Tavaly óta nem változott érdemben a hamisított termékek iránti kereslet a magyar lakosság körében, a legnépszerűbb csoportot továbbra is a ruházati termékek jelentik a hamis termékek vásárlása kapcsán, derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatásából. A válaszadók 65 százaléka azonban a jelenleginél szigorúbban büntetné a hamisítókat.
Gyűlik az NKM Földgázszolgáltatónál az a pénz, amelyet a nem lakossági ügyfelei kötelesek fizetni behajtási költségátalányként, ha határidőn túl rendezik a számlájukat; a céghez eddig 17 millió forint folyt be ilyen címen – írja a Világgazdaság.
Az MNB összesen 24 millió forint bírságot szabott ki a Raiffeisen Bankra a felügyeleti vizsgálata során feltárt nagy számú adatszolgáltatási, valamint az ügyletminősítéshez kapcsolódó szabályzati hiányosság miatt, s kötelezte a hitelintézetet a jogsértések megszüntetésére. A jegybank továbbra is kiemelt szigorral lép fel a pénzügyi intézmények esetleges adatszolgáltatási hiányosságai miatt, közölte az MNB.
Rekordösszegű, 4,34 milliárd eurós (nagyjából 1400 milliárd forint) büntetést szabott ki a Google-re szerdán az Európai Bizottság, amiért az amerikai internetes óriásvállalat visszaélt erőfölényével az Android operációs rendszert használó okostelefonokon és tableteken.
Az általános uniós adatvédelemi rendelet (GDPR rendelet) május 25-ei hatálybalépése után egy hónappal 2018. június 30-án életbe lépett az információs önrendelkezést szabályozó magyar jogszabály, az Info törvény módosítása is – emlékeztet hírlevelében az OrienTax.
A multik kerülhetnek először célkeresztbe a GDPR miatt, de a kkv-kra is kemény idők várnak, ha nem készültek fel. Várhatóan a multinacionális vállalatok hazai érdekeltségei kerülnek először a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) célkeresztjébe a GDPR betartására vonatkozó vizsgálatoknál, legalábbis erre lehet következtetni a kormány által benyújtott törvénymódosítási javaslatból – írja sajtóközleményében a Deloitte.
Tisztelt Szakértő! Arra szeretnék választ kapni, hogy pénztárgépet működtető kereskedelmi egység, üzlet valóban csak nyitvatartási időn belül használhatja a pénztárgépet? Például: 18 óráig van az üzlet nyitvatartási ideje. Tehát 18 órától bemenni nem lehet – ez így rendjén is van. Akik bent vannak és még sorban állnak, hogy kifizessék az általuk választott termékeket, ők csak 18 óráig fizethetnek? Valóban ellenőrzi ezt a NAV és büntetést szab ki, ha nyitvatartási idő után használják a pénztárgépet? Milyen jogszabályból lehet ezt kiolvasni? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A 2018.07.01-én induló NAV felé történő online adatszolgáltatásnak (számlázás), ha még 3-6 hónapig nem tud megfelelni egy cég, akkor milyen mértékű büntetéssel sújthatja a NAV a céget? Ez alatt az időszak alatt ismételt ellenőrzés esetén újabb büntetést is kiróhat-e a NAV, ha igen, akkor hogyan változik a büntetés mértéke? Válaszát előre is köszönöm!
Tizenkét hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte szerdán a párizsi fellebbviteli bíróság Thomas Thévenoud volt francia külkereskedelmi államtitkárt, amiért éveken át nem nyújtott be adóbevallást.
A brit belügyminisztérium biztonsági kérdésekért felelős államtitkára szerint adószankciókra számíthatnak azok az internetes óriáscégek, amelyek nem hajlandók együttműködni a brit kormánnyal az online felületeken megjelenő terrorista tartalmak terjedésének megakadályozásában.
Januártól két év szabadságvesztést kaphatnak az engedély, bejelentés nélkül működő pénzügyi közvetítők a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére elfogadott jogszabály-módosítás szerint.
Másodfokon négy év börtönbüntetéssel sújtott a Szegedi Ítélőtábla szerdán egy kecskeméti férfit, aki fiktív cégek felhasználásával számlagyárat hozott létre és így mintegy 756 millió forintos kárt okozott a költségvetésnek.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma publikált határozatában hatmillió forintra bírságolta a Mátra Takarékszövetkezetet. A Hitelintézetnek az MNB kötelezése alapján jövő év február végéig orvosolnia kell az általa elkövetett pénzforgalmi jogszabálysértéseket.
Tavaly óta enyhén emelkedett a hamisított termékek iránti kereslet a magyar lakosság körében, a legnépszerűbb csoportot továbbra is a ruhatermékek jelentik a hamis termékek vásárlása kapcsán, derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatásából. A felmérés arra is rámutatott, hogy leginkább a férfiak, illetve a Budapesten élők vásároltak a nagyobb arányban hamis terméket az elmúlt évben.
Költségvetési csalás miatt nem jogerősen pénzbüntetésre ítélték Kárász Istvánt (független), Versend polgármesterét szerdán.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték