Szeretném megkérdezni Önöktől, hogy ha egy kereskedő az üzletében online pénztárgépet használ, de elmegy az árujával egy idősek otthonába árulni, és ott kézi nyugtát ad a vevőknek, akkor ez helyes-e? És ezekről a nyugtákról szolgáltat-e adatot a NAV-nak a PTGSZLAH nyomtatványon? Köszönöm a segítésüket!
Tisztelt Adószakértő! 2015. január 1-jétől kezdődően valamennyi pénztárgép használatra kötelezett olyan adóalany, aki bizonylatadási kötelezettségét online pénztárgéppel történő nyugtaadás helyett számla kibocsátásával teljesíti, köteles az általa kibocsátott valamennyi számláról adatszoltáltatást teljesíteni az adóhatóság felé. Felmerült a vállalkozók körében, hogy akinek van online pénztárgépe, de átutalásos számlát bocsát ki (ami nincs beütve az online pénztárgéppe), illetve számlázó programmal készít átutalásos számlát, annak is kell adatszolgáltatást végeznie a tárgyhót követő hónap 15-éig. Kérdésem, hogy kire vonatkozik ez az adatszolgáltatás? Az én értelmezésem szerint csak azokra az adóalanyokra, akik nem vettek online pénztárgépet, de tevékenységi körük szerint kötelezettek pénztárgép használatára, ennek hiányában számlát bocsátanak ki. Válaszát előre is köszönöm.
Társaságunk "külföldi utas"-nak értékesít. Az értékesítés megfelel az áfatörvény 99. paragrafusában leírtaknak. Kérdésem, hogy ebben az esetben jelenteni kell-e egyenként a kiállított számlákat? Igaz, hogy magánszemélynek történik az értékesítés, de az árut a külföldi előre megrendeli. Az árut összekészítik neki, majd amikor az árut átadják, akkor minden esetben számlát állítanak ki. Ez alapján töltik ki a külföldi utas áfavisszaigénylő lapot, amit a vevő, miután az áru elhagyta az országot, lepecsételtet, és amikor visszajön, kapja vissza az áfát. Szerintem ezeket a számlákat nem kell egyenként jelenteni a fenti nyomtatványon, hiszen a vállalkozás nyugtaadásra nem kötelezett, csak számlával viszi el az árut a külföldi, ez alapján állítják ki a külföldi utas áfavisszaigénylő lapot, amin kötelező elemként szerepel a számla száma is. A külföldinek az árut előre, megrendelés alapján állítják össze, amit vagy raktárban, vagy a határon összekészített csomagként vesznek át. A társaság egyébként senki másnak nem értékesít. Nagykereskedelmi tevékenységet folytat, gyógyszertáraknak értékesít még nagykereskedelmi mennyiségben.
Tisztelt Szakértő! Egy bt. kft.-vé alakult át. A kft.-re vonatkozó 3 millió forintos jegyzett tőkéjét eredménytartalékból emelte fel. Korábbi kérdésre adott válaszuk szerint, ha a jegyzett tőkéjét a saját tőke terhére emelte fel, akkor K71-es nyomtatványon adatot kell szolgáltatnia. Kérdéseim: 1.) Ha 2015 januárjában jegyezték be, akkor 2015. 01. 31-ig, vagy majd csak 2016. 01. 31-ig kell adatot szolgáltatnia? 2.) A nyomtatvány M-01-es lapjának A) blokkjában 1-est kell ez esetben jelölni? 3.) M-01-es lap B) blokkjában az értékpapírkódhoz mit kell írni? Mert ISIN azonosítója nincs. 4.) A megemelt névértékhez mit kell írni akkor, ha a tag jegyzett tőkéje bt.-ként 100 ezer forint volt, és most 1 millió forint lett? 1 millió forintot, vagy csak a különbözetet (900 ezer forintot)?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozásban nagykereskedelmi tevékenység keretében saját előállítású hízó sertést értékesítenek. Időnként, kis mennyiségben magánszemély is vásárol. Minden esetben számlát állítanak ki. Pénztárgéppel nem rendelkeznek. Milyen adatszolgáltatási kötelezettségük van a NAV felé? Köszönettel várom a válaszát.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték