Tagi kölcsön Kérdés
Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy kft.-nél a tagi kölcsönt el szeretnék engedni, mert ezzel a tavalyi év veszteségét ellensúlyoznák, akkor milyen adó- és illetékfizetés jár vele?
Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy kft.-nél a tagi kölcsönt el szeretnék engedni, mert ezzel a tavalyi év veszteségét ellensúlyoznák, akkor milyen adó- és illetékfizetés jár vele?
Angliában élek, dolgozom, ott fizetek adót. Svájcifrank-alapú jelzáloghitel kapcsán (magyar ingatlan, magyar bank, magyarországi szerződés) a bankkal egyeztetések vannak folyamatban a hitel lezárása és a tőke bizonyos mértékű elengedése kapcsán. A bank azzal érvvel, hogy az általa elengedett tőke után neki még adófizetési kötelezettsége van. Mivel egyedi megállapodásról van szó, így a banknak valóban lenne ehofizetési kötelezettsége, nekem pedig szja-fizetési kötelezettségem, ha Magyarországon adóznék és lennék biztosított. Mi a helyzet ilyen esetre, amikor másik EU tagországban vagyok biztosított és ott is adózom (jelen esetben Egyesült Királyság)? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. nagyobb összegű kölcsönt ad magánszemélynek. A szerződésben kikötik, hogy egy éven belül a kölcsön visszafizetésre kerül. Közben kiderül, hogy a magánszemélynek nincs fedezete a kölcsön visszafizetésére, ezért nem tudja visszafizetni. Van-e mód e kölcsön elengedésére, ha igen, milyen adózási, illetve illetékfizetési kötelezettségek terhelik úgy a céget, mint a magánszemélyt? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel
Tisztelt Szakértő! Számviteli törvény hatálya alátartozó evás bt.-ben az eva időszak alatt keletkezett, de még ki nem fizetett osztalékról lemondanak a tulajdonosok, a negatív eredménytartalék fedezetére. Az egyéb bevételként elszámolt, osztalékról történő lemondás összegével beleszámít az eva alapjába? Köszönettel
A lakásvásárlási szándékot legtöbbször a pénzhiány töri le. Ha a munkáltató a dolgozó e szándékát támogatni kívánja, akkor a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén akár a teljes vételárat is meghitelezheti közteher nélkül, a kamatkedvezményre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. Ez a kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású lakáscélú munkáltatói kölcsön felvételét jelenti.
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság végelszámolásra készül. Szállítói tartozások között szerepel a tulajdonosoknak ki nem fizetett, de kiszámlázott bérleti díj a vállalkozás telephelye után. A jelenlegi pénzügyi helyzet nem teszi lehetővé ennek a tartozás kifizetését, ezért a tulajdonosok nem tartanak igényt az összegre, hogy a végelszámolás megtörténjen. Milyen kötelezettséggel, adó-, illetékfizetéssel járna az "elengedés" a magánszemély, illetve a társaság szemszögéből? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Kovács Eszter
Tisztelt Szerkesztő! Mikrogazdálkodói beszámolót készítő vállalkozásnak svájci frank alapú gépkocsi zárt végű lízingkötelezettsége van 2008.óta. Az árfolyamváltozás miatt a kötelezettség jelentősen megemelkedett a vállalkozás működése került veszélybe, ezért a lízingelő cég a visszalevő összegből egy részt elengedett azzal, hogy a másik részt egy összegben törleszti a vállalkozás. A lízingelt eszközöket 2016 decemberében a vállalkozás értékesítette, a lízingbe adó hozzájárulásával. A fentebb írt megállapodásra és teljesítésre 2017. februárban a mérlegkészítés időpontja előtt került sor. Kérdésem, hogy a 2016. december 31-ével készült mérlegbe a lízingkötelezettséget milyen értéken kell kimutatni: a teljes visszalevő tőkeösszegben, vagy már az elengedett összeggel csökkentve.
