Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy ha a munkáltató kizárólag év végén, egy összegben 72 ezer forint étkezési utalványt ad a munkavállalónak, akkor ennek elszámolása során lehet-e alkalmazni a 14 százalékos ehót?
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély külföldön, Ausztriában rendelkezik munkaviszonnyal, külföldön biztosított. Magyar illetőségű. Magyarországon ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme meghaladja az 1 millió forintot. Keletkezik ehofizetési kötelezettsége? Ha niem, akkor bevallása hogyan történik: A1-es igazolás birtokában az szja-bevallásában az ehót egyszerűen nem tünteti fel? „A Tbj. 13. §-ában említett közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja.” Válaszát előre is köszönjük.
Tisztelt Adózóna! Török állampolgár ügyfelem 5 évre szóló tartózkodási engedélyt kapott Magyarországon. Van személyi igazolványa és bejelentett lakcíme is. Kell-e a tagi jogviszonya alapján számára kifizetett osztalék után 14 százalék ehót fizetni? Az ehotörvény visszautal a Tbj. "belföldi" fogalmára, ami szerint a letelepedett személy belföldinek tekintendő. Ügyfelem viszont TARTÓZKODÁSI ENGEDÉLY nevet viselő kártyát kapott. Ez letelepedett státuszt jelent? Válaszukat előre is köszönöm: Komáromy Erika
Cégünk bejelentésköteles, ajándéksorsolással egybekötött nyereményjátékot szervezett, amelyben a cég által gyártott termékek csomagolásán található vonalkódból 10 darabot kellett beküldeni. Az ajándéksorsolás szervezője végezte a sorsolás bejelentését, a sorsolás közjegyző jelenlétében bonyolított véletlenszerű, kézi sorsolással történt. Kérdésem, hogy a kisorsolt ajándékok forgalmi értéke után a 16 % szja-n kívül felmerül-e még az ehofizetési kötelezettség? Válaszukat előre is köszönöm.
Egy cég magánszemélytől (aki nem tagja a cégnek) kapott kölcsönt, a kölcsönszerződésben kamat volt kikötve, azonban a visszafizetéskor a magánszemély elengedte a cég részére a kamatot. Így a kölcsön teljes összege visszafizetésre került kamat nélkül. Kérdésem az, hogy ebben az esetben milyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettség terheli a céget és a magánszemélyt?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy ha a bérleti díj 10 százalék költséghányaddal csökkentett összege meghaladja az 1 millió forintot éves szinten, akkor minden forint után meg kell fizetni a 14 százalék ehót, vagy csak az 1 millió forint feletti összegre? Tételes költségelszámolásnál is ugyanez a helyzet? A bérleti díj 50 százalékáig számolható el költség tételesen? Ha valakinek csak ingatlan-bérbeadásból van jövedelme, akkor ebből igénybe vehet családi adókedvezményt a gyermekek után? Ha igen, akkor az 53-as bevallásban? Ha, mint magánszemély adja bérbe az ingatlant egy egyéni vállalkozónak, akkor jól tudom, hogy az egyéni vállalkozó vonja le és fizeti meg – kifizetői minőségében – az szja-t és az ehót? Itt kérhető a családi adókedvezmény? Válaszát köszönöm!
Kérdezném, hogy EU-tagállambeli, illetve EU-n kívúli magánszemélynek fizetett osztalék után az szja-n kívül kell-e ehót fizetni? Előre is köszönöm a választ.
Szépségszalon bizonyos ideig, akció keretében, egyes munkáltatók dolgozóinak ingyenesen szeretne szolgáltatni, ezt hogyan lehet lebonyolítani? Egyáltalán lehetséges-e? Hogyan kell dokumentálni, bizonylatolni, adózni utána? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, okleveles adószakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértó! Társasház számláz felénk bérbeadást, kinek kell a 16 százalék adót és a 14 százalék ehót rendezni, ha mi kifizetők vagyunk? Köszönettel: Fenyvesi Olga
Tisztelt Szakértő! Egy cég osztalékelőleget fizet. A kifizetéskor levonja az szja-t. A beszámoló elfogadásakor az osztalékelőleg "osztalékká válik". Mikor kell az osztalék után az ehót megfizetni és a cégnek vagy a magánszemélynek? Amennyiben a cégnek, akkor a magánszemélynek vissza kell adni az eho összegét, hogy a cég be tudja fizetni az adóhatóságnak? Hogyan kell az ehót a '08-as bevallásban szerepeltetni?
Tisztelt Kneitner Lea! A korábban "Átalányadózó egyéni vállalkozó ehofizetése" témában feltett kérdésemre adott válaszában osztalékalapról és 14 százalékos ehóról ír. Úgy vélem, hogy félreértés történt, a kérdésem átalányadózó egyéni vállalkozóra vonatkozott, ahol nincs osztalékalap, és gondolom, hogy az eho sem 14 % lenne, ha kell fizetnie. A Tbj. 29. § (3) A biztosított egyéni vállalkozó a 19.§ (2)-(3) bekezdések szerinti járulékokat .... átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. Az ehotörvény 3. § (5) bekezdés szerint mentes a százalékos mértékű eho alól az olyan jövedelem, mely a Tbj. szerint járulék alapját képezi. Alapesetben tehát jövedelme után járulékot igen, ehót nem fizet az átalányadózó egyéni vállalkozó. A kérdésemben szereplő egyéni vállalkozó pillanatnyilag gyeden van, tehát a 29. § (4) bekezdés a) pontja alapján nem kell megfizetnie a járulékait. (Az egyéni vállalkozás működik, egy megbízott alkalmazott "vette át" a vállalkozó feladatait.) A szituáció tehát az, hogy jövedelme van, tehát járulékalapja is, de a járulékot nem kell megfizetnie. Alkalmazható-e ebben az esetben a fentebb idézett százalékos ehofizetési kötelezettség alóli mentesülés? Válaszát előre is köszönöm: Sutka Bálintné
Tisztelt Szakértő! Társaságunknak van mobilinternet-előfizetése, mely tartalmaz internethasználatot és telefon-előfizetést is. Nem vezetünk nyilvántartást a magán- és nem magáncélú használatról, ezért ezen telefonszámlák bruttó összegének az 1,19-szerese után meg kell fizetni a 16 százalék szja-t és a 27 százalék ehót. Azonban társaságunk bérel egy épületet, melyhez kapcsolódóan a vezetékes telefonköltséget és internet-szolgálatási díjat továbbszámlázzák részünkre. Az lenne a kérdésem, hogy a vezetékes internetszolgáltatásnál ez esetben is meg kell fizetnünk a 16 százalék szja-t és a 27 százalék ehót? Nem egyértelmű számunkra az szja-törvény szerinti meghatározás ebben az esetben. Mert elvileg kizárható a magáncélú használat nem mobil eszköz esetén társaságunknál. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Építőipari cég magánszemély vevőjének a foglaló kétszeres összegét fizeti vissza. Kell-e az eredeti foglaló összegén túli részből szja-előleget levonni, illetve milyen egyéb adóterhe lehet? Köszönöm a válaszukat.
Köszönöm a 06. 26-án adott válaszát. A kérdésemet szeretném kiegészíteni azzal, hogy a vásárló magánszemély. Ez az utólag adott engedmény elengedett követelésnek minősül? Ebben az esetben keletkezik szja- és ehofizetési kötelezettség? Köszönettel: Kiss Mónika
A tanév befejezését követőn diákok sokaságára vár még a kötelező szakmai gyakorlat idejének a letöltése. Cikkünkben összefoglaljuk a tanulószerződés, együttműködési megállapodás, hallgatói szerződés alapján adott juttatások adójogi következményeit.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték