adóalap csökkentése - 2. oldal

2016.08.03.

Szokásos piaci ár, transzferár: így csökkentheti társaságiadó-alapját Cikk

A kapcsolt vállalkozások sok esetben a piaci ártól eltérő áron – transzferáron – kötnek egymással szerződést. Ezt jogszabály sem Magyarországon, sem nemzetközi szinten nem tiltja. Ugyanakkor minden ország védi az adóbevételét, ezért szokásos piaci ár és transzferár-különbözet meghatározásával általában előírják az államok az adóalapok (társasági adó, helyi adó) módosítását vagy a szokásos piaci árat tekintik az adó (például az áfa) alapjának. Cikkünkben a magyarországi társaságiadó-összefüggések egy részét mutatjuk be.

2016.07.12.

Társasági adó szerinti jogdíj Kérdés

Ügyfelem (kft.) építészeti tervezéssel foglalkozó cég, a tao-törvény 4. § 20. c) jogdíj értelmezése és a 7. § (1) s) alapján csökkentette eddig a tao-alapját. A 07.16-ai változatban már a 4. § 20-nál sem találok olyan jogdíjértelmezést, ami vonatkozna az építészeti tervekre. Ha elolvasom a szakmai iránymutatásokat az évközi változásokra vonatkozóan, csak az adóalap csökkentésének megváltozott számítását említik, magára a fogalomváltozásra nem találtam példát. Rosszul értelmeztem valamit? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel, VB.

2016.05.18.

Végleges pénzeszközátadás kapcsolt vállalkozások között Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kapcsolt vállalkozások között végleges pénzeszközátadás esetén, a társasági adó tekintetében, a pénzeszközt átadó társaság, ha megemeli az átadott összeggel a társaságiadó-alapját, abban az esetben az a társaság, amelyik kapta az összeget, csökkentheti a taoalapját? Köszönettel: F. Mária

2016.04.27.

Kamarai tagdíj – adóalap-csökkentő tétel Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egészségügyi dolgozó éves kamarai tagdíjat fizet. A magánszemély nem végez önálló tevékenységet, és nem is adószámos. Az összevont adóalapját az szja-bevallásban csökkenthetem-e a befizetett éves kamarai tagdíj összegével? Köszönöm válaszát.

2016.04.22.

Reprezentáció adóalap-csökkentése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az szja-törvény alábbi paragrafusának értelmezésében, gyakorlati alkalmazásában kérnék útmutatást: 70. § (2) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat. (2a) Ha a kifizető egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is), a (2) bekezdéstől eltérően mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg. Esetünkben belső egyházi jogi személy oktatási tevékenységet végez. Oktatási tevékenység kapcsán rengeteg reprezentációs eseményt tartunk, mint évnyitók, évzárók, szalagavató, ballagás, kisebb konferenciák. A kérdésünk az, hogy milyen elv mentén különíthető el, hogy a ’08-as bevallásban mi kerül a 2. sorba, az egyes meghatározott juttatások adóalapjába, és mi az 5. sorba, a reprezentáció, üzleti ajándék adóalapjába? Ha jól értjük, csak előbbi adóalapja csökkenthető. Az adóalap-csökkentés miként dokumentálandó? Válaszát előre is köszönöm.

2015.05.27.

Támogatással megvalósult beruházás társaságiadóalap-korrekció Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk 30 millió forint gépbeszerzéshez 65 százalékos mértékű, de minimisnek minősülő támogatásban részesült. Kérdésünk az, hogy ezt a 30 millió forint értékű beszerzést érvényesítheti-e a társaságiadó-törvény 7. paragrafus zs) pontja szerinti adóalap-csökkentő tételként? Értelmezésünk szerint erre nem vonatkozik a régióra előírt támogatás-intenzítási korlát. Válaszát tisztelettel köszönöm.

2014.05.22.

Kkv-k adóbevallása: figyeljen a buktatókra az adóalap csökkentésénél! Cikk

Számos feltételnek kell ahhoz a kkv-knak megfelelniük, hogy érvényesíteni tudják a rájuk szabott kedvezményeket. Nem árt ezeket ellenőrizni az adóbevallás elkészítése előtt, nehogy előny helyett hátrányt eredményezzen az elszámolás.