Tisztelt Szakértők! Segítségüket szeretném kérni a következő kérdésben. A szereplők belföldi kft.-k és magánszemélyek. „A” Kft.-ben 60 százalékos tulajdonos „B” Kft. (az ügyvezetőjük is azonos (X)). „A” Kft. további tulajdonosai: 20 százalékban „C” Kft. és 20 százalékban egy belföldi magánszemély (Y). Egyéb kapcsolat nincs a felek között. „A”-nak évekkel ezelőtt a tulajdonosok kölcsönt nyújtottak, piaci kamatra. Eddig a felek minden év végén könyvelték a kamatokat („A” mint T87 - K4, „B” és „C” T3 - K97), de pénzügyileg még nem rendezték. A magánszemély tulajdonos kamatmentesen adta a kölcsönt. A jövőre vonatkozóan a felek azon gondolkodnak, hogy nem könyvelik a kamatokat, hanem az adóalapjukat módosítják. „B” és „C” növeli, „A” pedig csökkenti (ha egyéb feltételek is fennállnak – Tao törvény 18. § (1)). Tudomásunk szerint ezt A-B viszonylatban megtehetjük, mert kapcsolt feleknek minősülnek. De az A-C viszonylatban is? A Tao törvény szerint A-C nem kapcsolt vállalkozás. „C” nyújthatna tagi kölcsönt „A”-nak kamat nélkül mindenféle adókövetkezmény nélkül? Mivel járna, ha „B” és „C” elengedné „A”-val szemben felhalmozódott kamatból összegyűlt követelését? Köszönettel: István
Egy külföldi zrt. Magyarországon alapított (bejegyzett) kft.-t. A zrt. tagi kölcsönt nyújtott a kft. részére (a zrt. a tulajdonos tag). Ha a külföldi zrt. lemond, a magyar kft. részére adott tagi kölcsönről, kell-e illetéket fizetni? (Cég mond le cég részére.) A tagi kölcsönről lemondás után ez egyéb bevételnek fog minősülni? 2016. évben már nincs rendkívüli bevétel). Ez növeli az adózás előtti összeget?
Tisztelt Szakértő ! Cégünknek (belföldi kft.) magánszemélyekkel szemben állnak fenn jogerős bírósági ítéleten alapuló követelései. Olyan esetekben, amikor a magánszemély vagyontalan, a követelést nem akarjuk végrehajtón keresztül érvényesíteni, hanem inkább elengednénk a követelést. Kérdéseink: 1. Ha tértivevényes ajánlott levélben értesítjük a magánszemélyt a követelés elengedéséről még az elévülési időn belül, akkor elegendő-e az átvételt igazoló tértivevény, ami a postától visszaérkezik vagy a magánszemélynek is alá kell írnia a levelünket, hogy tudomásul vette a követelés elengedését? 2. Mi van akkor, ha jó címre küldjük a követelés elengedéséről a levelünket, de nem veszi át a címzett (a posta nem kereste jelzéssel küldi vissza)? Ez elégséges-e a követelés elengedés dokumentálására, hogy ne legyen adóalap-növelő tétel ? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Szeretném véleményüket kérni az alábbi témában: kft. kölcsönt adott ügyvezető magánszemély részére. A kölcsön több éve szerepel a könyvekben, az ehhez kapcsolódó kamat minden évben előírásra került. Közben a magánszemély már nem ügyvezető a társaságnál és a társaság szeretné elengedni ezt a kölcsönt és a hozzá tartozó kamatot. Ebben az esetben milyen adók terhelik a kölcsön elengedését (mindkét fél részéről)? Válaszát előre is köszönöm. Szabó Fruzsina
A NAV október 7-ei iránymutatása szerint mégsem kell harminc napon belül bejelenteni, ha céges partnereink elengedik a behajtási költségátalányból származó követelésüket – hívja fel a hazai cégek figyelmét MAZARS. A vezető könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat rámutat: a korábbi értelmezéssel szemben a követelés elengedéséből származó rendkívüli bevétel nem ajándékozás, és ezért nem is bejelentés köteles. A MAZARS szerint ezzel az állásfoglalással a hazai cégek tízezreit érintő, kezelhetetlen bejelentési hullámot előzött meg az adóhatóság.
Kell-e illetéket fizetnie a kötelezettnek, ha a jogosult elengedi a behajtási költségátalányt? A NAV és az NGM közös értelmezésben válaszol.
Ajándék vagy nem ajándék, ha a jogosult elengedi követelését, azaz kell-e utána illetéket fizetni? Az attól függ. Összefoglaltuk, hogy mire, milyen előírás vonatkozik.
Tisztelt Hölgyem / Uram! Gazdasági társaságok között szerződés keretében kölcsönkövetelés, illetve kötelezettség áll fenn. Ennek állománya 1 millió forint. Év végén a jogosult elengedi a kötelezett felé követelését. Az "ajándékozás" tényét be kell jelenteni a NAV felé, függetlenül attól, hogy illetékmentes az ügylet? Válaszukat előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől