Egyéni vállalkozó fejlesztési beruházásra kapott támogatást, a teljes beruházási összeg 70 százalékát. A beruházás 2014-ben indult és 2015-ben fejeződik be. Hogyan számolhatom el a beruházásra kifizetett összeget 2014-ben és majd 2015-ben kapott támogatást? A beruházás megvalósítása egy kiemelten hátrányos helyzetű kistérségben történt.
Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék, ha az átalányadózó egyéni vállalkozó áfakörös, akkor külön nyilvántartás alapján a fizetendő áfából levonható a beszerzés áfája? köszönettel
Tisztelt Adózóna! Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy mi minősül az egyéni vállalkozó elismert jövedelmének? Konkrétan: amennyiben eredménye van az adóévben és lehetősége van kisvállalkozói kedvezmény igénybevételére, akkor mi történik az így bent maradt összeggel? Mert az egyértelmű, hogy ha igénybe veszi a kisvállalkozói kedvezményt, akkor megspórolja a szja-t, meg az ehót. De az adott összeg, amit így nem fizet be adóba, illetve annak az alapja még ugyanúgy ott van a vállalkozásában és pluszként jelentkezik. A kérdésem, hogy ezzel az összeggel mi a helyzet ilyenkor? Gondolom, ha jövedelemigazolást kér az egyéni vállalkozó, akkor a NAV csak a megadózott részről ad ki igazolást. De mi történik a vállalkozásban megmaradt eredménnyel? Tisztelettel: Bartek Anett
T.Cím! Egyéni vállalkozó 2013. évben beszerzett ingatlant (üzlet). A 2013. évi adóbevallásában az ingatlan nettó értékét (még el nem számolt écs) osztalékalap-csökkentő tételként figyelembe vettük. A 2014. évben fizette ki a NAV határozat alapján az illetéket, ami ugye a bekerülési ár része. Jól gondolom, hogy erre (illetékre) nem tudja érvényesíteni a fenti osztalékalap-csökkentő tételt 2014-ben? Ugyanezen ingatlan vonatkozásában ha felújítási munkákat végzett 2014-ben és az a bekerülési ár részét képezi, akkor az osztalékalap-csökkentésnél a felújítási részre eső még el nem számolt értékcsökkenés érvényesíthető? Köszönöm
Van egy egyéni vállalkozó, aki egy kft.-t alapított két másik magánszeméllyel. Az egyéni vállalkozónak és az egyik magánszemélynek a 40- 40% az üzletrésze. A harmadik magánszemélynek 20%-os üzletrésze van. A szavazatarány: az egyéni vállalkozónak és az egyik magánszemélynek 20 arány-20 arány, a harmadik magánszemélynek 10 arány. Az ügyvezetőséget a harmadik magánszemély látja el munkaviszonyban. Ez kapcsolt vállalkozásnak minősül és be kell jelenteni? Ha be kell jelenteni milyen adatlapon kell? Az egyéni vállalkozás és a kft. között nincs szerződéses kapcsolat, csak azonos a tevékenységi kör. Az egyéni vállalkozást masszás tevékenységre váltották ki, a kft. fő tevékenysége a masszás.
A következő kérdésekre szeretnék sürgős választ kapni. A vállalkozói jövedelem szerinti adózást választó egyéni vállalkozó alkalmazottai részére a 2014. december havi bért 2015. január 5-én utalja át. Ebben az esetben az alkalmazott magánszemély részére kiadott M30-as igazoláson nyílván szerepel a decemberi bér is, de az egyéni vállalkozó mikor számolhatja el költségként a dolgozó decemberi bérét? 2014. decemberre, vagy 2015. januárra a kifizetés napjára? Ugyanez a vállalkozó a saját vállalkozói kivétjének nettó összegét szintén januárban utalja át a lakossági folyószámlájára. Ez a kivét mikor költség 2014 decemberében, vagy 2015 januárjában? Ehhez a kérdésekhez kapcsolódóan: a vállalkozói osztalékalap utáni 14% eho maximálva van 450 ezer forintban. Ehhez hozzáadódik a vállalkozó által megfizetett 4+3 % egészségbiztosítási alapba befizetett összeg. 2014 évre a 2014 decemberi vállalkozói kivét után 2015. január 12-éig megfizetett egészségbiztosítás hozzáadódik-e a 450 ezer forinthoz? Válaszukat köszönettel várjuk
Van egy egyéni vállalkozó, aki most februártól lett katás. Kevés neki ez a lehetőség (összegben), mert kb. 11 milliós bevételre számít. Ezért csinálna egy bt.-t is, ami szintén katás lenne, ahol ő lenne a kültag, a nyugdíjas apuka a beltag. Viszont a srác lenne az ügyvezető stb., minden joggal ő lenne felruházva, mivel igazából neki kell a cég bevételei miatt. Kérdésem, hogy kültagként csak a 25 ezer forintot fizetné? Mivel egyéni vállalkozóként fizeti az 50 ezer forintot. Mit kell fizetni a beltag nyugdíjas apukának? Lehet például csak 2 órában bejelentve? Vagy utána a 6930 forinton felül egyáltalán kell bármit is fizetni? Illetve az alapító okiratban fel kell tünteti, hogy ki az ügyvezető, mivel igazából a fiúnak kell a cég a jövedelme miatt, és a szerződéseket is a fiú kötné, ezért gondolom, hogy csak ő lehetne az ügyvezető. De akkor nem üti egymást az egyéni vállalkozással? Kicsit sok a kérdés, remélem érthető voltam.
Egyéni vállalkozás helyett egyéni céget, a későbbiekben ebből átalakult kft.-t szeretne működtetni olvasónk. A teendőkkel, ráfordításokkal kapcsolatos kérdéseire Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő ! Kapcsolt vállalkozással kapcsolatban az alábbiakra kérem, hogy szíveskedjen tájékoztatást adni. 1. Kisadózó bt. és kétszemélyes kft.-ben azonosak a tulajdonosok - férj és feleség 50-50%-ban. Mindkét társaságban a férj az üzletvezető/ügyvezető. A két vállalkozás között jelenleg nincs vállalkozói/megbízási szerződés. Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek? 2. Egyéni vállalkozó egyben kft.-nek egyszemélyes tulajdonosa és egyszemélyű ügyvezetője. A két vállalkozás között van egy tehergépkocsi bérbeadási szerződés. Be kell-e a NAV részére kapcsolt vállalkozó státuszt jelenteni? 3. Férj és feleség külön-külön egyéni vállalkozó és egyben kft.-nek 50-50%-ban tulajdonosai, a férj az ügyvezető. A kft. üzletet ad bérbe a két egyéni vállalkozó részére. Vonatkozik ezen esetre a kapcsolt vállalkozás bejelentési kötelezettség? A szíves válaszadásukat előre is megköszönöm, tisztelettel: Strausz Tibor előfizető 9400 Sopron, Gyóni Géza u. 10., tel.: 0699/346-067, mobil: 0630/8533257, strausztibor@t-online.hu
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó székhelye a lakására van bejelentve, területarányosan a rezsiköltség 20 százalékát számolta el költségként. Költözni kényszerül, így a vállalkozásának székhelyét is átjelenti az új lakásába. Kérdezem, hogy a vásárolt lakás felújítására, festésére felmerült költségekből elszámolhat-e 20 százalékot, amennyiben a területi arány nem változik, és itt is ki kell alakítani a vállalkozásához szükséges helységet? Köszönettel kérem segítségét kérdésem megválaszolásához.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó nyílt végű pénzügyi lízinggel személygépkocsit vásárolt 2014. augusztus hónapban. Az első lízingdíj több mint 40 százaléka volt. Levonásba helyeztük az áfa 70 százalékát, becsülve azt, hogy körülbelül 30 százalékos lesz a saját célú használat. Az útnyilvántartás alapján 09. hónapban 90 százalékos volt az üzleti használat, 10. hónapban 92 százalékos, és persze mindig változó. A havi lízingdíj áfarészét ez alapján osztottam meg. Kérdés: az első lízingdíj levonható áfaösszegét korrigálni kell-e? Ha igen, akkor mikor kell korrigálni? Folyamatosan a futamidő végéig vizsgálni kell? Köszönettel: Kanizsai Mónika
Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentességet választó egyéni vállalkozó reklámügynöki tevékenységet végez a közösség más országaiba és harmadik országba is adóalanyok részére. Jól értelmezzük-e, hogy ez a tevékenység az áfatörvény 46. paragrafusa alapján belföldön adómentes. Mit kell feltüntetni a számlán az adómentesség indokaként? Jól gondoljuk-e, hogy az áfa területi hatályán kívüli kifejezés megfelelő? Gyors válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó 2014 októberében díjbekérő alapján előre utalt, melyről előlegszámlát nem kapott. Partnere később tájékoztatta, hogy az előre utalás koncepciója megváltozott, miszerint az előre utalás kaucióként kezelendő, melyet az időszak végén beszámítanak. Kérdésem, hogy az előre utalást az egyéni vállalkozó kezelheti-e előlegnek, és ez alapján szerepeltetheti-e a költségei között az szja-törvény 11. számú melléklete szerint? Egy tanácsadói oldal szerint: "csak elnevezésében kaució, de tartalmát tekintve nem az, akkor megvalósulhat az előlegkénti funkció, tehát a pénzösszeg átadása áfafizetési és számla-kiállítási kötelezettséggel járhat. Ilyen eset az, amikor a szerződésben egyértelműen kikötik, hogy az átvett pénzösszeg valamelyik esedékes bérleti díjba (például az utolsóba) beszámításra kerül. Ilyenkor az átvett pénzösszeget úgy kell tekinteni, mint amely az áfa összegét is tartalmazza, tehát abból felülről lefelé való számítással kell az áfa összegét kiszámolni. Mielőbbi válaszukat megköszönve és üdvözlettel:
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó 2014. október hónapban szült, tgys-t vesz jelenleg igénybe. Egy boltot üzemeltet, ahol jelenleg munkavállalók dolgoznak, eddig is alkalmazottjai voltak. A kata bevallásban a november és december hónapban visszavonták a havi 500 ezer forint alapot, mivel jelentettük, hogy nem kell katát fizetnie az ellátás miatt, mert nem dolgozik. Viszont a bolt működött, tehát nem igazán reális, hogy csökkentsék az éves keretösszeget. Az idei évre vonatkozóan, hogy mik a lehetőségek, azt válaszolták a NAV ügyfélszolgálatán, hogy nem tudják, ez most itt egy joghézag. Mert nem fizeti a katát, mivel nem dolgozik, de az egyéni vállalkozás működik. Kérdésem, hogy mi a lehetőség ebben az esetben? Az ellátást kell leálítani és a katát továbbra fizetni, vagy kilépni a kata adózásból? Az megoldást jelentene erre? Várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét a 1453. bevallás 96,97 sorában szereplő beruházási és tárgyévben üzembehelyezett kizárólag üzleti célt szolgáló eszközök csökkentő tételével kapcsolatban. Kérdéseim a következők. Kritérium-e az új eszköz beszerzés, vagy használt is lehet? Ha itt most ezt érvényesítjük, akkor a későbbiekben amortizációt már nem érvényesíthetünk, mert így kétszeresnek tűnik a csökkentés lehetősége. Erre van-e vállalkozásban tartási kötelezettség? Másik kérdésem a kisvállalkozók kedvezményére vonatkozik. Régebben valahol azt olvastam, hogy teherfuvarozók tehergépjárműre és pótkocsi beszerzésre még akkor sem számolhatják el, ha az eszköz első használói. Van még valahol ilyen szabály vagy egyéb tiltó rész a fuvarozók tekintetében? Kérdésem harmadik része arra vonatkozik, ha az adóalap megengedi, akkor minden kedvezményt, akár egy eszközre is érvényesíthet a bevallásában a vállalkozó? Válaszukat előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték