Egy használtcikk-kereskedelemmel foglalkozó egyéni vállalkozó szeretne alanyi mentességet választani. A 6 millió forintos összeghatárba csak az áfa alapját képező különbözet vagy a teljes értékesítési árbevétel számít-e bele?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó nyílt végű lízing keretében személygépkocsit vásárol. Ebben az esetben a bérleti díj áfáját levonásba helyezi a vállalkozó (áfafizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint állapítja meg.). Költségként a vállalkozói bevétel 1 százalékát meg nem haladóan veszi figyelembe a bérleti díjat. A személygépkocsira az útnyilvántartás vezetése helyett havi 500 kilométeres utat számol el átalányban, illetve még költségként számolja el a megfizetett gépjárműadót, biztosítási díjakat. Ez esetben a vállalkozót terheli a cégautóadó-fizetési kötelezettség. Kérdésem, hogy a fenitek alapján helyesen jár-e el a vállalkozó a költségelszámolás könyvelésénél? Amennyiben a vállalkozó nem számol el költségeket (bérleti díj, biztosítási díjak, gépjárműadó), csak a havi 500 kilométeres utat számolja el, akkor mentesül a cégautóadó megfizetése alól? Ez esetben jogosan helyezi levonásba a nyílt végű lízing keretében megfizetett áfát? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem annyi lenne, hogy egyéni vállalkozó esetében a behajtási költségátalány elszámolása hogyan történik mind a jogosult, mind a kötelezetti oldalon? Köszönettel: Fazekasné
Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentes egyéni vállalkozó kapott egy megrendelést 7 millió forint értékben. Jelenleg az árbevétele április végéig 2 millió forint. A teljesítéskor állíthatja ki a számlát egy összegben. Akkor válik áfakötelessé értékhatár túllépése miatt. Adatmódosító lapon bejelentem az áfakörbe. Visszaigényelhetem az anyagbeszerzések és alvállalkozói számlák áfatartalmát? Hogyan dokumentáljam, hogy az elszámolás hibátlan legyen? Válaszát előre is köszönöm!
A NAV telefonos tájékoztatása szerint, ha az egyéni vállalkozó megszünteti a tevékenységét csak a kis értékű tárgyi eszközöket kell bevételként kezelni, a bevétel megnövelni velük, ha az a megszűnés évében leltárban szerepel. A nem kis értékűeket nem kell bevételnövelőként figyelembe venni, még akkor sem, ha annak értéke részben, vagy egészben értékcsökkenés-elszámolásra került. Kérem válaszukat, hogyan járjunk el! Például: 2002-ben beszerzett személygépkocsi a háziorvos kizárólag betegellátáshoz használta, leírása 5 év alatt megtörtént. A gépkocsi még mindig leltárban van, nullára leírva. EKG. gép 2012.12. hóban vásárolva, a leírás 3 év alatt. 1 év még nincs leírva, van nettó értéke. Ha 2015. évben megszűnik, mi a teendő a két említett eszközzel?
Tisztelt Szakértők! Az előző kérdésemben szereplő egyéni vállalkozó, ha nem 2015-ben, hanem 2016-ban adja el az üzlethelyiségét, és év végével bejelentkezik a NAV-nál alanyi mentesnek a 2016. évre, akkor már tételes költségelszámolást alkalmazhat, tehát a jövedelme után kell neki az adót megfizetni? Köszönettel: Kerékjártóné
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társasági beltagja a férj, kültag a feleség. Mindketten öregségi nyugdíjasok.A társaság műsorszervezéssel foglalkozik. A feleség szeretne besegíteni a tevékenységbe, átvállalna egy részfeladatot. Erre szeretné kiváltani az egyéni vállalkozást mint katás. Van-e erre lehetőség? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértők! Ismerősöm egyéni vállalkozóként 19 évvel ezelőtt áfásan vásárolt egy üzlethelyiséget. Akkor felújította, áfáját visszaigényelte. Most nyugdíjas átalányadós egyéni vállalkozóként dolgozik és eladná az üzlethelyiségét. Ha tehát eladja az üzlethelyiséget egyéni vállalkozóként kell eladnia. Itt is levonható a szerzéskori érték és egyéb számlával igazolható költségek, továbbá a felújítás költsége az eladási árból? A maradék összeg 25 százaléka lenne a jövedelem, nyugdíjas egyéni vállalkozóként. Ezután kellene neki 16% szja-t és 10% nyjárulékot fizetni, ha jól olvastam a szabályokat (például a NAV 09-es füzet 7.2.pont gazdaságii tev.fogalma és a NAV 2. sz.füzetének 1.4 pontja az ingatlanátruházásról önálló tevékenység keretében). Jól gondolom-e ezeket, továbbá az eladáskor kell-e áfát felszámítani? Kérem mielőbbi válaszukat! Köszönettel: Kerékjártóné
Tisztelt Szakértő! Azzal kapcsolatban kérem válaszukat, hogy egy személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a székhelyéhez tartozó közüzemi díjak (víz, gáz, villany stb.) díj hány százalékát számolhatja el maximum az egyéni vállalkozásában, ha a székhely ingatlan a magánszemély tulajdonában van (nincs a vállalkozásban). A vállalkozó ebben az ingatlanban lakik, és vállalkozói tevékenységet is végez ott, ékszereket javít. A székhely címen lévő ingatlan társasházban található. Ezzel kapcsolatban kérdezném, hogy a közös költség hány százaléka számolható el, ha egyáltalán elszámolható költségnek minősül? Az szja törvényben csak az Internetre vonatkozóan látok konkrét 50 százalékos elszámolhatósági hányadot. Előre is köszönöm a válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy ha kft. tag, ügyvezető, aki személyesen nem közreműködik a cég munkájában, egyéni vállalkozást alapít, amelyet főfoglalkozásként működtet, tehát ott fizeti meg a kötelező járulékokat maga után, milyen jogviszonyba kell átjelenteni a kft.-ben? Eddig munkaviszonyban személyesen is közreműködött. Megbízási jogviszonyba kell átjelenteni? Vagy társas vállalkozó egyéni vállalkozás mellett? Másik esetben amikor valaki csak ügyvezető egy kft.-ben, de egy másik cégben fizeti meg maga után a járulékokat és a másik cégben is dolgozik, akkor ahol csak ügyvezető, a jogviszonya társas vállalkozó heti 36 órás munkaviszony mellett? Köszönöm a választ! Neumanné Szilvia
Tisztelt Szakértő! Orvos egyéni vállalkozó tagdíjat fizet több orvosi egyesületbe is. Az lenne a kérdésem, hogy ezek a tagdíjak elszámolhatók-e költségként, mert nem tudom, hogy az szja törvény 11. sz. melléklet IV. rész 5. pontját hogyan kell értelmezni? E szerint, nem elszámolhatók a tagdíjak, ha törvény másként nem rendelkezik. Ez általánosságban minden tagdíjra igaz? Mi lehet ennek a magyarázata? Köszönöm a válaszát.
Egyéni vállalkozó, aki előzőleg bejelentette az MNB-árfolyam használatát, az euróban vezetett bankszámláján a bankköltséget, kamatot a terhelés napján lévő MNB-árfolyamon számítja át és könyveli, vagy választhatja, hogy a megelőző hónap 15. napján érvényes árfolyammal könyveli a tárgyhónapban felmerült összes ilyen kiadását? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, adó- és könyvviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem kiegészítő tevékenységű, alanyi mentes egyéni vállalkozó. Fő tevékenysége: férfi, női, gyermekfodrászat. Van egy szépségszalonja, aminek 50-50 százalékban tulajdonosa a férjével. Almérők nincsenek felszerelve. A kérdésem, hogy el lehet-e számolni azon közüzemi költségeket egészben vagy részben, amelyek a férje nevére szólnak, és nem a vállalkozóéra? Válaszukat előre is köszönöm.
A.) Főállású egyéni vállalkozónak nincs vállalkozói kivétje, havonta megfizeti a kötelező adókat és járulékokat a garantált bérminimum után: 112,5 százalékos alapra a 27 százalék szociális hozzájárulást, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, 150 százalékos alapra az egészségbiztosítási (4+3 százalékos) és a munkaerőpiaci járulékot (1,5 százalékos). Az szja-törvény 11. melléklet IV. (Költségként figyelembe nem vehető kiadások), 9. pont: "(Tbj.) rendelkezései szerint nem megállapodás alapján fizetett saját nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék". Jól értelmezem, hogy a 10 százaléknyi nyugdíjjárulékot, valamint a 4+3 százalék egészségbiztosítási járulékot nem számolhatja el költségként? Csak a megfizetett 1,5 százalék munkaerőpiaci járulékot és a 27 százalék szociális hozzájárulási adót tudja költségként elszámolni? B.) Ha viszont a garantált bérminimummal megegyező (bruttó) vállalkozói kivétje van havonta, akkor – mivel a vállalkozói kivét elismert költség – gyakorlatilag az összes adó/járulék megjelenik nála költségként?
Tisztelt Szakértő! Szíves segítségét kérném az alábbi kérdésben. Egyéni vállalkozó 2014. december hónapban bankból elutalt 25 ezer forint tagdíjat, amit 2014. évben költségként elszámoltunk, elkészítettük a 2014. évi szja-bevallását. A tagdíjról a számla megérkezett 2015. évben, a számlán a kelte, teljesítés ideje, fizetési határidő 2015. év február hó. Mi a teendő ebben az esetben 2014., illetve 2015. évben? Köszönöm a segítséget.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték