Alanyi adómentes társaság éves árbevétele kevesebb mint 8 millió forint. Az adóévben ezen felül osztalékbevételt is szerez, amellyel az éves bevétele már meghaladja az adómentes határt. Elveszíti-e emiatt az alanyi adómentességét?
Adott őstermelő például 2012-ben kezdett és 2016-ban családi gazdaságot hozott létre, melynek jogerőre emelkedése 2016.06.01. (az egyszerűség kedvéért). A kérdésem az lenne, hogy az őstermelő alanyi adómentessége hogyan alakul a családi gazdaságban? Itt most mi az irányadó, és mennyivel kell számolni, maximum alanyi adómentességgel, ha a családi gazdaság tagjainak száma 4 fő? Köszönettel: Eszter
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem 2016.12.01-én szerződést kötött lépcsőházak festésére. A munka megkezdése 2016.12.01., a szerződésben vállalt teljesítési határidő 2017.01.10. A számlán a teljesítés napja 2017.01.10., erre a napra készültek el a munkával, erről teljesítésigazolást adott a megrendelő. Helyesen járok el, ha az alanyi áfamentesség összeghatárába 2017. évben számítom a bevételt? Megköszönve válaszát, tisztelettel: Gruberné Nagy Zsuzsanna
Egyetemen nappali tagozaton tanulok és ki szeretném váltani az egyéni vállalkozó címet, alanyi adómentességet jelölnék meg! A kérdésem az lenne, hogy milyen adókat, járulékokat kellene majd fizetnem, illetve ha kell, mekkora ennek a mértéke?
Folyamatos szolgáltatást végző cég a 2016. 12. hónapról a számlát 2017. 01. hónapban állítja ki. A teljesítés dátuma azonos a fizetési határidővel. Kérdésem, hogy a 2017. évben kiállított, 2016. 12. hónapra vonatkozó számlát, amelynek a teljesítés dátuma 2017. évi, áfásan vagy áfa nélkül (mert az alanyi mentesség vonatkozna rá) kell kiállítani. Köszönöm a segítségét. Vasóczki Ildikó
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 2015. 09. 30-ig volt katás. 2015.10.01-től értékhatár túllépése miatt ki kellett lépnie a katából a gyes miatt. 2016-ban nem lépte túl az alanyi mentesség értékhatárát. Kérdésem választhatja-e a kata szerinti adózást 2017. február 1-jétől. Köszönettel: Liker Judit Könyvelde Bt.
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozóként vagy katás bt. beltagjaként szeretnék az unióba szolgáltatást végezni. Konkrétan Németországba, egyelőre képesítés nélküli repülőgépszerelő lennék. (Sajnos 5 év gyakorlati idő kell a szakma megszerzéséhez.) Ezt a munkát egy angol közvetítő cég hirdeti, és ennek a cégnek kellene számlázni is. Szeretném megkérdezni, hogy a számlázást hogyan tehetem meg, ha alanyi mentességet választok, vagy nem is kellene ezt választani, mert úgyis nulla az áfa, mert a vevő fizeti a forgalmi adót? Állandó tartózkodási helyem Magyarország, a pihenő időmet itt tölteném. A megbízó cég szállodát és repülőjegyet díjmentesen biztosít a külföldi tartózkodás időtartamára. Kérdésem, hogy milyen adóbevallási kötelezettségem keletkezne, és a számlázás hogyan felelne meg a NAV-nak? Válaszukat nagyon köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentes egyéni vállalkozás folyamatos teljesítésű szolgáltatást végez. A vállalkozás 2016. december hóban kiállított számlái kelte 2016. december 31., fizetési határidő és teljesítési ideje január 8. Kérdésem: amennyiben a számlák kiállításakor átlépi a 6 millió forint összeget, megszűnik-e az alanyi adómentesség 2016-ban vagy az áfatörvény alapján a teljesítési határidő szerint a 2017 évet érinti. Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni abban, hogy egy alanyi adómentes vállalkozó tárgyévi értékhatárába bele kell-e számítani azt az ellenértéket, melyet decemberre vonatkozó (folyamatos teljesítésű) ügylettel kapcsolatban számlázott ki? A számla kelte január, így a teljesítés dátuma is január az áfatörvény szerinti számla-kiállítási szabályok miatt. Ám azzal van a problémám, hogy az áfatörvény 188. § (1) bekezdés "megtérítendő" ellenértékről is beszél. A vállalkozó ténylegesen a szolgáltatását december hónapban teljesítette annak ellenére, hogy a számlázási szabályok miatt a teljesítés dátumát januárra kell írni. Tehát önmagában a végzett szolgáltatás decemberben történt, a szolgáltatás megtéríTENDŐ ellenértéke is még az adott évre vonatkozik, de a számlán szereplő teljesítési dátum január, ami alapján úgy is lehetne értelmezni a jogszabályt, hogy a következő évi értékhatárba számít bele. Kérem segítségét a kérdés tisztánlátása miatt. Hogyan (és miért) kell ez esetben értelmezni a jogszabályt? Mire lehet hivatkozni az adóhatóság előtt a döntéssel kapcsolatban? Köszönöm a választ!
Az azonos címmel feltett kérdésre adott válasz szerint az áfatörvény 191. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni. Ez hogyan következik az áfatörvény 310. § (1) bekezdéséből?
Kata választásakor jelenteni kell az adóhivatal felé az egymillió forintot meghaladó bevételt ugyanazon adózótól. Ekkor is vizsgálni szükséges a törvény szerinti munkaviszonytól való elhatárolás feltételeit, aminél minimum kettő feltételnek teljesülni kellene. Mi történik akkor, hogyha nem teljesül két feltétel? Milyen jogkövetkezményei vannak a katát választó vállalkozónál ilyen esetben? Alanyi adómentesség választásakor a 2016-os év nettó árbevételét kell nézni? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó vagyok, és mint magánszemély üzlethelyiséget adok bérbe kft.részére. Kérdésem: a bérbeadásom hogyan befolyásolja a katás vállalkozásomat? A katás bevétel nem haladja meg az alanyi mentességi határt, de ha összeadódik a bérbeadással, akkor igen. Áfa szempontjából a bérbeadás tárgyi adómentes, hogyan változik a kata alanyiságom, és az áfakötelezettségem? Ha a bérbeadás miatt lépem túl a katás vállalkozásomban az alanyi mentességet, akkor csak a 40 százalékos kötelezettségem lesz? Az áfatörvény 86. paragrafus 1. bekezdésének l. pontja értelmezhető-e erre az esetre (az adó alóli mentesség egyéb sajátos jellegére tekintettel)? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni a tárgyi eszköz áfaarányosítási szabályának alkalmazását illetően. Ha valaki áfakörös volt, és alanyi mentességet választ, akkor az utolsó áfabevallásban vallja be növelő tételként a 60/240 hónapból el nem telt időszakra eső áfát, vagy az alanyi adómentes időszak minden egyes érintett évének decemberében a tárgyi eszköz áfájának 1/5-ére számolt arányosított összeget vallja be?
Tisztelt Szakértő! Az áfa alanyi mentesség értékhatárának túllépése esetén mik a gyakorlati lépések, és hogyan lehet megvalósítani az alábbi esetben a dokumentálást? Adott egy kiskereskedelmi bolt, napi forgalma pár ezer forint, amely kisebb tételekből tevődik össze. Az áfatörvény szerint az a tétel, amellyel átlépjük az értékhatárt, már áfásnak számít. A nap elején még nem tudható, hogy bekövetkezik-e ez, és ha igen, akkor mikor. Még a kosár beblokkolása elején sem tudható, hogy mire a végére érünk, átlépjük-e a határt. A pénztárgépet nem tudjuk előre átállítani, például az adószámot nem írhatjuk át 2-esre, mielőtt nem következik be a változás. A pénztárgépszerviz lehet, hogy csak két hét múlva tud jönni átállítani. Ha zárás előtt egy órával átlépjük az értékhatárt, hogyan valósítom meg a nap korábbi részében áfa nélkül beütött tételek vonatkozásában visszamenőleg az áfázást? A bruttóból visszaszámolva bevallom és befizetem a még nem áfásként beütött tételekre vonatkozó áfa értéket? Vagy a beütött tételekre pluszban számolom rá a 27 százalékot? Kérem, hogy erre az esettípusra vonatkozóan teljes körű eljárási menetet legyen szíves felvázolni a változásbejelentés, az adóbevallás és az egyéb feladatok vonatkozásában arra az esetre, amikor előre készülünk a feladatra, és arra az esetre is, amikor a könyvelő utólag szembesül az egész havi bizonylatok leadásakor, hogy a vállalkozó átlépte az értékhatárt, de nem szólt. Hogyan javítható a hiba? Nagyon köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Vállalkozását két éve szüneteltető, áfakörös egyéni vállalkozó vagyok. 2017 tavaszán újra kívánom indítani a vállalkozásomat (nem korábban, ugyanis bevétel hiányában nem szeretnék járulékot fizetni, tekintettel arra, hogy nincs legalább heti 36 órás biztosítási jogviszonyom máshol), azonban a tevékenység jellege alapján az alanyi adómentesség választása lenne megfelelő számomra. Kérdésem: 2016.12.31-éig jogszerűen bejelenthetem-e, hogy a 2017-es adóévre az alanyi adómentességet választom, figyelemmel arra a tényre, hogy a bejelentés pillanatában és azt követően is még néhány hónapig szünetelni fog a vállalkozásom, azaz a szünetelés ideje alatt egyáltalán tehetek-e ilyen bejelentést? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték