C” növeli, „A” pedig csökkenti (ha egyéb feltételek is fennállnak – Tao törvény 18. § (1)). Tudomásunk szerint ezt A-B viszonylatban megtehetjük, mert kapcsolt feleknek minősülnek. De az A-C viszonylatban is? A Tao törvény szerint A-C nem kapcsolt vállalkozás. „C” nyújthatna tagi kölcsönt „A”-nak kamat nélkül mindenféle adókövetkezmény nélkül? Mivel járna, ha „B” és „C” elengedné „A”-val szemben felhalmozódott kamatból összegyűlt követelését? Köszönettel: István

Kérdés

Egy külföldi zrt. Magyarországon alapított (bejegyzett) kft.-t. A zrt. tagi kölcsönt nyújtott a kft. részére (a zrt. a tulajdonos tag). Ha a külföldi zrt. lemond, a magyar kft. részére adott tagi kölcsönről, kell-e illetéket fizetni? (Cég mond le cég részére.) A tagi kölcsönről lemondás után ez egyéb bevételnek fog minősülni? 2016. évben már nincs rendkívüli bevétel). Ez növeli az adózás előtti összeget?

Kérdés

Tisztelt Szakértő ! Cégünknek (belföldi kft.) magánszemélyekkel szemben állnak fenn jogerős bírósági ítéleten alapuló követelései. Olyan esetekben, amikor a magánszemély vagyontalan, a követelést nem akarjuk végrehajtón keresztül érvényesíteni, hanem inkább elengednénk a követelést. Kérdéseink: 1. Ha tértivevényes ajánlott levélben értesítjük a magánszemélyt a követelés elengedéséről még az elévülési időn belül, akkor elegendő-e az átvételt igazoló tértivevény, ami a postától visszaérkezik vagy a magánszemélynek is alá kell írnia a levelünket, hogy tudomásul vette a követelés elengedését? 2. Mi van akkor, ha jó címre küldjük a követelés elengedéséről a levelünket, de nem veszi át a címzett (a posta nem kereste jelzéssel küldi vissza)? Ez elégséges-e a követelés elengedés dokumentálására, hogy ne legyen adóalap-növelő tétel ? Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném véleményüket kérni az alábbi témában: kft. kölcsönt adott ügyvezető magánszemély részére. A kölcsön több éve szerepel a könyvekben, az ehhez kapcsolódó kamat minden évben előírásra került. Közben a magánszemély már nem ügyvezető a társaságnál és a társaság szeretné elengedni ezt a kölcsönt és a hozzá tartozó kamatot. Ebben az esetben milyen adók terhelik a kölcsön elengedését (mindkét fél részéről)? Válaszát előre is köszönöm. Szabó Fruzsina

Cikk

A NAV október 7-ei iránymutatása szerint mégsem kell harminc napon belül bejelenteni, ha céges partnereink elengedik a behajtási költségátalányból származó követelésüket – hívja fel a hazai cégek figyelmét MAZARS. A vezető könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat rámutat: a korábbi értelmezéssel szemben a követelés elengedéséből származó rendkívüli bevétel nem ajándékozás, és ezért nem is bejelentés köteles. A MAZARS szerint ezzel az állásfoglalással a hazai cégek tízezreit érintő, kezelhetetlen bejelentési hullámot előzött meg az adóhatóság.

Kérdés

Tisztelt Hölgyem / Uram! Gazdasági társaságok között szerződés keretében kölcsönkövetelés, illetve kötelezettség áll fenn. Ennek állománya 1 millió forint. Év végén a jogosult elengedi a kötelezett felé követelését. Az "ajándékozás" tényét be kell jelenteni a NAV felé, függetlenül attól, hogy illetékmentes az ügylet? Válaszukat előre is köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Levonás efo-bérből

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Munkaidő csökkentése

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Fejlesztési tartalék

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink