Tisztelt Szakértő! Büfét nyártól üzemeltetve merült fel az a kérdés, hogy ha a halat 5 százalék áfával tudjuk beszerezni mint alapanyag, akkor büfénkben ezt sütve árulva milyen áfát kell alkalmazni? Befolyásolja az alapanyag beszerzési árának áfája az éttermi szolgáltatás áfáját? Válaszát előre is tisztelettel megköszönöm!
Cégünk alapanyagot szállít ki EU tagországba, nem történik értékesítés a bérmunka szolgáltatás elvégzése után az alapanyag visszakerül Magyarországra. A bérmunkát végző nem épít be semmi anyagot, csak a szolgáltatást adja. Milyen áfavonzata van ennek a tevékenységnek, hol kell szerepeltetnem az áfa-bevallásban? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az egyik tagállamban (pl. Spanyolország) letelepedett vállalkozás a másik tagállamban (pl. Magyarország) letelepedett vállalkozás részére szállítana alapanyagot a magyar cég által vezetett, spanyol cég számára fenntartott konszignációs raktárba. A magyar cég az alapanyagot kitárolná és felhasználná, készterméket állítana elő a spanyol partner részére. Az ügyletek bizonylatolása tervezetten a következőképpen történne: a magyar cég a készterméket kiszámlázná a spanyol partner részére az alapanyag értékével csökkentett áron. Az alapanyag értékesítésének bizonylatolására önállóan nem kerülne sor. A kérdésem az, hogy az általános forgalmi adó rendszerében alkalmazható-e fentiekben leírt beszámítás vagy az ügyletek az általános szabályok szerint kezelendők. Azaz, a spanyol cég a kitárolás időpontjában adómentes közösségen belüli értékesítést, a magyar cég közösségi beszerzést valósít meg, mely ügyletet a felhasznált alapanyag értékét tartalmazó bizonylattal kísérni köteles. A késztermék kiszámlázására pedig az eredeti áron kerülne sor, a már említett beszámítás nélkül. Változtat-e az ügylet megítélésén, ha a magyar cég kizárólag a spanyol cég által betárolt alapanyagot felhasználva (feldolgozva) állítja elő a szóban forgó készterméket? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Magyarországon működő cég más tagállamból, harmadik országból szerez be alapanyagot tevékenysége folytatásához. Rendszeresen fordul elő, hogy a beszerzett alapanyag a termelésben nem használható. (A termelés folytatásakor kiderül például, hogy az anyag belsőleg bizonyítottan sérült.) A beszállító visszárut nem szeretne fogadni, ehelyett vállalja a selejtezés költségeinek ellentételezését. A kérdés az, hogy a beszerző magyar cégnek a selejtezés okán keletkezik-e a vállalkozásból kivont termék után adófizetési kötelezettsége, illetve milyen típusú bizonylattal szükséges kísérni a selejtezést. A selejtezés költségeinek beszállító felé történő továbbszámlázása az általános szabályok szerint történik? Változtat-e a fentiek adójogi megítélésén, ha a beszállító jóváírást ad a sérült áru értékének megfelelően? Segítségüket előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk francia partnere számára bérmunkát végez. Az alapanyagot a francia partner import beszerzéssel biztosítja (ő fizeti ki a közösségen kívüli szállítót). Az alapanyag Magyarországon kerül szabadforgalomba bocsátásra vállalkozásunk részére és nevére szóló vámhatározattal (áfa és a vám általunk történő megfizetésével), melyekre a francia partner előleget fizet. Ebben az esetben vállalkozásunk jogosult-e levonni a megfizetett import áfaösszegét? Ha igen, milyen dokumentumok alapján? Az import alapanyag feldolgozása után a bérmunkadíj kiszámlázásán kívül van-e egyéb bizonylatolási, számlázási teendője? A vámköltségekre kapott előleg elszámolása hogyan történik? A vámköltséget hogyan számlázza? Árumozgatás felmerül-e ebben az esetben? Ha igen, ki és milyen bizonylatok, számlák kiállítására, bevallások készítésre kötelezett? Köszönöm!
2017.01.01-től a piaci vendéglátással (büfé) foglalkozó vállalkozás által helyben készített kávé az összes hozzá kapcsolódó ízesítéssel (tej, tejszín, csokoládé, tejszínhab,, aprósütemény), melyeket az ár tartalmazza, 18 százalékos áfakörbe tartozik-e? Számít-e, hogy helyben fogyasztják a terméket, vagy elviszik? A kávé így alapanyag-e, vagy elábé? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Bérgyártási szerződést kötött két belföldi kft. takarmánygyártásra. A szerződésben megállapodtak, hogy a alapanyag egy részét a bérgyártást végző biztosítja, ezt kiszámlázza a megrendelő részére. Továbbá alapanyagkölcsön-nyújtásban állapodtak meg a következőképpen: amikor a bérgyártáshoz a megrendelő által hozott alapanyag nem elegendő, a hiányzó mennyiséget – például gabonát – a bérgyártást végző kölcsön adná a megrendelőnek. A kölcsönbe adott alapanyagot beszállítja későbbi időpontban a megrendelő, ha ezt nem tudja megtenni, akkor kiszámláznák neki az értékét. Kérdésem, hogy a kölcsönbe adott készletet a kölcsönbe adás időszakát figyelembe véve az áfatörvény szempontjából hogy kell kezelnii, számlázást igényel-e a kölcsönt nyújtó és a kölcsönt törlesztő beszállító részéről? Előfordulhat, hogy a készlet kölcsönbe adásának időtartama átnyúlik a cégek áfabevallási gyakoriságán túl.
Egy magyarországi cég alapanyagokat vásárol ásványvízgyártáshoz, majd megbíz egy szintén magyarországi céget, hogy végezze el a bérpalackozást. Ebben az esetben ez bérmunkának minősül vagy alvállalkozói teljesítésnek, hogyan járok el helyesen a kontírozás során?
Társaságunk rendszeresen vásárol alapanyagot nem uniós országból, melyet komoly összegű vám és szállítási költség terhel. Kérdésem az lenne, hogy ezt a két tételt könyvelhetjük-e 51-es számlára, azaz – főleg iparűzési adó szempontjából – anyagköltségnek minősíthetjük-e?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egy panziót, éttermet üzemeltet. Kérdésem az étterem költségeinek elszámolásához kapcsolódik. Az ételek nyersanyagait, valamint az italokat hova kell kontírozni? A lisztet, zöldségeket, húst stb. az 512-re könyveljük, a vásárolt italokat (sör, bor, üdítők) a 8-asokba kell könyvelni? Köszönöm a segítségét.
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték