1. A kivás kft. behajthatatlannak nem minősülő 25 millió Ft-os követelését eladja 16 millió Ft-ért. Kérdés: a különbözetet jelentő 9 millió Ft beszámít-e a kiva alapjának növelő tételei közé? 2. Pénzforgalmi elszámolásnál, ha a kiszámlázott összeg nem folyik be, van-e valamikor áfafizetési kötelezettség?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk 2013. 01. 01-től kivás, 2013. évben értékhatár túllépése miatt, kivából visszakerült a Tao. alá. Kérdéseink: Kivás időszak alatt kiszámlázott, be nem folyt bevétel után (nyitott vevő), ami nincs időbeli elhatárolásban, mikor fizetünk után adót? Időbelileg elhatárolt pénzeszköz fogalma? Hogyan kell kiszámolni a befizetett kiva összegét, amelynek egy részét bankon keresztül fizette meg a vállalkozás, a másik részét pedig az áfa befizetési számláról vezettette át, utóbbi művelet időpontja azonban ténylegesen a kivás időszak utánra esik? Csökkentő tételként hol kell levonni a 2012. évben kiszámlázott vevő értéket, amely a kiva-időszak alatt befolyt? Ha nem kerül be a csökkentő tételek közzé, kétszer adózza le a vállalkozás? A kivás időszak alatt visszakért, de a kivás időszak alatt vissza nem kapott áfa összegével mi történik? Növelő? De hová írom be? A folyószámlán maradt negatív áfa összegével mi történik? 2012. évi vevő, szállító ami kivás időszakban került pénzügyi rendezésre, hogy lesz csökkentő, növelő tétel? 2012. 12. 31-én adófolyószámlán lévő adó túlfizetés, amiből a kivás időszak alatt történt járulékátvezetés, miért nem csökkentő tétel? Ha a 2012. évre vonatkozó adófizetés kivaalap-növelő, akkor mi történik a kivás időszakra vonatkozó adófizetéssel, aminek tényleges teljesítése a kivás időszak után van, miért nem kivaalap-csökkentő? Mi a helyzet a kivás időszakra vonatkozó nem elhatárolható adókkal (hipa, cégautóadó, súlyadó)? Köszönettel várom válaszukat!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték