A biztosítottak az egészségbiztosítási törvény alapján háromféle baleseti ellátásra lehetnek jogosultak: baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti táppénzre, illetve baleseti járadékra. Áttekintést adunk a baleseti ellátásokról, továbbá az ezekben 2016 során bekövetkezett változásokat is.
Tisztelt Szakértő! Imént olvastam egy cikket a külföldön dolgozók egészségügyi ellátásáról. Ismerősöm Ausztriában dolgozik, és ott biztosított. Ha jól értettem, akkor ki kell váltania Ausztriában az EU-s egészségügyi igazolványt, és Magyarországon annak felmutatásával kell a jelentkeznie az orvosnál, és nem kell fizetnie a havi 7050 forintot? Előre is köszönöm segítségét.
Tisztelt Szakértő! Munkáltatói felmondással megszűnő munkaviszonnyal összefüggésben fizetett 12 havi végkielégítés, miután járulék (nyugdíj- és egészségbiztosítási) kerül levonásra, ez az időintervallum biztosításban töltött időnek számít, és egészségügyi ellátásra jogosult-e a dolgozó?
Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek kérhetik az Európai Egészségbiztosítási Kártya kiállítását. Az Európai Egészségbiztosítási Kártyával az Európai Unió bármelyik országában, továbbá Norvégiában, Izlandon, Liechtensteinben, Svájcban – átmeneti tartózkodás idején – orvosilag szükséges ellátást lehet igénybe venni. A nyárra tekintettel alábbi cikkünkben tájékoztatást adunk a kártyával kapcsolatos fontosabb tudnivalókról.
A nyári szünidei munkát végző diákokat csak akkor illetik meg a társadalombiztosítási ellátások, ezen belül a táppénz és a baleseti táppénz, ha a a Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban alkalmazzák őket. Nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt például a diákszövetkezet tagjaként végzett munka.
Bárkivel megtörténhet, hogy két biztosítási jogviszonya között hosszabb-rövidebb szünet keletkezik. A következőkben ennek lehetséges következményeivel foglalkozunk.
Bár évek óta nem módosultak érdemben a kötelező társadalombiztosítási rendszeren belüli öngondoskodást szolgáló megállapodásokra vonatkozó szabályok (1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény 34-35. paragrafusai, illetve a törvény végrehajtását segítő 195/1997. kormányrendelet (Tbj. R) 8-8/A paragrafusai), ennek ellenére nem egy téves információ él a köztudatban a jogintézménnyel kapcsolatban. A következőkben ezek közül szeretnénk néhányat eloszlatni, s kitérünk a nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódó megállapodás részleteire is.
Tisztelt Szakértő! Román-magyar kettős állampolgár Romániában rendelkezik lakóhellyel és munkaviszonnyal. Mit kell tennie, hogy a magyar egészségbiztosítást igénybe vehesse? Hogyan lehet egészségbiztosítási jogviszonya? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság kétféle tevékenységgel foglalkozik. A biorezonanciával való „gyógyítás” során a kezelő vizsgálatokat végez speciális eszköz segítségével, majd az eredményt kiértékeli, kezelési javaslatokat tesz. A terápia alatt a szakértő végig követi a gyógyulást. Az eszköz mikromágneses rezonanciával gyógyít, mely a szervezet öngyógyító folyamatait indítja be. A speedfitness edzések alkalmával a testedzés legújabb formájában az izületeket kímélő, a csontokat kevésbé megterhelő edzésformával hozzák a testet fitt formába azoknál a pácienseknél, ahol a mozgás fájdalmas és megterhelő lenne. Az izomzat megerősítésével a fájdalmas tünetek megszűnnek. A terápia a mélyizomzat stimulálásával éri el a tünetmentes állapotot. A két tevékenység besorolható-e humán-egészségügyi ellátás?
Milyen egészségügyi ellátásra jogosultak a Magyarország területén tartózkodó „menekültként”, „migránsként” vagy éppen „illegális bevándorlóként” emlegetett személyek? – merül fel a kérdés. A tényleges jogállásuktól függően más-más szolgáltatásban részesülhetnek az érintettek.
Tisztelt Szakértő! A kft. humán egészségügyi ellátást szeretni közvetíteni. Cél a külföldi magánszemély nem közvetlen a kórháznak fizetne a szolgáltatásért, hanem ennek a közvetítő cégnek. A közvetítő cég pedig a kórháznak. Kérdés: a szolgáltatást áfamentesen számlázhatja a közvetítő cég a külföldi magánszemélynek? Mivel a kórháztól Ő "Mentes az adó alól a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel" kapja a számlát. Köszönettel Ildikó
Tisztelt Hölgyem/Uram! Szlovákiában dolgozó, szlovák cégnél munkaviszonyban bejelentett magyar állampolgár (szlovák egészségügyi kártyával rendelkezik) Magyarországon jogosult-e egészségügyi ellátásra? Ha nem, hogyan válhat jogosulttá? A szlovák munkaviszonyát le kell-e jelentenie az OEP felé? Tisztelettel.
Tisztelt Adózóna! Egy vezető munkavállalót a német cégcsoporthoz munkavégzésre kiküldenénk két évre. Mi lenne a különbség az egészségügyi, betegségi ellátásokban, ha Magyarországon kérnénk a részére A1-es igazolást, illetve, ha Németországban jelentkezne be biztosítottként, és ott fizetné a járulékokat? Esetleg hol tudom ezt megnézni, melyik törvény, uniós rendelet szabályozza? Válaszukat előre is köszönöm.
Mennyi időn belül, milyen módon követelheti vissza a kifizető szerv a jogalap nélkül "tévesen" kiutalt juttatást, például munkabért vagy táppénzt? A jogi szabályozás egyértelmű és pontos szabályt fogalmaz meg erre vonatkozóan, az alábbiakban ezeket a szabályokat ismertetjük.
A gyedre, illetve a TAJ-szám igénylésére vonatkozó előírások, valamint a méltányossági kérelmek foglalkoztatókra vonatkozó szabályai is változtak a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény végrehajtására vonatkozó kormányrendelet módosításával.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték