Ha munkáltató a vele munkaviszonyban álló munkavállalója részére rezsiköltséget, bérleti díjat, egyéb, nem üzleti úttal vagy munkába járással összefüggő utazási jegy árát téríti meg a munkavállalójának, akkor ezen juttatásokat munkaviszonyból származó bérjövedelemként kell szerepeltetni a 1908-as bevallás 300-as sorában? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Kft. a vele 8 órás munkaviszonyban álló (50 százalékos tulajdoni résszel rendelkező)ügyvezetőre biztosító intézettel egészségbiztosításra kötött szerződést 1 éves, 2018. 12. 01-2019. 12. 01. közötti időtartamra. Az 1 éves időszakra fizetendő 200 ezer forint 2018 decemberében átutalásra került a biztosítónak. A szerződés visszavásárlási értékkel nem rendelkező és jövedelmet nem pótló egészségbiztosítási fedezet megvásárlására vonatkozik (orvosi ellátás, vizsgálatok). Kérdésünk: mivel 2018-ban a biztosító leszámlázta a 200 ezer forint összeget, és 2018-ban át is utaltuk, akkor a teljes összeg adómentes 2018-ban vagy egyes meghatározott juttatásként kell adózni utána? Vagy a 2019-re eső rész után már adózni kellene munkabér jövedelemként? A 2018. 12. hóra beadandó 08-as bevalláson erről kell-e adatot szolgáltatni ? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Megbízóm alkalmazottai részére minden év utolsó hónapjában megveszi a helyi közlekedésre jogosító, következő évi éves bérleteket. Az alkalmazottak munkaköre indokolja a helyi közlekedési eszközök használatát, az rögzítésre került a társaságnál. 2018. december hónapban is megvásárolja a kft. a 2019. évi éves helyi közlekedési bérleteket, amelyek kiosztásra kerülnek a munkavállalóknak év végéig. Ebben az esetben köteles-e a cég bérjövedelemnek tekinteni a juttatást? Amennyiben igen, akkor mikor kell megállapítani a közterheket? Köszönettel: Borsosné Pál Ildikó
2019-től kikerül a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások közül a munkáltató által a valamennyi munkavállaló részére azonos módon juttatott termék vagy szolgáltatás (etc.) kategória. Ide tartozott 2018-ban például az Erzsébet kártyára történő juttatás. Amennyiben 2019-től a cafeteria elemeként megtartja a munkáltató ezt a juttatást, akkor az Erzsébet kártyára történő utalás a bér terheivel egyenlő módon adózik. Kérdéseim: ezt a munkavállaló egyéb bérjövedelmeként kell kimutatni, vagy béren kívüli juttatásként (például a bérkifizetési jegyzéken)? Növekszik-e a munkavállaló nyugdíjalapja, a táppénz alapja, az átlagbére a cafeteria elemeként történő juttatás alapján?
Munkáltató az alkalmazottainak egy áruházlánc által kibocsátott 10 és 20 ezer Ft értékű ajándékkártyát adott. Ez minek minősül? Egyes meghatározott juttatásnak, s a munkáltató fizeti meg a terheket, vagy a magánszemély bevétele, amit bérjövedelemként kell kezelni, s a szerint adózni? Az Szja tv. 70. §-a nem egyértelmű ebben az esetben. Hogyan helyes ennek az elszámolása? Köszönöm a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Szakmai kiállításon egységes öltözetben jelennek meg az ügyfelek előtt a munkavállalók. A számla a munkáltató nevére szól. Nem minősül munkaruhának. A munkavállalónak jövedelem-e? Előre is köszönöm a válaszát!
Bérjellegű jövedelemnek számít-e az a taxi szolgáltatás, amit a munkavállaló azért vesz igénybe, hogy otthonról egy ügyfélhez eljusson?
Egymásra licitálva tűznek műsorra a tévécsatornák különféle vetélkedőket, versenyeket, amelyek mesés díjakkal kecsegtetnek. Munkahelyek, vagy akár külső partnercégeik is meghirdethetnek versenyeket az alkalmazottak között. De vajon bruttó vagy nettó összeg az a díj, mikor kell utána adózni, egyéb közterheket fizetni, és mikor nem? Összefoglaljuk a tudnivalókat.
Szuperbruttósításra, a törvényjavaslat szerint, nem kerül sor, ezért erről nem is szavazhatnak hétfőn a Parlamentben. Hogyan ivódhatott be mégis a köztudatba a szuperbruttósítás fogalma? Miről is szól majd a hétfői végszavazás?
Horváthné Szabó Beáta
adószakértő
dr. Buzády Csongor, LL.M. (Berlin)
ügyvéd, vállalatfinanszírozási szakjogász
Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda, partner
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték