A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyik kutatócsoportja által végzett felmérés szerint a többség, ha rajta múlna, még a hálapénz utólagos elfogadását is büntetné, ugyanakkor azt csak kevesen tudják, hogy a hálapénz műtét előtti elfogadása ma már bűncselekmény.
Idén sem lesz átláthatóbb, hogy melyik közúti szakaszok használatáért kell, és hol nem kell fizetni. Az Autópályamatrica.hu segít eligazodni a fizetős és ingyenes útszakaszok között.
Az MNB összesen 125 millió forint bírságot szabott ki az Allianz Hungária Biztosító Zrt.-re, egyebek közt a biztosító belső kontrollrendszerét, kiszervezési tevékenységét, közvetítői nyilvántartását, kgfb-állománykezelését, IT-biztonságát, illetve – több üzletágban – az ügyfélszerződései tartalmi elemeit érintő jogsértések miatt.
Tavaly óta nem változott érdemben a hamisított termékek iránti kereslet a magyar lakosság körében, a legnépszerűbb csoportot továbbra is a ruházati termékek jelentik a hamis termékek vásárlása kapcsán, derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatásából. A válaszadók 65 százaléka azonban a jelenleginél szigorúbban büntetné a hamisítókat.
Gyűlik az NKM Földgázszolgáltatónál az a pénz, amelyet a nem lakossági ügyfelei kötelesek fizetni behajtási költségátalányként, ha határidőn túl rendezik a számlájukat; a céghez eddig 17 millió forint folyt be ilyen címen – írja a Világgazdaság.
Az MNB összesen 24 millió forint bírságot szabott ki a Raiffeisen Bankra a felügyeleti vizsgálata során feltárt nagy számú adatszolgáltatási, valamint az ügyletminősítéshez kapcsolódó szabályzati hiányosság miatt, s kötelezte a hitelintézetet a jogsértések megszüntetésére. A jegybank továbbra is kiemelt szigorral lép fel a pénzügyi intézmények esetleges adatszolgáltatási hiányosságai miatt, közölte az MNB.
Rekordösszegű, 4,34 milliárd eurós (nagyjából 1400 milliárd forint) büntetést szabott ki a Google-re szerdán az Európai Bizottság, amiért az amerikai internetes óriásvállalat visszaélt erőfölényével az Android operációs rendszert használó okostelefonokon és tableteken.
Az általános uniós adatvédelemi rendelet (GDPR rendelet) május 25-ei hatálybalépése után egy hónappal 2018. június 30-án életbe lépett az információs önrendelkezést szabályozó magyar jogszabály, az Info törvény módosítása is – emlékeztet hírlevelében az OrienTax.
A multik kerülhetnek először célkeresztbe a GDPR miatt, de a kkv-kra is kemény idők várnak, ha nem készültek fel. Várhatóan a multinacionális vállalatok hazai érdekeltségei kerülnek először a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) célkeresztjébe a GDPR betartására vonatkozó vizsgálatoknál, legalábbis erre lehet következtetni a kormány által benyújtott törvénymódosítási javaslatból – írja sajtóközleményében a Deloitte.
Tisztelt Szakértő! Arra szeretnék választ kapni, hogy pénztárgépet működtető kereskedelmi egység, üzlet valóban csak nyitvatartási időn belül használhatja a pénztárgépet? Például: 18 óráig van az üzlet nyitvatartási ideje. Tehát 18 órától bemenni nem lehet – ez így rendjén is van. Akik bent vannak és még sorban állnak, hogy kifizessék az általuk választott termékeket, ők csak 18 óráig fizethetnek? Valóban ellenőrzi ezt a NAV és büntetést szab ki, ha nyitvatartási idő után használják a pénztárgépet? Milyen jogszabályból lehet ezt kiolvasni? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A 2018.07.01-én induló NAV felé történő online adatszolgáltatásnak (számlázás), ha még 3-6 hónapig nem tud megfelelni egy cég, akkor milyen mértékű büntetéssel sújthatja a NAV a céget? Ez alatt az időszak alatt ismételt ellenőrzés esetén újabb büntetést is kiróhat-e a NAV, ha igen, akkor hogyan változik a büntetés mértéke? Válaszát előre is köszönöm!
Tizenkét hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte szerdán a párizsi fellebbviteli bíróság Thomas Thévenoud volt francia külkereskedelmi államtitkárt, amiért éveken át nem nyújtott be adóbevallást.
A brit belügyminisztérium biztonsági kérdésekért felelős államtitkára szerint adószankciókra számíthatnak azok az internetes óriáscégek, amelyek nem hajlandók együttműködni a brit kormánnyal az online felületeken megjelenő terrorista tartalmak terjedésének megakadályozásában.
Januártól két év szabadságvesztést kaphatnak az engedély, bejelentés nélkül működő pénzügyi közvetítők a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére elfogadott jogszabály-módosítás szerint.
Másodfokon négy év börtönbüntetéssel sújtott a Szegedi Ítélőtábla szerdán egy kecskeméti férfit, aki fiktív cégek felhasználásával számlagyárat hozott létre és így mintegy 756 millió forintos kárt okozott a költségvetésnek.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték