21 találat a(z) befejezetlen termelés cimkére

Kérdés

08. 24-én Szolnoki Béla válaszolt a fenti című kérdésre. Szeretném megkérni őt, hogy egészítse ki a válaszát. Foglalkozzunk azzal a kérdéssel is, amikor például villanyszerelők dolgoznak adott házon. Ebben az esetben hogy könyvelem a befejezetlen termelést? Van-e, beszélhetünk-e befejezetlen termelésről? Például épülő háznál szerződéssel folyik a szakipari munka. 95%-ban dec. 31-éig kész, kaptak a munkára előleget, a munka januárban van átadva. Nincs készletnyilvántartás, Mérleg A tip. összköltség. Köszönöm a válaszát. Üdvözlettel: V. Mária

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A magyar számviteli törvény szerint lehetséges-e a következőképpen eljárni: egy építéssel foglalkozó belföldi társaság az építkezést megkezdi 2017 májusában, a szerződés szerint 2018 májusában lesz az átadás, részteljesítés elfogadásáról a felek nem állapodtak meg. Az év végén a munkálatok költségeit befejezetlen termelésként mutatják ki, de a műszaki teljesítés felmérése alapján, a 2017-es évre eső szerződéses összeget a kivitelező kiszámlázza, amelyet a megrendelő elfogad? Megfelelő lehet-e ez az eljárás, vagy milyen feltételek mellett lehetne megfelelő? Megtisztelő válaszukat előre is köszönjük .

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy építőipari cég egy házat épít eladásra. Az első évben előlegeket kap a vásárlóktól és elkezdi építeni az ingatlant. Év végén még nincs átadás, de az épület már 95 százalékos készültségben van. Év végén aktiváltam a befejezetlen termelést: T239-K58. A társaságnak más tevékenysége nem volt. Az iparűzési adó bevallásában nincs árbevétel, csak felhasznált anyagok és alvállalkozók. A következő évben nyitáskor visszavezetem a befejezetlen termelést: T58-K239, és januárban átadják a házat. Ekkor keletkezik árbevétel, és az 58-ason pedig költség. Eredmény és társasági adó szempontjából rendben is lenne a dolog, de az iparűzési adóban most csak bevétel van semmilyen levonható tétel nincs. Ez biztos nem jó így. Mi a megoldás, hogy ne a teljes bevétele után kelljen iparűzési adót fizetni, csak azért, mert áthúzódott az átadás a következő évre. Gondolom valahogy "áruvá" kéne aktiválni a terméket (ingatlan) és onnan kivezetni eladáskor. De ezt csak gondolom. Kérem segítsenek a helyes számviteli megoldásban. 2. A kérdés folyománya, hogy ha az első évben volt más tevékenység is, akkor azzal szemben "jogosulatlanul" számoljuk el annak az építkezésnek az anyagköltségét, aminek a teljesítése csak a következő évben lesz. Miközben ezt most írom, lehet, hogy meg is van a megoldás? A felhasznált anyagokat és alvállalkozásokat az első évben raktárra vegyem és a második évben, mikor az átadás megtörténik, akkor számoljam el a költségnemek szerint? Így egy évbe és helyes költségnemre kerülne minden.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy építőipari cég intézmények festésével, burkolásával stb. foglalkozik. Alvállalkozót foglalkoztat. Anyagköltsége az árbevétel kb. 16%-át teszi ki. Év végén vannak olyan munkák, amelyek 2016-ban kezdődtek és majd a 2017. évben kerülnek kiszámlázásra. Kérdésem: helyesen járok-e el, ha a készültségi fok meghatározása alapján ezeket a munkákat befejezetlen termelésként veszem "leltárba"? 2016. 12. 31-én az ügyvezető írásban határozza meg. Egy másik cég folyamatos karbantartásokat végez és az áthúzódó munkákat készültségi fok alapján veszi leltárba. Ez így elszámolható? Válaszát köszönöm szépen! Üdvözlettel: Anikó

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

3 gyermekes anya – ekhós jövedelem

Lepsényi Mária

adószakértő

Ingatlan-bérbeadás adózása

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink