432 találat a(z) egyszerűsített foglalkoztatás cimkére
Egyszerűsített foglalkoztatás – mentesített keretösszeg
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Először is köszönöm eddigi válaszait az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozóan. Szintén ezen jogviszonnyal kapcsolatosan lenne további két értelmezési kérdésem: 1. Mentesített keretösszeggel kapcsolatos kérdés. A jogszabály szerint a mentesített keretösszeg szakképzettséget igénylő munkakörben 7410 forint/nap ebben az évben. Mi ezt úgy értelmezzük, hogy 7410 forint/nap munkabér alatt nem kell szja-t fizetni a dolgozónak, függetlenül attól, hogy mennyi órát (maximum 8 órát) dolgozik. Azaz például három órás munkára is kifizethető adómentesen a 7410 forint. Vagy kevesebb ledolgozott óránál arányosítani kell, azaz – maradva a háromórás példánál – háromórás egyszerűsített munkaviszony esetén (7410/8x3) 2778 forint lesz az adómentes határ, vagyis a mentesített keretösszeg? Álláspontunkat az efotörvény 9. paragrafusának 2. bekezdésére alapozzuk, amiben "napibért" említ a jogszabály. 2. Egyesületünk egyszerűsített foglakoztatás keretében alkalmaz egy-egy napra, alkalmanként buszvezetőt (saját tulajdonú busz). A járművezetőt természetesen bejelentjük, a járulékot megfizetjük, viszont kérdésem az, hogy lemondhat-e a béréről (ő ugyanis kvázi "szívességi" alapon is vállalna egyesületünk részére fuvarokat). Előre is köszönöm a válaszokat.
Nyugdíjas szövetkezet bejelentési kötelezettség a NAV felé
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjas tagja ellenérték fejében könyveli a szövetkezetet, be kell-e jelenteni a 17t1045NY jelű nyomtatványon? Nem vállalkozási jogviszonyban, például egyszerűsített foglalkoztatás vagy megbízás keretében? Ugyanúgy azokat a tagokat jelenteni kell, akik ugyan választott tisztségviselők lettek alakuláskor a közgyűlés által megszavazott díj ellenében? Fizetésüket (tiszteletdíjukat) az első hónapokban nem biztos, hogy megkapják. A NAV-tájékoztatóból úgy értelmeztem, hogy csak külső munkavégzés esetén kell a 17t1045NY vagy TEL adatlapon bejelenteni. Külső munkavégzésen azokat a tagokat értem, akiket ki tudunk közvetíteni cégekhez. Válaszukat várva, tisztelettel: M. Margit
Egyszerűsített foglalkoztatás – bérkifizetés módja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszerűsített foglalkoztatás keretében szeretnénk alkalmazni munkavállalókat, akik a hónap több napján dolgoznának. Mivel ismertek a munkanapok – kb. 10 nap/hó, így előre be is jelentjük őket. Ezek a napok általában nem egymás után következnek, hanem az adott hónap során egyenletesen elosztva. Szeretném kérdezni, hogy helyes-e az a gyakorlat, ha a bért viszont egyösszegben, hó végén utaljuk át nekik, vagy pedig minden egyes ledolgozott nap után számfejteni kell és ki kell fizetni? Ez utóbbi megoldás ugyanis elég nagy adminisztrációs teherrel járna. Előre is köszönöm a választ
Egyszerűsített foglalkoztatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1. Lehetséges-e, és ha igen, akkor milyen feltételek mellett (túlóra, műszakpótlék, stb.) lehet egyszerűsített foglalkoztatás keretében napi 8 óránál tovább foglalkoztatni valakit? 2. Hogyan kell kiszámítani, milyen feltételek mellett és adminisztrációval kell az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatottnak kiadni a szabadságát? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Letiltás egyszerűsített foglalkoztatás esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Korábban munkaviszonyban álló munkavállaló bérére letiltás érkezett. Mivel a jogviszony megszűnt, ezért erről nyilatkozott a cég a végrehajtó iroda felé. Több hónap elteltével egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmi munkával bízza meg a cég ugyanezt a személyt. Ebben az esetben kell-e foganatosítani a letiltást az alkalmi munka díjazása után? Ha igen, akkor milyen mértékben? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: SG
Katás egyéni vállalkozó és csed
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adva van egy katás egyéni vállalkozó, aki alkalmi bejelentett dolgozót foglalkoztat egyéni vállalkozásában jelenleg, mellette van 36 órát meghaladó munkaviszonya is, így nem főállású katás egyéni vállalkozó. Jelenleg 8 hónapos terhes az egyéni vállalkozó. Két kérdést szeretnék feltenni: az ő esetében hogyan kell kiszámolni az egyszerűsített bejelentésben foglalkoztatható létszámot vagy a napok számát? A másik kérdésem az, hogy a csed igénylésekor és annak folyósítása idejére a munkaviszony szünetelni fog, de mi a helyzet a katás egyéni vállalkozással és az egyszerűsített bejelentett dolgozóval kapcsolatosan? Ha jól tudom, akkor a csedet igénybe vevő anyuka kereső tevékenységet nem folytathat, így szerintem erre az időre talán szüneteltetni kellene az egyéni vállalkozói tevékenységét, melyet a csedet követően újra működtethet. Vagy egyszerűsített foglalkoztatottal – tehát az ő személyes munkavégzése nélkül – mehet tovább a katás egyéni vállalkozása, szüneteltetés nélkül? Ha a csed idejére szüneteltetni kell az egyéni vállalkozását, akkor ebben az esetben ismét kérdésként merül fel az, hogy kell ebben az esetben kiszámolni az egyszerűsített foglalkoztatott létszámot (gondolok itt a megelőző egy évre, elsősorban a csed idejére gondolva), vagy ennek napjait? Válaszát köszönöm!
Zenekar - katás adózás
Kérdés
A zenekar egyik tagja egyéni vállalkozást indított katás adózási móddal. Főtevékenység: előadó-művészeti tevékenység (zenei). A zenekar 5 főből áll. Ha fellépnek, akkor az a személy számláz a megrendelő felé, aki egyéni vállalkozó, a fellépés napjára bejelenti a zenekar többi tagját egyszerűsített foglalkoztatás keretében. Kérdés: a fentiek alapján ez helyes eljárás-e? Tudnak-e tanácsolni más eljárást (adózást), hogy egy esetleges ellenőrzés során a fellépőknek ne legyen gondjuk egy esetleges ellenőrzés során? Mit tanácsolnának a zenekarnak, hogy járjanak el?
Egyszerűsített foglalkoztatás
Kérdés
Tisztelt Partnerünk! Az alábbi helyzetet kellene tisztáznunk egy pályázat kapcsán. Adott egy főfoglalkozású őstermelő, aki egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik. Járulékait az előző év bevételei alapján határoztuk meg. 2016. évben rendelkezett 64 nap egyszerűsített foglalkoztatás keretében szerzett jövedelemmel, amely turisztikai idénymunkából adódott. Itt a jövedelmet a napi szakmás maximum felett állapította meg a munkáltató és 2016. évben keletkezett neki így jövedelme, amelyet a 1653 bevallásban bevallottunk az 1. soron és a keletkezett adót meg is fizette. Igen ám, de pályázatot adtunk be, ahol feltétel volt, hogy főfoglalkozású őstermelő legyen és nem rendelkezhet munkaviszonnyal mellette. Így, hogy a bevallásában feltüntettünk néhány ezer forint munkaviszonyból származó jövedelmet, elvesztette a jogosultságot a pályázat szerint, mert ezt munkaviszonynak minősíti, illetve most fellebbezéssel kívánunk élni, tisztázó magyarázattal, hogy ez nem munkaviszony. Van-e jogosultságunk hivatkozni, hogy ez a jogviszony nem munkaviszony? Mivel biztosítás sem származik belőle, biztosítotti idő sem, kérem segítsenek megfelelő fellebbezési indokot találni, hogy a munkaviszony "fennállását" cáfolni tudjuk. Köszönettel várom Válaszukat Birwin
Táppénzügy: ezt is tudni kell az egyszerűsített foglalkoztatásról
Cikk
Alkalmi munkavállalónk munka közben balesetet szenvedett, eltörött a lába. Ez üzemi balesetnek minősül-e? Mire, meddig jogosult a dolgozó? Ha ezt a dolgozót a következő héttől alkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatják, mikor, mire, meddig jogosult? – kérdezte olvasónk. Széles Imre társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Öt tévedés az egyszerűsített foglalkoztatásról
Cikk
Az egyszerűsített foglalkoztatás fő szezonja éppen most van. Az alábbiakban öt olyan, egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos tévedést mutatunk be, melyek számos esetben munkaügyi bírsághoz vagy munkaügyi perhez vezetnek.
Alkalmi munka
Kérdés
Mint mezőgazdasági őstermelő, a saját gazdaságomban megtermelt dinnye értékesítéséhez alkalomszerűen, heti egy-kétszer alkalmi munkaerőt veszek igénybe. A 17T1042E jelű nyomtatványom bejelentem, mint alkalmi munkást, megfizetem utána a napi 1000 forint közterhet, a hónap végén pedig 1708-as jelentést küldök róla. Nébih-ellenőrzés azt a megállapítást tette, hogy ez nem szabályos. Kérdésem: miért nem járok el helyesen?
Egyszerűsített foglalkoztatás gyed mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy munkaerőkölcsönző cég, ahol a saját állományában lévő (rendes munkaviszony, nem kölcsönzés) titkárnő pozícióban lévő munkavállalónak, aki jelenleg gyeden van (fizetés néküli szabadságon) adódik egy 2 napos adminisztratív munkalehetőség (beugró) az egyik kölcsönvevő partnerüknél. Lehet erre a két napra efos szerződést kötni? Előre is köszönöm megtisztelő válaszukat.
Kata – egyszerűsített foglalkoztatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő. Egyszerűsített foglalkoztatás keretében az 1000 Ft-os vagy 500 Ft-os közteher erejéig maximálisan kifizethető napi munkabér összege 2017-ben: 11 740 Ft/nap/fő. Ha kata hatálya alá tartozó foglalkoztató ennél magasabb összeget fizet egyszerűsített munkaviszonyban, ez keletkeztet-e egyéb adófizetési kötelezettséget a számára? Köszönöm szépen a segítséget előre is.
Egyéni vállalkozó – képesítéshez kötött tevékenység végzése
Kérdés
Üdvözlöm! A következőket olvastam Önöktől az "Így vállalkozhat képesítéshez kötött tevékenységre képesítés nélkül címmel 2017.07.15-én: "Az egyéni vállalkozó azonban eleget tehet ennek a feltételnek, ha a tevékenységében akár munkavállalóként, akár más jogviszonyban határozatlan időre közreműködik olyan személy, aki a fenti végzettséggel rendelkezik. Ennek a feltételnek folyamatosan meg kell felelni." Ez azt jelenti " ...akár más jogviszonyban...", hogy ha a vállalkozó egy évben 10 napon keresztül végez olyan tevékenységet, amelyhez nem rendelkezik képesítéssel, vehet fel egyszerűsített foglalkoztatott (efo) szakképzett dolgozót, ezzel teljesíti a törvényi előírásokat? Nekem ez a válasz most nagyon fontos, ilyen ellenőrzésen van az ügyfelem anyaga. Oktatást végzett efós munkavállalóval, mivel ügyfelemnek nem volt ilyen képesítése. Köszönöm az értelmezést. Üdvözlettel: V. Mária
Efós kérdések
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Oktatással foglalkozó cégünknél oktatóink egy részét egyszerűsített foglalkoztatás (efo) keretében alkalmazzuk, havonta 8 alkalommal. Az eddigi gyakorlat az volt a könyvelőnkkel, hogy megírtam neki előre az időpontokat, ő pedig bejelentette az embereinket, minden napra külön szerződéssel és igazolással. A kifizetés készpénzben történt. Könyvelőt váltottunk, aki azt javasolta, hogy elegendő az előre jelentett napokra havonta egy munkaszerződés és egy igazolás, ezzel nagyban csökkentve a papírmunka mértékét, valamint, hogy a kifizetés történhet átutalással is. Szabályos mindkét eljárás? Ha havonta egy szerződés van, akkor ez nem fog az egész hónapra vonatkozni, csak arra a 8 napra? Várom válaszát! Üdvözlettel: Szendrei Veronika
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
