Az esetek 95,85 százalékában költségvetési csalás miatt indított büntetőeljárást tavaly a NAV Bűnügyi Főigazgatósága, a maradékban például szerzői joggal, orgazdasággal, csődbűncselekménnyel kapcsolatos eljárások szerepelnek.
Milyen eszközök állnak a kényszerhitelezők rendelkezésére? Hogyan érvényesíthetik követeléseiket? Összefoglaltuk a preventív teendőket, továbbá a csőd, a felszámolási és a végelszámolási eljárás alatt megtehető lépéseket.
Törvényt hozott kedden a parlament a családi csődvédelemről, amely első lépcsőben szeptemberben lép hatályba.
A június 16–17-ei rendkívüli ülésnapokat követően a jövő héten hétfőre és keddre újabb rendkívüli plenáris ülések összehívását kezdeményezte a kormány.
A Bűnügyi Főigazgatóság és az irányítása alatt álló nyomozó szervek 2014. évben 10 048 ismertté vált bűncselekmény gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást, ami 19,2 százalékkal kevesebb, mint a 2013. évi adat (12 440 bűncselekmény) – közölte a NAV.
Idén rekordszámú felszámolási és kényszertörlési eljárás indult a szállítmányozási cégek ellen Magyarországon, közülük is a közúti fuvarozók állnak a legrosszabbul, derül ki az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb elemzéséből. A cég szerint a magas vevői kitettségű, sokszor a rosszul megválasztott devizahitel-konstrukciók érintette szektorban a következő években sem csökken jelentősen a kockázat szintje.
Tisztelt Szakértő! Kérem, szíveskedjen az alábbi esetre megnyugtató választ adni. A 2010-ben 3 taggal alakult (kereskedelmi tevékenységet folytató) kft. tönkrement, a megszüntetésről még nincs döntés. A társasági szerződés nem tesz említést a tagok személyes közreműködéséről. A tagok közül ketten ügyvezetők, amíg volt munka, ők végezték el. A harmadik tagnak volt és van is heti 36 órát meghaladó főállású munkaviszonya, a vállalkozásban nem tevékenykedett. „A” ügyvezető (és tag) már 1 éve külföldön vállalt munkát, jelenleg is ott dolgozik. „B” ügyvezető az alakulás óta munkaviszonyban látja el a cégben a feladatait, mely feladatok a valóságban már nincsenek, ő a vállalkozásból, mint tag, ki fog lépni. Üzletrészét „A” ügyvezető veszi át. Kérdésem: A történések után „A” ügyvezető (és tag) – aki magánszemélyként vállalt munkát Angliában – a Tbj. szerint biztos, hogy nem minősíthető társas vállalkozónak? A cég alapításával egy időben (2010. év) mindhárman tagi kölcsönt nyújtottak, hogy a vállalkozást be tudják indítani. Ez valós tagi hitel volt. A kilépni szándékozó „B” ügyvezetőnek (és tagnak) bennragad a vállalkozásban körülbelül 1 millió forintja. Ezzel mi a teendője a könyvelőnek? (Nyugdíjas vagyok, és már csak ezt az egy céget könyvelem.) Tisztelettel Sz. Zs. nyugdíjas
Tisztelt szerkesztőség! Egyéni vállalkozó egy alkalmazottat foglalkoztatott egy másik faluban lévő egyszemélyes üzletében. A dolgozója 7 év munkaviszonyt követően elment szülni, a boltot bezárták. A gyermeke beteg, ezért 10 éves koráig otthon lehet vele gyesen. Közben szült egy másik gyermeket, majd ismét visszatért az első gyermekével gyesre. A dolgozó nem tudja vállalni, hogy egy másik városba, 30-40 kilométerre járjon dolgozni, a beteg gyermeke miatt. Ő nem hajlandó felmondani, a munkáltatói felmondásra számít. 17 év munkaviszony után jár neki a felmondási idő és a végkielégítés, hiába csak 7 év volt a ténylegesen munkában töltött ideje? Az egyéni vállalkozónak azóta nincs más alkalmazottja, a vállalkozása csődbe ment, már csak ő maga dolgozik még valameddig, amíg az árukészletét megpróbálja kiárulni. Gondolkozik azon, hogy visszaadja a vállalkozói igazolványát. Az árbevétele még a saját járulékait sem fedezi. Mi történik akkor, ha visszaadja a vállalkozói igazolványát, és nem tudja, mert nincs miből kifizetni az alkalmazottja felmondási időre járó bérét, végkielégítését? A két szülésre, felmondási időre, végkielégítésre tekintettel körülbelül 1 millió forint lenne járulékokkal együtt az összes terhe. Az alkalmazott munkaviszonya megszűnik a vállalkozói igazolvány visszaadásának napjával? Mi lesz azzal az összeggel, ami járna neki, de nincs miből kifizetni? Itt nincs felszámoló, végelszámoló, ekkor is van lehetőség a bérgarancia-alapból való igénylésre? Köszönettel.
Negatív kihatású felülvizsgálat alá vette Argentína már most is mélyen spekulatív államadós-besorolásait a Standard & Poor's egy kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése miatt, de a cég egyelőre vár a csődosztályzat megállapításával, mert lát esélyt az argentin kormány és az érintett kötvénybefektetők közötti megegyezésre.
Magyarországon az elaprózott cégstruktúrához nehezen átlátható tulajdonosi szerkezet társul. A csaknem 600 ezer magyarországi cég közel egymillió aktuális állapot szerinti tulajdonosa és cégvezetője szövevényes kapcsolati hálót alkot, s a vállalkozások jelentős része kapcsolódik tönkrement, bedöntött vagy adósságot görgető más cégekhez.
Február óta 3000 fölött van a havonta megszűnő cégek száma, a mögöttünk álló időszak minden idők háromhavi rekordját hozta. „Ha ez az ütem fennmarad, idén akár 40 ezer céget is törölhetnek a nyilvántartásból” – véli Tóth Tamás, az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató ügyvezetője.
Kelet-Közép-Európában a fizetésképtelenségi eljárások száma tavaly újabb rekordra, 70 ezerre nőtt - derül ki a Coface hitelbiztosító legfrissebb elemzéséből. A csőd-, a felszámolási és végelszámolási eljárásokat magában foglaló fizetésképtelenségi eljárások száma egyaránt emelkedett a térségben, Magyarországon az összes vállalkozáshoz képest a fizetésképtelen cégek arányát mutató fizetésképtelenségi ráta 2,3 százalékos volt.
Bárkivel előfordulhat, hogy munkáltatója átmeneti (vagy reményei szerint átmeneti) pénzügyi nehézségekkel küzd, amit többek között a bérköltség visszafogásával próbál áthidalni, illetve rosszabb esetben a csőd bejelentéséig némi időt nyerni. A munkavállalók, a nyugdíjba készülők, a gyesen, gyeden lévők számára ez halmozott hátrányokkal járhat.
Jövőre elsősorban azokat a vállalkozásokat ellenőrzik a nyugdíjbiztosítási igazgatóságok, amelyek nem vagy hiányosan tettek eleget nyugdíjjal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) közzétette 2014. évi ellenőrzési tervét.
Minden cégnek volt olyan üzleti partnere az elmúlt 2 évben, amely fizetésképtelenné vált: az általuk okozott bevételkiesés általában nem haladja meg a cég forgalmának 10 százalékát – derül ki az adósságspirálba jutott cégek megmentésével foglalkozó Reconcept ügyfelei körében végzett felméréséből. A kárt súlyosbíthatja, ha a cég alacsony árréssel vagy rossz áfa-pozícióval dolgozik. A cégek nem optimisták, hasonló eredményekre számítanak 2014-ben is, közel 45 százalékuk azonban semmit sem készül tenni védekezésül. A Reconcept szerint szerződéses kikötésekkel a cégek csökkenthetik a nem realizált bevételek okozta kockázatot.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték