Rekordösszegű, 4,34 milliárd eurós (nagyjából 1400 milliárd forint) büntetést szabott ki a Google-re szerdán az Európai Bizottság, amiért az amerikai internetes óriásvállalat visszaélt erőfölényével az Android operációs rendszert használó okostelefonokon és tableteken.
Az általános uniós adatvédelemi rendelet (GDPR rendelet) május 25-ei hatálybalépése után egy hónappal 2018. június 30-án életbe lépett az információs önrendelkezést szabályozó magyar jogszabály, az Info törvény módosítása is – emlékeztet hírlevelében az OrienTax.
A multik kerülhetnek először célkeresztbe a GDPR miatt, de a kkv-kra is kemény idők várnak, ha nem készültek fel. Várhatóan a multinacionális vállalatok hazai érdekeltségei kerülnek először a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) célkeresztjébe a GDPR betartására vonatkozó vizsgálatoknál, legalábbis erre lehet következtetni a kormány által benyújtott törvénymódosítási javaslatból – írja sajtóközleményében a Deloitte.
Tisztelt Szakértő! Arra szeretnék választ kapni, hogy pénztárgépet működtető kereskedelmi egység, üzlet valóban csak nyitvatartási időn belül használhatja a pénztárgépet? Például: 18 óráig van az üzlet nyitvatartási ideje. Tehát 18 órától bemenni nem lehet – ez így rendjén is van. Akik bent vannak és még sorban állnak, hogy kifizessék az általuk választott termékeket, ők csak 18 óráig fizethetnek? Valóban ellenőrzi ezt a NAV és büntetést szab ki, ha nyitvatartási idő után használják a pénztárgépet? Milyen jogszabályból lehet ezt kiolvasni? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A 2018.07.01-én induló NAV felé történő online adatszolgáltatásnak (számlázás), ha még 3-6 hónapig nem tud megfelelni egy cég, akkor milyen mértékű büntetéssel sújthatja a NAV a céget? Ez alatt az időszak alatt ismételt ellenőrzés esetén újabb büntetést is kiróhat-e a NAV, ha igen, akkor hogyan változik a büntetés mértéke? Válaszát előre is köszönöm!
Tizenkét hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte szerdán a párizsi fellebbviteli bíróság Thomas Thévenoud volt francia külkereskedelmi államtitkárt, amiért éveken át nem nyújtott be adóbevallást.
A brit belügyminisztérium biztonsági kérdésekért felelős államtitkára szerint adószankciókra számíthatnak azok az internetes óriáscégek, amelyek nem hajlandók együttműködni a brit kormánnyal az online felületeken megjelenő terrorista tartalmak terjedésének megakadályozásában.
Januártól két év szabadságvesztést kaphatnak az engedély, bejelentés nélkül működő pénzügyi közvetítők a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére elfogadott jogszabály-módosítás szerint.
Másodfokon négy év börtönbüntetéssel sújtott a Szegedi Ítélőtábla szerdán egy kecskeméti férfit, aki fiktív cégek felhasználásával számlagyárat hozott létre és így mintegy 756 millió forintos kárt okozott a költségvetésnek.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma publikált határozatában hatmillió forintra bírságolta a Mátra Takarékszövetkezetet. A Hitelintézetnek az MNB kötelezése alapján jövő év február végéig orvosolnia kell az általa elkövetett pénzforgalmi jogszabálysértéseket.
Tavaly óta enyhén emelkedett a hamisított termékek iránti kereslet a magyar lakosság körében, a legnépszerűbb csoportot továbbra is a ruhatermékek jelentik a hamis termékek vásárlása kapcsán, derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatásából. A felmérés arra is rámutatott, hogy leginkább a férfiak, illetve a Budapesten élők vásároltak a nagyobb arányban hamis terméket az elmúlt évben.
Költségvetési csalás miatt nem jogerősen pénzbüntetésre ítélték Kárász Istvánt (független), Versend polgármesterét szerdán.
Tisztelt Szakértő! Következő az esetünk: mezőgazdasági növénytermesztő cégünk még 2015-ben a 9/2015 FM-rendelet alapján szemes fehérjetakarmánynövény-támogatást igényelt. Azonban ezt az igényt elutasították, pénzt nem kaptunk, és még 2 190 073 forint összegű büntetést is megállapítottak. Egész pontosan a határozat így szól: "A kérelmét elutasítom, és egyben 2 190 073 forint összeg erejéig kizárom a támogatásból, mely összeg jövőben megállapításra kerülő támogatások összegéből kerül levonásra". Az elutasító határozat még 2016.07.29-én érkezett. A büntetést a 2017-ben kiutalt támogatásokból kezdték el levonni 2017.06. hóban, illetve van még egy része, amelyet még nem vontak le, ez vélhetően később fog jelentkezni. Az lenne a kérdésünk, hogy a fenti elmarasztalásra vonatkozik-e ránk a társasági adóban a bírság miatti adóalap-növelési kötelezettség? Amennyiben igen, akkor azt melyik évben kell alkalmazni: a határozathozatal évében (2016), vagy a pénzügyi teljesítés évében (2017), vagy esetleg 2015-ben, az igénylés évében, vagy valamilyen megosztást kell alkalmazni az évek között? Az MVH-határozatban 3 év volt megjelölve a bírság levonására, 2017.06.01-2017.06.30. között 1,5 millió forint már teljesült, de 2016-ban egyetlen forintot sem tartott vissza a hivatal. Üzleti évünk a naptári évvel azonos.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt. (Lidl) 2015-ös karácsonyi akciója idején megjelenő reklámjaiban elhallgatta, hogy „Fa babaház” elnevezésű, illetve azt helyettesítő termékét nem lesz képes a szükséges mennyiségben a fogyasztók rendelkezésére bocsátani. A jogsértésért három millió forint bírságot szabott ki a GVH.
A belügyminiszter minapi állásfoglalása egyértelműen rögzíti, hogy a közterület-felügyeletek kizárólag a térfigyelő kamerák felvételei alapján nem szabhatnak ki büntetést szabálytalankodó autósokra – közölte Tarlós István a Karc FM-nek nyilatkozva.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték