Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy melyik jogszabály definiálja a "bérmunka" kategóriát az ekáerben a "Szállítás oka" mezőben. Esetünkben élő állat (hal), el- és visszaszállítására kerülne sor bérnevelésre egy szerződéses viszonyban álló partner telephelyére (nincs kapcsoltság). Ezt az okot kell jelölni az igénylésnél, vagy az "egyéb okot"? Köszönettel: Jászné
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági őstermelő igénybe veheti egyéni vállalkozó szolgáltatását (aratás, bálázás) a saját gazdaságában megjelölt termékek előállítása során? Válaszát köszönöm
Tisztelt Szakértő! Egy kft. formájában működő ékszerüzlet vásárol fel törtaranyat magánszemélyektől. Amikor a kft. a magánszemélytől átveszi a tört aranyat, akkor milyen bizonylatadási kötelezettsége van? Kell-e személyijövedelemadó-előleget levonni a magánszemélytől? Hogyan kell ezt a tételt könyvelni? Majd elviszi egy ékszer nagykereskedésbe, ahol aranyékszert készítenek belőle. Számlát csak a munkadíjról (bérmunka) állít ki a nagykereskedés, grammban meghatározva. A bérmunka díját árubeszerzésre vagy szolgáltatásra kell könyvelni? A másik eset, amikor a tört aranyat átveszi a nagykereskedés és helyette új aranyékszert ad. (Tulajdonképpen törtarannyal fizet az új arany ékszerért.) Hogyan történik ennek a gazdasági eseménynek a könyvelése? Várom mielőbbi válaszát!
A tagállamok közötti saját vagyon mozgatása – függetlenül a mozgatás céljától – fő szabály szerint termékértékesítésnek minősül, azaz szolgáltatás igénybevétele céljából történő vagyonáthelyezés is eredményezhet az áfafizetési kötelezettség szempontjából termékértékesítést.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem családi gazdálkodóra vonatkozik. Családi gazdaság a tulajdonában lévő traktort bérbe szeretné adni egy egyéni vállalkozónak, aki bérmunkát vállalna vele. Megteheti-e ezt, és ha igen, hogyan dokumentálják le? Mind a ketten alanyi mentes státuszban vannak áfa szempontjából. A családi gazdálkodó, ha nem adhatja bérbe a traktort, akkor ugyanezen traktorral végezhet-e bérmunkát másoknak, vagy sem? (Mezőgazdasági bérmunka lenne, betakarítás.) A családi gazdálkodó kompenzációs feláras és alanyi adómentes. Hogyan szabályszerű a bérmunkát lepapírozni (számlát állít ki vagy felvásárlási jegyet kap a családi gazdálkodó? Egyáltalán mi az, ami a bérmunka fogalomba beletartozhat? Válaszát előre is köszönöm.
Egy családi gazdaság sok hektáron gazdálkodik, és a megtermelt kukoricát, repcét értékesíti. De rendelkezik saját traktorral, kombájnnal is. A betakarítás idején előfordul, hogy vállal aratást és betakarítást is, eseti jeleggel. Ezen bevétele után a családi gazdaság (őstermelő) szerinti adózás alapján kell adót fizetni, vagy ezen tevékenységére, ami eseti jellegű, létre kell hoznia egy egyéni vállalkozást? Vagy egyéb önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít? Ha igen, ez után hogyan kell adózni?
Tisztelt Szakértő! Egy szlovák társaság Magyarországra szállít faanyagot bérmunka elvégzése céljából, amelyen egy magyar cég ragasztási munkát végez, azt követően pedig továbbszállítják az anyagot egy másik magyar társaságnak, amely elvégzi a felületkezelési munkálatokat, majd kiszállítja a kész parkettát a szlovák megbízó részére. Kérdésem az, hogy a ragasztást végző cég számlázhatja-e az elvégzett munkát áfamentesen a szlovák megbízónak, vagy áfás számlát kell-e kiállítania, mivel közvetlenül nem tőle kerül vissza Szlovákiába a megmunkált anyag? Ha áfamentes lesz a számla, akkor milyen igazolásokat kell beszerezni a számlázás dokumentálásához? Válaszát köszönöm: Simonné
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves segítségét a következő ügy kapcsán. Cégünk bérmunkával bízott meg egy angol vállalkozást, amelynek rendelkezésére is bocsátotta az alkatrészek előállításához szükséges berendezéseket. Évekig dolgozott a gépeinkkel saját alapanyagból, és a megrendelt árut hiánytalanul el is készítette. Egy napon azonban nem érkezett meg a megrendelt áru, és kiderült, hogy az angol vállalkozás ellen felszámolás indult. Cégünk kérte, hogy az átadott gépeket, eszközöket juttassák vissza Magyarországra, de ekkor a felszámoló közölte, hogy ki nem fizetett számlák vannak, és csak a tételek rendezése után tudják átadni a gépeket. Kiállítottak számlát termékértékesítésről, de teljesítés nincs mögötte. Elutaltuk az összeget, és a gépeket át tudtuk venni a felszámolótól. Kérdésem az lenne, hogy ezt a számlát, amit kaptunk hogyan kezeljem, hiszen nem történt termékértékesítés, nincs teljesítés mögötte. Kell-e jelentenem a közösségi beszerzést? Kell-e áfát fizetni? Első körben azt gondolnám, hogy a kapott számlát előlegként kezelem, hiszen nem történt árumozgás. Majd kérem a felszámolót, a követelésünk kapcsán nyilatkozzon, hogy behajthatatlan követelésként le tudjam írni a társasági adóban. Önök szerint megfelelő ez az eljárás? Ha a felszámoló nem ad igazolást, hogyan tudom a számlát kezelni? Áfában van megoldás a közösségi beszerzés előlegeként? A társasági adót és az áfát hogyan érintheti ez az ügylet? Köszönöm válaszukat! Üdvözlettel: Szabó Anita
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem harmadik országbeli adóalannyal bérmunkaszerződést kötött. A megmunkálandó anyagot a partner szállíttatta ügyfelemhez (CMR van). Megállapodás értelmében a munka elvégzéséig tárolási díjat köteles fizetni, amit a bérmunka járulékos szolgáltatásaként áfa területi hatályon kívüli szolgáltatásként kezeltünk, és fordított adózás feltüntetésével számláztunk. Közben a szerződésben meghatározott feltételeket a partner nem biztosította, ezért ügyfelem a szerződést felbontotta, és felszólította a partnert a termék elszállítására. Mivel nem valósult meg a bérmunka, a tárolási díj áfabeli megítélése változik? Ha igen, egyenként kell módosítani a kiállított számlákat, vagy a szerződés felmondásakor egy összegben lehet a módosítást elvégezni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ruházati kiskereskedelemmel foglalkozó kft. egyik szállítója pénzügyi nehézségekkel küszködik, amit úgy oldanának meg, hogy a kft. megvenné az anyagot a ruhákhoz, míg a szállító (aki eddig a kész ruhákat adta el) megvarrná a ruhákat a hozott szövetekből. A kft. csak az anyagot adja hozzá, a szállítótól a kész ruhákat kapja meg. Ebben az esetben mi a számviteli elszámolása a megvett szöveteknek, illetve a bérvarrásnak? Köszönettel: Filip Emese
Egy magyarországi cég alapanyagokat vásárol ásványvízgyártáshoz, majd megbíz egy szintén magyarországi céget, hogy végezze el a bérpalackozást. Ebben az esetben ez bérmunkának minősül vagy alvállalkozói teljesítésnek, hogyan járok el helyesen a kontírozás során?
Áfakörös őstermelő bérmunkát végezne, amelyre kiváltaná az egyéni vállalkozást. Őstermelőként az előző évi árbevétel 20-a után fizeti a járulékokat. Az egyéni vállalkozásában a kata adózást szeretné választani. Jól gondolom-e, hogy az egyéni vállalkozásában megfizeti a havi 50 ezer forint katát? Kell-e járulékot fizetnie az őstermelésében, illetve az egyéni vállalkozásában lehet-e alanyi mentes, vagy csak áfakörös? Köszönöm előre is válaszát.
Tisztelt Szakértő! Abban a kérdésben szeretném segítségét kérni, hogy amennyiben partnerünk az általa végzett szolgáltatásról nem állít ki felénk számlát, milyen teendőnk van a könyvelésben? Partnerünkkel bérhízlalási szerződést kötöttünk 2015. évre, és többszöri telefonos felszólítás, illetve írásos figyelmeztetés ellenére sem hajlandó számlát kiállítani a szolgáltatásról. A bérhízlalás alapja az induló és a 2015. 12. 31-ei súly közötti különbség, viszont az év végi súlyról nem áll rendelkezésünkre adat. Milyen számviteli, esetleg adózási teendőnk lenne fenti esetben? Segítségét előre is megköszönve. Tímea
Tisztelt Szakértő! Külföldi munkavállaló foglalkoztatásával kapcsolatban szeretnék választ kapni, amit előre is köszönök. Tekintettel a szakmunkáshiányra, romániai állampolgárt szeretnénk foglalkoztatni. Két megoldásra gondoltunk. Az egyik szerint ő otthon kiváltja az egyéni vállalkozói igazolványt, s bérmunkaként elvégzi a forgácsolási munkák egy részét. A másik megoldás, hogy a különböző engedélyek birtokában munkaviszony keretében alkalmazzuk. A kérdésem, mi szükséges ahhoz, hogy munkaviszonyban alkalmazhassuk, hol, melyik hatóságnál kell kezdenünk az engedélyek beszerzését, a bejelentést? Tisztelettel: Boskó Lászlóné
Tisztelt Szakértő! Egy cég alvállalkozói szerződés keretében részfeladatot (például horganyzás) ad ki egy másik cégnek. A horganyzáshoz szükséges anyagot, munkaeszközt az alvállalkozó biztosítja. Helyesen gondoljuk-e, hogy ez alvállalkozói munka? Általánosságban is kérdés, hogy amennyiben egy cég konkrét részfeladatot ad ki alvállalkozói szerződés keretében, akkor az alvállalkozóként számolható-e el? A bérmunka és az alvállalkozás megkülönböztetésének fontos kritériumait szeretnénk kérdezni, mivel jogszabályt erre nem találunk.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték